Magazin

Amikor a talaj javításáról beszélünk, legtöbbünknek a komposzt, az istállótrágya vagy valamilyen talajjavító anyag jut eszébe. Pedig létezik egy olyan módszer, amelyet maga a természet is évmilliók óta használ: a növények segítségével javítani a talajt. Elsőre talán furcsán hangzik, hogy olyan növényeket vessünk, amelyeket nem a termésükért termesztünk. Mi értelme van olyan növényekkel foglalkozni, amelyeket nem akarunk megenni, nem szedünk le, és sok esetben még csak nem is takarítunk be? A válasz egyszerű: mert a talajnak is szüksége van táplálékra.

Lakossági bejelentés nyomán azonosították Bács-Kiskun megyében az Ázsiából származó pöttyös lámpahordó-kabócát. A több mint száz növényfajon táplálkozó kártevő a szőlőt, gyümölcsfákat, erdészeti és díszfákat is károsíthatja. A felfedezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kártevő már országszerte elterjedt. A hatóság jelenleg azt vizsgálja, hogy egyszeri behurcolásról van-e szó, vagy sikerült-e a rovarnak megtelepednie és szaporodó populációt létrehoznia. Éppen ezért most a legfontosabb a korai felismerés és a gyanús egyedek bejelentése.

Az idei év újabb komoly tanulsággal szolgálhat a kerttulajdonosoknak: a szélsőséges szárazság nem ér véget a nyárral. A csapadékhiány miatt a fák, bokrok és a kerti növények tápanyagfelvétele is akadozott, miközben a még zöld lomb most fontos szerepet játszik a télre való felkészülésben. Az ősz elején ezért nemcsak a betakarításra és a növényvédelemre érdemes figyelni, hanem arra is, hogyan segítsük növényeinket a tartalékok felhalmozásában és a télre való felkészülésben.

Az „Így regeneráld a kerted aszály után” cikksorozatunk előző részeiben arról volt szó, hogyan segíthetjük kertünk, a talajunk és a gyepünk regenerálódását a hosszú, kivételesen forró és száraz nyár után. A gyümölcsösben azonban kicsit más a helyzet. Szeptember közepére a legtöbb gyümölcsfaj esetében már nem az a kérdés, hogy lesz-e még termés az idén, hanem az, hogy a gyümölcstermő fák és bokrok milyen kondícióban készülnek fel a következő évre. A hőség okozta károk jelentős része a jövő évi virágzásban, terméskötődésben, növekedésben és fagytűrésben mutatkozhat meg. Ezért most nem a termésmentés, hanem a jövő évi felkészítés időszaka következik.

Ami egykor a kazánban adott meleget, ma a talajnak adhat új erőt. A lignitet régen elsősorban olcsó tüzelőanyagként ismertük, ma azonban egy másik tulajdonsága kerül előtérbe: értékes szerves szén- és huminanyag-forrásként a talaj állapotának javításában is szerepet kaphat. Az ősz pedig a legjobb időszak arra, hogy a talajt is rendbe tegyük. Ismerd meg az Agro-Carbon lignitőrlemény előnyeit talajod számára!

Az ősz sok növény számára kiváló időszak a telepítésre. A talaj még őrzi a nyári meleget, miközben a levegő hűvösebbé válik, a párolgás mérséklődik, a növény a gyökérképzésre koncentrál. A frissen ültetett növénynek azonban ilyenkor viszonylag rövid idő alatt kell alkalmazkodnia új helyéhez: gyökereket kell fejlesztenie, kapcsolatot kell kialakítania a talajjal, fel kell vennie a rendelkezésére álló vizet és tápanyagokat, majd fel kell készülnie a téli nyugalmi időszakra, amihez hatékony, természetes támogatásra van szükség.

Ősszel mintha egyik napról a másikra megszállják a kertet és a ház környékét a poloskák, bodobácsok és harlekinkaticák. A falakon, ablakokon, teraszokon és redőnytokok körül tömegesen gyülekező rovarok látványa sokak számára ijesztő, és már-már inváziónak tűnik. De mi áll a jelenség hátterében? Miért érdemes ebben az időszakban a kullancsokra is odafigyelni?

Tejet a lisztharmatra, kávézaccot a növény tövéhez, ecetet a gyomokra, szódabikarbónát a beteg levelekre – az interneten és egyre több növényápolási mobilalkalmazásban is találkozhatunk ilyen tanácsokkal. De vajon tényleg működnek ezek a házi praktikák? És egyáltalán: nem árthatunk velük többet, mint amennyit használunk?

