A „fagyosszentek” 2019-ben is „hozták a formájukat”.  Jelentős volt a lehűlés és sok eső esett az elmúlt napokban. Az esőre nagy szükség volt, hiszen májusig alig hullott 100 mm csapadék. Földjeink szenvedtek a szárazságtól, helyenként kisebb-nagyobb mértékben meg is repedtek. Most már csak abban reménykedhetünk, hogy Orbán napján, május 25-én nem ismétlődik meg ilyen mértékben a lehűlés.

Az új helyre költöző kertbarátoknak, és persze az ilyenkor bekerülő növényeknek is meg kell szokni új környezetüket. Ahogy az új helyen első alkalommal sikerül megtapasztalni, minént lombosodnak a fák, kiderül, amit félárnyékos helynek gondoltunk, azt alig éri a nap. Ilyenkor kiderül, hogy a föld szintjén élő növények leginkább féloldalasok lesznek.

Időszerű hétköznapi ismereteinket összefoglalni a poloskákról, mert ezek a bogarak időnként, helyenként tömeges megjelenésükkel szinte félelmet keltenek. Az annyiszor emlegetett globális felmelegedés egyik következménye a melegebb tájakról származó rovarok – köztük a poloskák – betelepedése hazánkba és a környező országokba is.

Az Európai Unióban 2014-től kötelező az integrált növényvédelem alkalmazása. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy csak akkor nyúljunk a növényvédő szerekhez, ha már minden más védekezési lehetőséget kimerítettünk.

A hangyák kiváló idő- és levéltetűjósok, valamint összeszedik a morzsákat. Ezzel nagyjából be is fejezhető az emberközelben élő fura kis jószágok dicsérete.

Tovább tart a változékony időjárás, néhány meleg napot követő számottevő lehűléssel. Az elmúlt két hónapban megközelítőleg 50 mm eső hullott.

„Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.” Arany János a cserebogarakról írhatott a versében. 

Ahol berreg a fűnyíró, ott gyakorta hallik a tüsszögés is. Az ezt kiváltó fűallergia ugyanis nagyon gyakori jelenség, s mivel májustól őszig folyamatos a fűfélék virágzása, így a fűnyíró nemcsak vágja a szálakat, de vadul keveri az éppen beérett virágport. 

A nálunk szokásos fűszerek többsége úgy viselkedik, mint a gyomnövények. Ha számukra kedvező környezetbe kerülnek, csatáznak, növekednek, terjeszkednek, vadul burjánzanak, s általában igyekeznek teljesen elfoglalni a rendelkezésükre álló helyet. Páldául egy menta/kapor párharcban nem tudni melyik növény kerekedik felül.Bárhol lehet fűszernövényt nevelni, világos konyhaablakban egy cserépben, balkonládában vagy szabadföldi ágyásban.

A „szeszélyes április” 2019-ben is nevéhez hűen teljesített. Lehűlések és felmelegedések többször váltották egymást, esélyt adva az aktuális károsítóknak.

Amint egyre melegebbek a nappalok, előbújnak a beporzó rovarok méztermelés segítő növényeket keresnek, olyanokat, amelyek bőséges és nagyvonalú virágzással, nektárban és virágporban gazdag terítékkel szolgálnak. Ahhoz, hogy az egész szezonban a döngicsélők igényeit kielégítsék, itt egy csokornyi növény, amellyel a kertbe csalogathatók, ha kedvelik a rovarok zümmögését hallgatni.

A növényeknél továbbra is a szárazság jelenti a legfőbb gondot. A kártevők kevésbé sínylették meg a csapadékhiányt.

Az ország egyik legjobb szaktanácsadója, Kujáni Lászlóné küldte az alábbi SMS-t: „Csonthéjasokban monília ellen: Orius+Merpan, Riza+Merpan. Cseresznye, meggyben: Chorus, FolicurSolo+Merpan.” Sajnos aktuálissá váltak az előző, a moníliáról és a tafrináról szóló felhívások. (Szomorú, hogy a fent ajánlott gombaölők közül csak a Chorus 50 WG a III. kategóriás. Szerencsére ez felszívódó és hűvösben is kiválóan működik.)

A napokig tartó meleg előcsalogatta a vadgesztenye-aknázómoly aranyszínű lepkéit, bár egyelőre csak kis létszámban vannak jelen. Elkezdődött a selyemfényű puszpángmoly áttelelő lárváinak kártétele is. A korai levéltetvek, a levélpirosító alma- és ribiszke levéltetű jellegzetes tünetei is szinte mindenütt láthatók.  

Nemcsak a szűkebb kertekben, vagy a csupasz falakon érdemes kúszónövényekkel próbálkozni. Ügyesen rejtenek el egy garázst, szeméttárolót, vagy valamilyen más utólag készült építményt. De igencsak alkalmasak egy jó helyen lévő, szép koronájú ám elpusztult fa feldíszítésére is. (Az elhalt gyümölcsfákat nem érdemes felcicomázni, mert ezek általában fertőző fészkek, jobb tőlük mielőbb megszabadulni.) A kúszónövény kiválasztása előtt el kell dönteni, milyen célt szolgál a növényfuttatás.

Április 2-án az ország több pontján felszereltük a vadgesztenyelevél-aknázómoly előrejelzésére szolgáló csapdákat. Már a kihelyezés pillanatában rajzó lepkéket csábítottak a feromonok Kecskeméten és Újbudán is.

A napokban megfigyeltem, hogy a „mindenevő” talajlakó kártevők (drótférgek, mucskospajorok stb.) a talajfelszínhez közel tartózkodnak. Hideg télre felkészülve 10-20 cm mélységben telelnek, és a talajok felmelegedésével egyidőben haladnak felfelé. Ez az az időszak, amikor eredményesen tudunk védekezni ellenük.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. A hónapok óta tartó szárazságban senyvednek a növények, de ebben az időjárásban idáig a monília és a tafrina sem okozott komoly gondot. Péntekre esőt jósolnak! A két gomba is beindulhat. Permetezést javaslok azoknak, akinek virágzik a meggyfája, a kajszija illetve ha tafrinára érzékenyek az őszibarack vagy a nektarin fái. Csak megelőzéssel lehet védekezni a két gomba ellen! (Lásd az előző felhívásokat.)

Külön tudomány, hogy mely zöldségeket lehet problémamentesen ültetni vagy ültetni egymás. Igaz, hogy egyes növények megvédik egymást a betegségektől? Igen, bonyolult vegyi folyamatok réven egyes növények barátokat szereznek, akik mellett szeretnek élni és, ha egymás mellé kerülve, hasznos tulajdonságaik összeadódnak, több, jobb termést hoznak. De van fekete oldal is. 

Tavaly március 3-án hirtelen fagyosra fordultak a napok, a megpattant rügyek miatt aggódtunk. Az idén a virágokat félthetjük. Dr. Sicz György március 22-én bibefagykárral szembesült a kajszifáján, Küh Annamáriától pedig az alábbi fényképet kaptam. A barnuló szirmok mutatják a fagy hatását. „A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban -7 és +6 fok között alakul” az Országos Meteorológiai Szolgálat szombatra vonatkozó előrejelzése szerint.