Magazin

Tejet a lisztharmatra, kávézaccot a növény tövéhez, ecetet a gyomokra, szódabikarbónát a beteg levelekre – az interneten és egyre több növényápolási mobilalkalmazásban is találkozhatunk ilyen tanácsokkal. De vajon tényleg működnek ezek a házi praktikák? És egyáltalán: nem árthatunk velük többet, mint amennyit használunk?

A hőség és az erős napsugárzás nemcsak vízhiányt, hanem komoly hő- és sugárzási stresszt is okozhat a növényeknek, a fák kérgének pedig különösen nagy terhelést jelenthet. Ilyenkor nem mindig elég az öntözés: a növény felületének védelme is fontos lehet. Az Agromésztej® fehér, fényvisszaverő bevonatot képez, amely segít mérsékelni a napsugárzás és a hőingadozás kedvezőtlen hatásait – gyümölcs- és díszfákon, fóliákon és üvegházakon egyaránt.

A nagyméretű, idős fák a városok felbecsülhetetlen értékű természeti örökségei, amelyek a mikroklíma javításától az élőhely-teremtésig számos fontos szerepet töltenek be. Megóvásuk azonban a növényvédelemben is új megoldásokat igényel: a hagyományos permetezés helyett ezért egyre nagyobb figyelmet kap a fa endoterápiája, vagyis a törzsbe történő injektálás, ami nem ismeretlen eljárás Magyarországon sem.

A legtöbb veteményeskert tavasszal szinte a nulláról indul. Előkészítjük a talajt, vetünk, palántázunk, gyomlálunk, majd egész szezonban gondozzuk a növényeket. Ősszel betakarítunk, a növények nagy része elpusztul, és a következő évben minden kezdődik elölről. Pedig léteznek olyan zöldségfélék, amelyek egyszeri telepítés után hosszú éveken át a kertünk részei maradnak. Nem kell őket minden tavasszal újravetni, gyakran mélyebb gyökérzetet fejlesztenek, jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, az időjárási kihívásokhoz, és sok esetben kevesebb gondozást igényelnek, mint az egynyári zöldségek.

A 35–40 °C-os hőség, a tartós csapadékhiány és az öntözési korlátozás a gyepet is komoly próbatétel elé állítja. A barnuló, kikopott gyep azonban nem feltétlenül menthetetlen: a megfelelő időzítéssel, vízgazdálkodással, stresszoldással, felülvetéssel és tápanyag-utánpótlással sok esetben újra erőre kaphat és megszépülhet. Cikkünkben 8 lépésben mutatjuk be, hogyan regenerálhatod kiszáradt gyeped és milyen hibákat kerülj el.

Az idei nyár sok kertben hagyott maga után látványos nyomokat. Megégett levelek, visszaszáradt hajtások, leálló növekedés, terméshullás, kisült gyep. Az előző részben arról írtunk, hogy ilyenkor nem szabad kapkodni, mert sok növény képes regenerálódni. Most azonban nézzünk egy kicsit a felszín alá is! Mert miközben a szemünk a növényeket figyeli, a legnagyobb változások gyakran a talajban történnek. A regeneráció valójában nem a növényeknél kezdődik, hanem a talajnál.

Nagymaros a festői Dunakanyar szívében elhelyezkedő Duna-parti kisváros évről évre vonzza a turisták és kirándulók tízezreit. Nem véletlenül, hiszen a város természeti környezete és történelmi emlékei egyaránt hihetetlenül izgalmasak. Már a középkorban is uralkodóink kedvelt tartózkodási helye volt, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok idejében pezsgő udvari élet helyszínéül szolgált a település. Napjainkban pedig évről évre keresik fel a túrázás, a természet szerelmesei, sportolni vágyók, vagy csak egyszerűen a nagyváros nyüzsgésből kiszakadó kirándulók is. Ráadásul minden év augusztus utolsó szombatján Nagymaros a chilikedvelők fővárosa lesz, ami Európa egyik legnagyobb chilis rendezvényének ad otthont. 

A nyár vége sem hoz nyugalmat a házikertekben: miközben a szélsőséges időjárás miatt egyes térségekben a zivatarok, máshol a szárazság és a hőség okoz gondot, több kórokozó és kártevő továbbra is aktív. A napégés egyre általánosabb problémává válhat, a lisztharmat a forró, száraz időben is terjed, miközben a gyümölcsmolyok, a diólegyek és a takácsatkák sem lassítanak.

