Súlyos tőzeghiány Európában
Az idei szokatlanul csapadékos nyári időjárás a balti államokban megnehezítette a tőzegkitermelést. Mivel az európai és az ázsiai piac is ezekről a tőzegmezőkről szerzi be a földkeverékek fő alapanyagát, ellátási gondokra lehet számítani, amit az élénk ázsiai kereslet tovább erősít.
Európa legnagyobb tőzegszállító országaiban, különösen Lettországban és Litvániában a 2025-ös nyár folyamán a szokásosnál sokkal több eső esett. Az lsm.lv cikke szerint a Lett Tőzegszövetség (Latvijas Kūdras asociācija) augusztusban kérte a Klímaügyi és Energiaügyi Minisztériumot, hogy hirdessen vészhelyzetet a tőzegágazatban. A szövetség adatai szerint az extrém csapadékmennyiség miatt egyes régiókban a kitermelés mértéke 12 százalékos volt, de jelenleg átlagosan a tervezett tőzegmennyiségnek alig 30 százalékát sikerült kitermelni Lettországban. Hasonló a helyzet Litvániában és Észtországban is.
Finnországban és Svédországban valamivel jobbak a kilátások; ezekben az országokban a tervezett kitermelt mennyiség 80-100% között mozog. Hozzá kell azonban tenni, hogy e két országból jóval kevesebb tőzeg származik, mint a balti államokból, olvasható a Holland Termesztőközeg Gyártók Szövetségének (VPN) tájékoztatásában. A VPN szerint legutóbb 1998-ban volt hasonlóan súlyos tőzeghiány. A meglévő raktárkészletek szinte teljesen kimerültek, miközben a kereslet továbbra is gyorsan növekszik. Európában talán a holland kertészek a legnagyobb tőzegfelhasználók: évente mintegy 4 millió köbméter tőzeget használnak fel a teljes 7,5 millió köbméter termesztőközeg-termelésükhöz. Hatalmas tőzegfelhasználóvá léptek elő az ázsiai országok, főleg Kína, amely Oroszország mellett szintén Lettországból és Litvániából szerzi be a szükséges alapanyagot. A balti tőzeg java részét immár az ázsiai piacokon értékesítik, ami fokozza áruhiányt Európában. Visszfuvarral a tengeri szállítás fillérekbe kerül.
A Wageningeni Egyetem kutatása szerint a népességnövekedés, az urbanizáció és a klímaváltozás miatt egyre nagyobb kiterjedésű „mesterségesen kialakított” zöldfelületek jönnek létre, és ezek növényigényét csak nagyobb termesztőközeg-felhasználással lehet kielégíteni. A vizsgálatok szerint a termesztőközegek iránti világszintű kereslet 2020 és 2050 között megnégyszereződik, miközben az alapanyagok hozzáférhetősége egyre korlátozottabb.
Kókuszrostból is hiány van
A tőzegkitermelés korlátozása miatt sok földkeverékgyártó egyre nagyobb arányban dolgoz fel kókuszrostot, ami tovább fokozza a keresletet. Kókuszrostból a holland kertészek évente mintegy 1,1 millió köbmétert használnak.
Bár a híradások főleg tőzeghiányról számolnak be, a termesztőközegek másik fő alapanyagából, a kókuszrostból is hiány várható, részben a kedvezőtlen időjárás, részben logisztikai nehézségek, illetve geopolitikai okok miatt. A legnagyobb kókuszrost-termelő országokban, Indiában és Srí Lankán az esős évszakok kiszámíthatatlansága és hossza akadályozta a termelést. A kókuszrost előállítása során a kókuszdió héját hosszadalmas, áztatásos és szárításos folyamatok sorozatával dolgozzák fel. A folyamatos esőzés miatt a szárítási fázis lelassult, ami jelentősen csökkentette a feldolgozható mennyiséget.
Környezetvédelmi megfontolások
A csökkentett tőzegtartalmú termesztőközegek gyártása és a velük való kísérletek már évtizedek óta zajlnak. Az EU és számos más ország kormánya is egyre komolyabban veszi a tőzeglápok védelmét, és a tőzeg kitermelésének fokozatos leállítására törekszik. A környezetvédelmi szempontokra, a vizes élőhelyek védelmére hivatkozva történő kitermelés-csökkentés hatására elindult folyamatot az idei havária valószínűleg felgyorsítja. A Litván Termesztőközeg Szövetség azonban egy nyár elején megjelent hírben hangsúlyozta, hogy a tőzegkitermelés az országban a vizes élőhelyeknek csupán a 2 százalékát érinti, korlátozott és szigorúan ellenőrzött körülmények között zajlik. A tőzegbányászat nagy része az évtizedekkel korábban, még a 20. század elején mezőgazdasági hasznosítás céljára lecsapolt területeken zajlik. Ezek a területek már rég elvesztették a természetes vizes élőhelyekre jellemző ökológiai funkcióikat. Nemzeti jogszabályok szerint a kitermelés befejezése után a kitermelő cégeknek rekultivációs kötelezettségük van, ami jó lehetőséget ad a tájrehabilitációra, helyreállítva a korábbi természetes élőhelyeket is.