A hőség és az erős napsugárzás nemcsak vízhiányt, hanem komoly hő- és sugárzási stresszt is okozhat a növényeknek, a fák kérgének pedig különösen nagy terhelést jelenthet. Ilyenkor nem mindig elég az öntözés: a növény felületének védelme is fontos lehet. Az Agromésztej® fehér, fényvisszaverő bevonatot képez, amely segít mérsékelni a napsugárzás és a hőingadozás kedvezőtlen hatásait – gyümölcs- és díszfákon, fóliákon és üvegházakon egyaránt.

A nagyméretű, idős fák a városok felbecsülhetetlen értékű természeti örökségei, amelyek a mikroklíma javításától az élőhely-teremtésig számos fontos szerepet töltenek be. Megóvásuk azonban a növényvédelemben is új megoldásokat igényel: a hagyományos permetezés helyett ezért egyre nagyobb figyelmet kap a fa endoterápiája, vagyis a törzsbe történő injektálás, ami nem ismeretlen eljárás Magyarországon sem.

A legtöbb veteményeskert tavasszal szinte a nulláról indul. Előkészítjük a talajt, vetünk, palántázunk, gyomlálunk, majd egész szezonban gondozzuk a növényeket. Ősszel betakarítunk, a növények nagy része elpusztul, és a következő évben minden kezdődik elölről. Pedig léteznek olyan zöldségfélék, amelyek egyszeri telepítés után hosszú éveken át a kertünk részei maradnak. Nem kell őket minden tavasszal újravetni, gyakran mélyebb gyökérzetet fejlesztenek, jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, az időjárási kihívásokhoz, és sok esetben kevesebb gondozást igényelnek, mint az egynyári zöldségek.

A 35–40 °C-os hőség, a tartós csapadékhiány és az öntözési korlátozás a gyepet is komoly próbatétel elé állítja. A barnuló, kikopott gyep azonban nem feltétlenül menthetetlen: a megfelelő időzítéssel, vízgazdálkodással, stresszoldással, felülvetéssel és tápanyag-utánpótlással sok esetben újra erőre kaphat és megszépülhet. Cikkünkben 8 lépésben mutatjuk be, hogyan regenerálhatod kiszáradt gyeped és milyen hibákat kerülj el.

Az idei nyár sok kertben hagyott maga után látványos nyomokat. Megégett levelek, visszaszáradt hajtások, leálló növekedés, terméshullás, kisült gyep. Az előző részben arról írtunk, hogy ilyenkor nem szabad kapkodni, mert sok növény képes regenerálódni. Most azonban nézzünk egy kicsit a felszín alá is! Mert miközben a szemünk a növényeket figyeli, a legnagyobb változások gyakran a talajban történnek. A regeneráció valójában nem a növényeknél kezdődik, hanem a talajnál.

Nagymaros a festői Dunakanyar szívében elhelyezkedő Duna-parti kisváros évről évre vonzza a turisták és kirándulók tízezreit. Nem véletlenül, hiszen a város természeti környezete és történelmi emlékei egyaránt hihetetlenül izgalmasak. Már a középkorban is uralkodóink kedvelt tartózkodási helye volt, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok idejében pezsgő udvari élet helyszínéül szolgált a település. Napjainkban pedig évről évre keresik fel a túrázás, a természet szerelmesei, sportolni vágyók, vagy csak egyszerűen a nagyváros nyüzsgésből kiszakadó kirándulók is. Ráadásul minden év augusztus utolsó szombatján Nagymaros a chilikedvelők fővárosa lesz, ami Európa egyik legnagyobb chilis rendezvényének ad otthont. 

A nyár vége sem hoz nyugalmat a házikertekben: miközben a szélsőséges időjárás miatt egyes térségekben a zivatarok, máshol a szárazság és a hőség okoz gondot, több kórokozó és kártevő továbbra is aktív. A napégés egyre általánosabb problémává válhat, a lisztharmat a forró, száraz időben is terjed, miközben a gyümölcsmolyok, a diólegyek és a takácsatkák sem lassítanak.

Az elmúlt hetek időjárása alaposan próbára tette a kerteket. A hosszú heteken át tartó forróság, a csapadékhiány és a perzselő napsütés után sok kertész ugyanazzal a látvánnyal szembesül: megégett levelek, visszaszáradt hajtások, megbarnult gyep, lelassult növekedés. Ilyenkor könnyen azt érezhetjük, hogy minden elveszett, és azonnal rendbe kell tenni a kertet. Pedig a legtöbb esetben éppen az ellenkezője a jó megoldás.