Magazin
A növényvédelem hatékonyságát számos tényező befolyásolja, de ezek közül az egyik leggyakrabban alábecsült tényező a víz minősége és tulajdonságai. Pedig a permetlé legnagyobb részét a víz alkotja, így annak fizikai és kémiai jellemzői közvetlen hatással vannak a kijuttatott növényvédő szerek hatékonyságára.
Kisvakond generációk kedvenc rajzfilmfigurája: szerethető, segítőkész jószág, amiből ma már plüssfigura, bögre, kulcstartó és más ajándéktárgyak egész sora létezik, vállalkozások neve és logója is lett. A való életben azonban, amikor a kert közepén frissen túrt földkupacok jelennek meg, már korántsem ilyen lelkes a fogadtatása. De vajon tényleg ellenség a vakond, vagy inkább egy félreértett segítőtárs a kertben?
A nagyméretű edényes növények teraszunk, kertünk igazi ékkövei, legyen szó egy terebélyes leanderről, árnyékot adó pálmáról vagy illatos termésű citrusféléről vagy más, teleltetést igénylő mediterrán különlegességről. A leggondosabb ápolás, öntözés, tápoldatozás ellenére is egyszer eljön az idő, amikor a növény feléli a talaját; a közeg szerkezete összeomlik, tápanyagtartalma és mikrobiológiai aktivitása drasztikusan lecsökken és káros sók halmozódnak fel benne. A teljes átültetés egy több száz kilós dézsa esetén komoly fizikai kihívás. Szerencsére létezik hatékony megoldás arra, hogyan adj új életet a talajnak átültetés nélkül.
Úgy tűnik, hogy lassan normalizálódik, az átlagoshoz közelít az időjárásunk. A leveleket nedvesítő eső és a talajból felszálló pára mellé megérkezett a meleg is. A fertőzött vesszőkről és a fák alatt maradt fertőzött levelekről elindultak az almatermésűek varasodásának a spórái. A levéltetvek is megérkeztek.
A fagykár elleni védekezés egyik legfontosabb, mégis gyakran alulértékelt eleme a növények megfelelő kondícióban tartása. A tápanyagokkal jól ellátott, megfelelő kondícióban lévő fák bizonyítottan jobban tűrik a stresszhatásokat, így a fagyot is. A felkészítés már az előző szezonban elkezdődik.
Harminc-negyven éve, telepítéskor még jól bevált, ismert gyümölcsfajtákat találtunk a faiskolákban. Ha cseresznyét ültettünk, akkor az valószínűleg a Germersdorfi volt, ha szilvát, akkor az a Besztercei, ha almát, akkor a Jonathan, a Golden vagy a Starking közül választhattunk stb. Sok közülük nálunk nemesített fajta volt, a mi időjárásunk alatt „nőttek fel”, ezért hozzászoktak, így jobban elviselték a szélsőséges légköri viszonyainkat. A külhoniakat pedig évekig tesztelték. Úgy látom, hogy most sok olyan divatos gyümölcsfajtát, díszfát telepítettek a kertészek, amelyek betegség-ellenállóságával, fagytűrő képességével, stb. nem vagyunk tisztában.
Az idén minden eddiginél nagyobb és kiterjettebb országos csapdahálózat jött létre a legjelentősebb gyümölcs- és dísznövény-kártevők, köztük kiemelt zárlati károsítók megfigyelésére és előrejelzésére. Az idén a csapdahálózat kibővült a japán cserebogár rajzásának megfigyelésével, illetve immár öt helyszínre bővült az őszi sereghernyó csapdázása, valamint szintén öt helyszínen az amerikai szőlőkabóca monitorzása is zajlik. A gyümölcskártevők mellett a selyemfényű puszpángmoly és a vadgesztenyelevél-aknázómoly nyomonkövetése is zajlik több helyszínen. Honlapunkon a fogási adatok táblázata hetente frissül! Kövesse nyomon folyamatosan!
A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb lett az időjárásunk. Már nem számíthatunk biztosan az aranyat érő májusi esőkre, a hosszantartó téli hidegre és hótakaróra vagy az István nap utáni lehűlésre, csapadékra… Úgy tűnik, hogy a tavaszi fagyokban viszont nem csalódhatunk!
Nem mindegy, mi lesz a venyige sorsa a tél végi metszés után! A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma-betegsége, a Flavescence dorée elleni védekezésben a tél végi metszés során keletkező nyesedék megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű.
2024-ben március 3-án, 2025-ben március 20-án kellett megírnom a virágfertőző moníliáról szóló felhívást. Ekkor kezdtek virágozni a kajszik, majd kisvártatva a meggyek is szirmot bontottak. Az idén sem egyszerűbb a helyzet.
Az előző felhívásban a tafrina gombára hívtam fel a figyelmüket. Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a kertésznek erre kórokozóra mindig gondolnia kell. A vesszőkön és a rügypikkelyek védelmében is áttelelhet a gomba és már 4 oC-nál elindíthatja a fertőzést. Esős, hűvös időjárás kedvez a terjedésének.
A kertet hajlamosak vagyunk zárt, az emberi gondoskodás által kézben tartott térként elképzelni. Valójában azonban folyamatos kapcsolatban áll a környezetével: a szél, a víz, az állatok – és nem utolsósorban mi magunk – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a benne nevelt növények elszabaduljanak és egy idő után kiirthatatlan gyomokká váljanak.