Magazin
A természet közelsége régen a gyerekkor természetes része volt. A mai felgyorsult és digitális világban azonban egyre kevesebb idő jut arra, hogy a gyerekek valóban kapcsolódjanak a környezetükhöz. Pedig a kertészkedés, a szabadban töltött idő és az élővilág felfedezése nemcsak élményt ad, hanem fontos szerepet játszik a gyerekek testi, lelki és érzelmi fejlődésében is. Gyereknap közeledtével talán érdemes arra is gondolni, hogy a legértékesebb ajándék sokszor nem egy új játék vagy program, hanem az együtt töltött idő és a közösen megélt élmények.
A selyemfényű puszpángmoly az elmúlt évtized egyik legnagyobb problémájává vált a díszkertekben. A bukszusokat sok helyen néhány hét alatt képes teljesen lerágni, ezért ilyenkor, a rajzás időszakában különösen fontos a rendszeres ellenőrzés. A kártevő sokáig rejtve maradhat a bokrok belsejében, így mire kívülről is láthatóvá válik a probléma, addigra gyakran már jelentős a károsítás.
A pisztácia termését szinte mindenki ismeri, főképpen sózott ropogtatnivaló formájában. Azt viszont kevesen tudják, hogy „mi fán terem” a pisztácia. Sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy a pisztácia nem egy alacsony bokron vagy lágyszárú növényen fejlődik, hanem egy különleges, szárazságtűrő fán. De vajon hogyan néz ki a pisztáciafa, milyen körülmények között érzi jól magát, és lehet-e akár Magyarországon is megpróbálkozni a nevelésével?
Az országos előrejelző hálózat összesítő táblázata azt mutatja, hogy rajznak a gyümölcsmolyok. Radácsiné dr. Hári Katalin webkamerás csapdái és a hőösszegszámításai alapján pl. Andornaktályán a tarka szőlőmoly lárvakelése és Soroksáron a szilvamoly lárvakelése is megindult. Tehát ezekben az ültetvényekben a kártételükkel is számolni kell, el is indították a permetezéseket. A hernyók már az Önök fáin is rágcsálhatnak!
Amikor tavasszal kinyílik az első virág, megjelennek a méhek, megszólalnak a madarak, vagy egy sündisznó neszez a kert végében, akkor valójában a természet egyik legfontosabb csodáját látjuk működés közben: a biológiai sokféleséget. Május 22-én ünnepeljük a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját, amelyet az ENSZ azért hozott létre, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az élővilág változatossága nem csupán szép vagy érdekes, hanem az emberi élet alapfeltétele.
Kevés dísznövénynek sikerült olyan különleges helyet kivívnia magának a kertekben, mint a pünkösdirózsának vagy más néven bazsarózsának. Hatalmas, gyakran illatos virágai, gazdag színvilága és rendkívüli hosszú élettartama miatt a világ egyik legkedveltebb évelő dísznövénye. Kínában évszázadokon keresztül a jólét, a gazdagság és a szerencse szimbólumának tekintették, Európában pedig a kastélykertekből és falusi portákról vált ismertté. Ma ismét reneszánszát éli, hiszen a klasszikus romantikus kertek és a modern, természetközeli növénykiültetések kedvelt szereplője.
A kullancsok elleni védekezés Magyarországon évről évre egyre nagyobb figyelmet kap. Az enyhébb telek, a hosszabb meleg időszakok, a természetközeli életmód és kertművelés terjedése miatt egyre több ember és kutya találkozik kullancsokkal kertekben, parkokban vagy kirándulóhelyeken. Sokakban felmerül a kérdés is: ha a szúnyogirtás során és a kutyanyakörvekben használt hatóanyagok a kullancsokat is elpusztítja, akkor miért nincs hivatalosan engedélyezve készítmény kültéri kullancsirtás Magyarországon? Ennek jártunk utána!
Április végére felállt az országos előrejelző hálózatunk. Az idei évtől az amerikai szőlőkabóca rajzását is követjük. A japán cserebogár és az őszi sereghernyó karantén kártevők (kiemelt zárlati károsítók) hazai megjelenésüktől nagyon félünk. Az ország határai mentén és a jelentős közlekedési pontokon már ezeket is csapdázzuk 2026-ban.
A május eleji fagy a szőlőket is elérte. Két szomorú hangulatú videóban a tüneteket is megnézhetjük, és a videókat készítő két kertbaráttal közösen gondolkodhatunk a jövőbeni megoldásokon. A Fagykár a szőlőben és a Sikertelen fagyvédelem c. videók május 1-jén készültek. Gyümölcsfáink fagyok utáni megsegítéséről szólt az 5. felhívás, az ebben szereplő készítményeket a szőlőben is használhatjuk.
Május 10. nem csupán egy szimbolikus zöld ünnep, hanem egy olyan szemléletformáló nap, amely rámutat: a kertjeink, parkjaink és mezőgazdasági területeink ökológiai működése elképzelhetetlen a fák és a madarak együttműködése nélkül.
A madárbarát kert nemcsak etetésről, itatásról és odúk kihelyezéséről szól. Legalább ennyire fontos az, hogy a madarak biztonságos környezetben tudjanak fészket építeni és olyan természetes anyagokat találjanak a kertben, amelyek nem veszélyeztetik sem a tojásokat, sem a fiókákat. Nem is gondolnád, hogy a kertben hagyott hétköznapi hulladékok, műanyagdarabok, kötözőzsinegek, vagy akár az ártalmatlannak tűnő szöszök és textilszálak komoly sérüléseket, fulladást vagy mérgezést okozhatnak.
Sokan ott rontják el a palántanevelést, ahol már azt hiszik, túl vannak a nehezén. Gyönyörű, egészséges palántákat vásároltunk, vagy neveltünk, majd kiültetés után hirtelen megáll a növekedés, lekonyulnak, megperzselődnek, vagy egyszerűen nem indulnak fejlődésnek a kis növények. Mi történt? Nagyon egyszerű: kimaradt az edzés!
Az egészséges, szerves anyagban gazdag talaj nemcsak a növényeid növekedését segíti, hanem a klímavédelem egyik kulcsfontosságú eleme is. A talaj szénmegkötőként működik, azaz képes a légköri szén-dioxidot megkötni és hosszú távon eltárolni. A regeneratív (megújító) talajművelés célja nem csupán a növénytermelés, hanem a talaj folyamatos javítása és „életben tartása” is.