Egészen addig a kiskertben időnként szétszórt szervestrágya híve voltam, míg egyszer társasági  csúnyán le nem szerepeltem. Pár nappal korábban, én ujjongtam, az akkor még aprócska Lilla lányom örömének, aki szentkirályi kertünk rendezgetése közben egy valamikori sertésól romjai mellett vagy három köbméternyi avítt sertésganéjra lelt.

► Pontosan egy évvel ezelőtt írtam a virágzó fák fagy elleni védelméről szóló 4. felhívást. A megfázott kajszivirágokat idén március 25-én fotóztam és most erre a hétre újabb éjszakai mínuszokat jósolnak. A permetezéssel kijuttatható néhány növénykondícionáló, biostimuláló készítménynél leírják a fagy elleni védőhatást. A 2020-as „kék könyv” a „szerjegyzék” II. kötetében 143 növénykondícionálót számoltam össze. Biztosan sok terméket felsorolhatnék ezek közül, a tavaly is ajánlott három...

Az Országos Meteorológiai Szolgálat felmelegedést ígér. Igaz, hogy csak egy hétig tart majd, de ez a rövid idő éppen elég lesz a tujafúró aranymoly és a selyemfényű puszpángmoly károsításának felgyorsítására. Mindkettő kis hernyó alakban telelt át. 

A savanyúságot gerjesztő kerti fenyők alatt és már meglehetősen sötét tömött talajokon nem egyszerű valami gyeppótló zöldet meghonosítani. A feladat nem lehetetlen. Azt azonban el kell dönteni, hogy új növény, vagy a fűféle kerüljön oda.

Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a tafrinára (levélfodrosodásra) mindig gondolnia kell.

Bátran elmondhatjuk, hogy gyümölcsöseink első számú „közellensége” a monília. A kijelentést alátámasztja, hogy minden fafajon – köztük a különböző fajtákon is – károsít, és az ellene való védekezés sikere sok tényező függvénye: meteorológiai, a gyümölcsös fekvése, a talajadottságok, a fák kondíciója stb. Az előrejelzés szakterületen végzett munkám során sok, üzemi méretű és házikerti gyümölcsösben gyűjtöttem tapasztalatot, de moníliamentes ültetvényt sohasem találtam.

Kecskeméten már virágoznak a korai kajszifajták, Budapesten is egyre fehérebbek a fák, a fotó ma készült.

Egy angol cikk szerint jóval nagyobb jelentősége van egyes vadon élő rovaroknak az almatermésűek beporzásában mint eddig hittük. Sajnos a beporzó rovarok száma tovább csökkent 2019-ben. Közülük is a legnagyobb mértékben azok a poszméhek sínylették meg a felmelegedést, melyek az élelmiszernövények harmadának a beporzásáért felelősek. Kutatások indultak meg pl. a beporzók számára táplálékot adó fászsárú növények nemesítésére, méhlegelő magkeverékek összállítására, stb.

Kis helyen is lehet zöldségkertészkedni. Most, hogy a nagyobb koronavírus járványt megelőzendő néhány hétig sokan otthon maradunk, ki is lehet próbálni az otthoni zöldségtermesztést és a boltba sem kell járni a friss áruért. Az egyetlen akadály lehet a palánta beszerzése.

Az időjárás szeszélyei, a viharos szelek, számottevő hőmérsékle-tingadozás, stb. ellenére feltartóztathatatlanul megérkezett a tavasz. A gyümölcsfák rügyei duzzadnak, sőt, az őszibarack, mandula első virágai is megjelentek. Ilyenkor kell nagy figyelmet fordítani több károsítóra, úgy mint a tafrinás levélfodrosodás és a lisztharmat jelenleg még lappangó, de később kibontakozó tüneteinek megjelenésére. A fás részeken élősködő pajzstetvekre is gondolni kell. Kezdjük tehát az őszibarack főbb...

