Az időjárás szélsőségei évről-évre meglepetést okoznak a növényvédelmi munkánk során. 2021-ben a gyümölcsmolyok, barack-, keleti -, szilva- és almamoly korai nemzedékei tréfálták meg a kertészkedőket.

A hétvégén a Balaton északi partján nézelődtem és fitoftórás krumplibokrokkal (1. kép) és peronoszpórás levelű szőlőkkel (2. kép) találkoztam. Néhány napja itt is eshetett, az elmúlt öt nap csapadékösszegét mutatja az OMSZ térképe. A fehérrel és sárgával színezett tájainkon még nem hiszem, hogy gondot jelentenének, ezek a párához és a mérsékeltebb meleghez kötött kórokozók. Azonban a zivatarok egyre kiszámíthatatlanabbak, holnapra változhat a térkép, Önöknél is megjelenhetnek ezek a gombák. 

Szaktanácsadás rovatunkban az elmúlt napokban többen is érdeklődtek egy furcsa, a rózsabogárnál kisebb, tömegesen károsító, sok helyütt tarrágást is okozó cserebogárfaj beazonosításával és a védekezési lehetőségekkel kapcsolatban. Június-júliusban kertészeti növényeink – elsősorban a szőlő, cseresznye, meggy, szilva, alma, dió – nagyszámú látogatója a zöld cserebogár volt.

A lisztharmatok a többi gombához képest kevesebb nedvességgel is beérik és a meleget is jobban bírják. A mogyorólevelek fotóit még a hét eleji kánikulában, a száraz kertben készítettem. A sárga foltok a lisztharmat kezdeti tünetei. A szőlőnél is így indul a fertőzés, ám ott összetéveszthetők a peronoszpóra olajfoltjaival. A fehér gombatelepek egyértelműen a lisztharmat jelenlétét bizonyítják. Ennél a fertőzési szintnél már permetezést javaslok. Sajnos a mogyoróra nagyon kevés készítményt...

http://zsigogyorgy.hu/novenyvedelem/rajzasi-tablazatok/Az utóbbi évtized legsúlyosabb növényvédelmi problémáit okozza a nyugati dióburok-fúrólégy, így nem lehet róla eleget beszélni! Eddigi próbálkozásaink szinte eredménytelennek bizonyultak, annak ellenére, hogy a kártevő életszakaszaihoz igazított permetezések számát 8 alkalommal ajánlottuk. Nézzük, miért ez a sikertelenség!

Bátran elmondhatjuk, hogy a kertészkedők rémálma mostanában a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa). Az Amerikában őshonos kártevőt 1991-ben beazonosították Európában és 20 év elteltével hazánkban is megtelepedett.

Az évről-évre tapasztalt időjárási anomáliák nemcsak számunkra jelentenek kihívást, hanem láthatjuk azt is, hogy egyes károsítók megszokott „viselkedése”megváltozott. Két olyan betegségről írok, amelyek meglepetéssel szolgálnak 2021-ben.

Az előző felhívást követően gyökeresen megváltozott az időjárásunk. Szárazságtól és rendkívüli melegtől szenvedünk mi is, akár csak a növények. Ezek a tényezők nem kedveznek a kórokozó gombák és a levéltetvek terjedésének sem. Egy utcai hársfa leveleit fotóztam a hétvégén. A levél színén látható a mézharmatos bevonat, a beleragadt virágokkal a korábbi nagyon erős levéltetű fertőzésre utal, míg az alatta lévő levél fonákja teljesen tiszta, tetűmentes. Most felesleges lenne permetezni. 

Az aszály és a forró napok a növények számára sem teremtenek kedvező körülményeket.  A jó kertész öntöz és gondoskodik. A napokban több napperzselés okozta tünetes növényi részt kaptam. A tűző nap ellen nem tudjuk letakarni az érzékeny növényeket, de az öntözés időpontját meghatározhatjuk. 

„Kártevőknek és kórokozóknak egyaránt kedvez az idő.” Találó dr. Aponyi Lajos legutóbbi cikkének a címe, mely a Kertészet és Szőlészetben jelent meg. A szakember hetente ír az újságban, és ezek az előrejelzései kamaránk honlapjára is fel fognak kerülni.

A tartós meleg hatására néhány melegkedvelő kártevő felszaporodását tapasztalhatjuk. Talán legfeltűnőbb a különféle poloskafajok (zöld, vándor, márványos, csíkos stb.) megjelenése.

Igazi öröm mostanában kertjeinkben felfedezni a nyár tobzódását, az esők utáni meleg hatását. Minden növényünk mutat valami szépet: gyümölcsfák, bokrok, virágok és zöldségfélék.

A későn érkezett tavaszt szinte átmenet nélkül váltja fel a kora nyári időjárás. Az összetett hatás a károsítók megjelenését, tömegszaporodásuk és járványos fellépésük lehetőségét foglalja magába.

A 4. felhívás után az előző levelemben újra írnom kellett az őszibarack tafrinájáról. A hűvös, csapadékos időjárásunk miatt azóta is folyamatosan fertőz. A meggy és a kajszi idei, súlyos moníliás virágfertőzéséről az 5. levelem szólt. Ez az időjárás ennek a gombának is kedvez, most ijesztő tünetekkel folytatta a fertőzését meggyen és kajszin is.

Az időjárás változékonysága folytatódik, de legalább az igaz, hogy „a májusi eső aranyat ér”. Kertjeink üdék, szépek. Persze a gyomok is nőnek. A gyomirtó szerek használatát azonban lehetőleg mellőzzék.

„Nem tudom hová tenni, milyen évszak lehet. Ülök a kályha mellett és eszem a földi epret.” Az interneten találtam ezt a szellemes bejegyzést. A hűvös és esős tavasz minket, kertészeket is próbára tesz. A korábbi években ekkorra már elfelejtettük a tafrinát, most újra és újra fertőz.

A szeszélyes áprilisi időjárás májusban is folytatódik. Örülhetünk viszont a rendszeresen hulló csapadéknak. Az időjárásra figyelő őseink szerint ugyanis a „májusi eső aranyat ér”.

BRÉKING!!! A csapdákban megjelentek a gyümölcsmolyok, és néhol már a cseresznyelegyek is rajznak! Tavaly óta nincs változás a légy biológiájában, és az engedélyezett rovarölő készítmények köre is csak a Lamdex Extrával bővült. Piretroid, így a hatása hasonlít a jól ismert, alább ismertetett kontakt hatású rovarölőkhöz.

Az időjárás rövid távú alakulása, a kifejezetten meleg napokat követő jelentős lehűlések a levélfodrosodás-betegség (tafrina) számára kedvezően alakultak. Bár a korai fertőzést elkerültük – amikor a levelek szétfesléskor már hólyagosodva, torzulva bomlanak ki –, mára az őszibarackfák leveleinek közel a fele tünetes. A most még kis felületű torzulás és elszíneződés napokon belül növekedni fog.

A Földközi-tenger mentén, a mediterrán területeken utazva megcsodálhatjuk a leandereket hatalmas zöld felületükkel és szebbnél-szebb színes virágjaikkal. Én is szívesen sétáltam mellettük. Mégsem vettem le róluk egyetlen hajtást sem, hogy itthon tovább szaporítsam. Az ún. zsebimporttal sok-sok károsítót is behurcolunk, és a természetes élőhellyel szemben csak részben tudjuk biztosítani a számukra optimális körülményeket. A behozott károsítók azután nálunk erőre kapnak, majd felszaporodnak.