Fokozódik az helyettesítők keresése
A tőzeg és a kókuszrost hiánya még nagyobb keresletet generál az alternatívák, mint a perlit, a kéreg, a farost, a komposzt vagy a bioszén iránt. Fejlesztés és kutatás alatt állnak az olyan megújuló nyersanyagok is, mint a cukornád feldolgozása során visszamaradó rostos anyag, a bagasszát, valamint a fűfélék, például a japánfű (Miscanthus) vagy a csomós ebir (Dactylis glomerata). Jelenleg azonban túl keveset termelnek belőlük ahhoz, hogy jelentős helyettesítőként szolgáljanak a tőzeg számára. Még élénken folynak a kísérletek, hogy milyen kultúrában, milyen arányban bekeverve alkalmazhatók ezek az anyagok úgy, hogy a végtermék, az árunövény minősége ne romoljon. A legtöbb és legjobb tapasztalat a magas nyomáson pelyhesített farosttal van, amit már minden nagyobb földkeverékgyártó cég használ adalékanyagként termékeiben. Szinte már minden tőzeg, még a „natúr litván tőzeg” néven ismert Novobalt is tartalmaz már farostot. Jelenleg már csak a finn Kekkilä márkájú termesztőközegekben nincs farost.
Áremelkedés
A globális nyersanyagköltségek már eddig is jelentősen emelkedtek a megnövekedett kereslet, valamint a munkaerő-, energia-, manipulációs és szállítási költségek emelkedése miatt. A bizonytalan tőzegellátás miatt további áremelkedésekre van kilátás. Információink szerint a 2024-25-ös szezonhoz képest a 2025-26-os szezonban a földkeverék-árak 15-20 százalékkal magasabbak.
A földkeverék-gyártók felhívják a termesztők figyelmét arra, hogy a hiány kezelése, illetve saját árutermelésük biztonsága érdekében időben kössék le a beszállítóknál a szükséges mennyiségeket. Elképzelhető az is, hogy a forgalmazók nem tudják szállítani a megszokott típust, összetételt, így kompromisszumot kell kötni. Az azonban nem fordulhat elő, hogy gyengébb minőségű terméket kapnak a kertészek, mert a beszállított tőzeg minőségét az idei évtől még szigorúbban ellenőrzik a minősítő szervezetek, hangsúlyozza a VPN.
A holland kertészetek számára a tőzeg alapú földkeverékek oly mértékben nélkülözhetetlenek, hogy hiányuk súlyos nemzetgazdasági kárt okozhat. Éppen ezért a holland termesztőközeg-gyártók az idei év novemberében intézkedési javaslatokat terjesztenek a kormány elé.
Házikertben csak komposzt
A fogyasztókat is érinti a tőzeghiány, mivel elképzelhető, hogy a kertészetek kénytelenek lesznek csökkenteni a megtermelt növénymennyiséget, így kevesebb és drágább árura kell számítani jövő tavasszal. Valós esély van arra, hogy a hobbi földkeverékek néhány év múlva már teljesen tőzegmentesek lesznek. Előtérbe kerülnek a komposztalapú termékek, a házikerti, közösségi és városi komposztálás. Az Egyesült Királyságban a kiskereskedelmi értékesítésben már 2024-ben betiltották a tőzeget, a professzionális használatot pedig 2026-tól korlátozzák.
A környező országok nagyvárosai közül Bécs élen jár a közterületekről összegyűjtött zöldhulladék komposztásásában és a komposzt lakossági értékesítésben zsákos, illetve ömlesztett formában. Több magyar nagyvárosban is lehet komposztot vásárolni a helyi hulladékgazdálkodási vállalatok komposztáló telepein, leginkább ömlesztetten. A komposzt minősége és összetétele azonban rendkívül változó a felhasznált alapanyagok aránya, a komposztálási folyamatot befolyásoló időjárás és egyéb tényezők miatt. A milliós mennyiségben termelő kertészek bizonytalan minőségre nem alapozhatnak.
A tőzeghelyzet fokozódik! Az idei kitermelési válság nem csupán átmeneti hiány, hanem alapjaiban formálhatja át a kertészeti ágazatot, felgyorsíthatja a már megkezdett folyamatokat a helyettesítő alapanyagok kutatásának és felhasználásának irányába, illetve egyéb termesztési rendszerekre való áttérést.
Ez is érdekelheti:
A granulált szerves trágyák 10 előnye
A tökéletes balkonkert 3+1 titka