A március 5-én néhol már rügypattanásban vannak a platánok. Lehet, hogy megérkezett a tavasz? Nem könnyű a válasz. Volt egyáltalán tél? Olyan tartós hideg biztosan nem volt, amely gyérítette volna a törzsön, ágakon áttelelő rovarokat, gombákat. Most érdemes elvégezni a tavaszi lemosó permetezést. Mohácsy Mátyás szerint 3-4 nyári permetezéssel ér fel a rügypattanáskor jól elvégzett lemosás. Ő ezt a gyümölcsfákra ajánlotta, de a közterületi fákra is érvényesnek vehetjük. Az idén ezeken is jó...

Ha minden igaz, még néhány nap és a kertek újra felszabadulnak a hó fogságából. A melegebbre forduló idő meghozza a kertbarátok mozgás- és munkakedvét. Nagy csapást lehetne most mérni a gyepet rontó mohára.

A talajfertőtlenítés ideje rövidesen elérkezik. Ehhez tudni kell, hogy talajainkban sokféle kártevő, drótférgek, cserebogár pajorok, fonálférgek stb. él és károsít, alkalmanként tetemes pusztítást okozva.

Biztosítani kell a kertet, mivel a behatolók ezt az utat választhatják, hogy betörjenek a házba. A kerítés lehet épített és természetes. A tüskés növényekből létesített kerítés áthatolhatatlan és biztonságos, mint a fal. A sövény előnye, hogy megmászni sem lehet, igaz, várni kell rá, míg kerítéssé nő. Viszonylag elfogadható áron elérhetők olyan biztonságtechnikai felszerelések, amelyek segítségével megtudható, hogy ki lopkodja a kerti tóból a halakat.

Sokan még mindig a klasszikus rézszulfátra (rézgálicra) esküsznek, pontosabban az ebből készített bordóilére. A rézszulfátot ( a rézgálicot avagy a kék követ) már csak lombtrágyaként szerezhetik be, de számos, a mésszel már a gyárban összekevert változatban is megvásárolható: Bordói Por, Bordói Extra, Bordomet DG, Bordóilé Neo SC, Bordóimix DG, Cuprogard DG, stb.

A szomszéd is megerősítette, valóban virágzó kajszit fotóztam tegnap az utcáról, a Gellért hegy déli lejtőjén lévő kertben. A tavalyi levelek felett már az idei rózsahajtás is 8-10 cm-es. Megérkezett a tavasz! Ám ha a kert közepén álló, időjárásnak kitett levélzellerre gondolok, melyről nyár óta folyamatosan tépkedhetem a leveleket, akkor abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán elkezdődött-e a tél? Mai fénykép. A fák felszínén áttelelő károsítókat sem gyérítették a fagyok, érdemes elvégezni...

Üdvözlöm régi és új Olvasóimat! Március elsején beköszöntött a meteorológiai tavasz, felemás telet hagyva hátra. A hosszan tartó felmelegedés hatására kerti növényeink is szinte feléledtek: duzzadtak a fák és bokrok rügyei és a hóvirágon kívül az ibolya is virágozni kezdett. Ám ne örüljünk túl korán, mert a jelzett dátum ellenére még számíthatunk télies időjárásra.

Azért mert szűkös kert, még nem kell lemondani, az olyan nagy területi igényű növények termesztéséről, mint például a burgonya. Kis területfoglalást, könnyebb betakarítást jelent és közben a viszonylag magas hozamot ígér a burgonya-torony. Látványra hasonlít az eper–toronyra, a különbség annyit, hogy ennél a zöld csak felül van, míg az eprek a torony oldalán is kandikálnak.

Sok baj van a szobanövényekkel, a féltő gondoskodás, rendszeres öntözés, friss levegőhöz, földhöz juttatás, tápoldatozás ellenére hullatják leveleiket, kornyadoznak, megannyi nyavalyájukkal keserítik gondozójukat. Ráadásul igen ocsmánnyá vált formájuk blama a vendégek előtt. Mit lehetne velük tenni, pláne így a tél vége felé?

A hortenzia metszésén nem szabad elspórolni. A néhány évig metszés nélkül hagyott hortenzia bokrosodik és kevés virágot hoz. A hozzáértő kurtítás biztosítja az ágak megújulását a virágzás veszélyeztetése nélkül. Nézzük meg, hogyan vágjuk meg a hortenzia.