Az elmúlt hetek időjárása alaposan próbára tette a kerteket. A hosszú heteken át tartó forróság, a csapadékhiány és a perzselő napsütés után sok kertész ugyanazzal a látvánnyal szembesül: megégett levelek, visszaszáradt hajtások, megbarnult gyep, lelassult növekedés. Ilyenkor könnyen azt érezhetjük, hogy minden elveszett, és azonnal rendbe kell tenni a kertet. Pedig a legtöbb esetben éppen az ellenkezője a jó megoldás.

A nyári hőségben a medencevíz vízminősége gyorsabban romolhat, miközben a vízkorlátozások miatt sok helyen nem vagy csak korlátozottan lehetséges a medence teljes feltöltése. Ilyenkor nem feltétlenül kell az egész vizet leengedni és újratölteni: megfelelő szűréssel, rendszeres méréssel és célzott vízkezeléssel a kerti medence vize hosszabb ideig is használható maradhat.

Több mint egy hónapja küldtem az előző levelem. Nem kellett írnom, nem alakult ki járvány. Az aszály és a forróság megnehezítette a gombák, de a rovarok terjedését is. Ennek én, mint növényvédős, akár örülhetnék is! Azonban a fonnyadó egynyáriak és a töredező, balesetveszélyes idős fák láttán inkább az esőt és ezzel párhuzamosan a károsítókkal való küzdést választottam volna. A szakemberek szerint erre az időjárásra számíthatunk a következő években is.

A városi ember ma egyre inkább vágyik arra, hogy újra kapcsolatba kerüljön a természettel. Szeretné tudni, honnan kerül az étel az asztalra, hogyan nő egy paradicsom, mennyi munka van egy fej saláta mögött. Sokan azonban olyan környezetben élnek, ahol erre nincs saját kertjük, nincs kertes ház, nincs hétvégi telek, csak egy erkély, vagy még az sem. Pontosan erre kínálnak megoldást a közösségi kertek.

Évről évre küzdünk az egyre forróbbá és szélsőségesebbé váló klímával. Megfigyelhetjük, hogy gyakran már tavasszal el kell kezdeni a kert öntözését, nyár derekán pedig ha nem tudjuk folyamatosan öntözni a veteményt. Egyes térségekben vízkorlátozás lép érvénybe, így szinte biztosak lehetünk abban hogy a féltő gonddal nevelt növényeink ki fognak száradni.  Mindez arra késztet bennünket, hogy a korábbi termesztési gyakorlatainkat is átgondoljuk. Nemcsak az öntözés hatékonyságának javításával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével vagy a megfelelő talajtakarás alkalmazásával tehetjük sikeresebbé a termesztést, hanem azzal is, ha olyan zöldségféléket választunk, amelyek jobban viselik a száraz, forró időszakokat.

Az aszályos időjárás ellenére továbbra is találkozhatunk egy-egy újabb növényvédelmi aktualitással a kertben. Ezúttal egy nagyon érdekes megjelenésű gombás betegségre, a körterozsdára szeretném felhívni a figyelmüket. A betegséget okozó gomba fejlődési ciklusában a körte mellett fontos szerepe van a borókának is, ezért nevezik borókarozsdának is. Mindkét növényen okoz elváltozásokat, de általában a körtefa leveleinek színén megjelenő narancssárga foltok, majd később a fonákon megjelenő szarvacskaszerű gombatelepek keltik az első riadalmat.

Visszalapozva az idei felhívásokban, úgy látom, hogy kevés szó esett a zöldségek növényvédelméről. Egyrészt szerencsésebb helyzetben vagyunk az ágyásokkal, mert a fás szárú növényekkel ellentétben, könnyen kicserélhetjük, pótolhatjuk a betegnek, gyengének ítélt zöldségnövényeket. Nem kell egyből a permetezéshez készülődni. Ugyanakkor egy konyhakertben létrejöhet olyan speciális mikroklíma, melynél az országos időjárástól függetlenül is kialakulhat komoly gombás fertőzés.

Ezúton tájékoztatjuk Kedves Vásárlóinkat, hogy a Gazdabolt.hu Raktáráruház 2026. augusztus 8-án (szombaton) zárva tart. Személyes áruátvételre és vásárlásra ezen a napon nincs lehetőség.