A hatékony növényvédelem alapja nem a minél erősebb készítmény, "dupla dózis" használata, hanem a megfelelő hatásmód kiválasztása a megfelelő időpontban.
FIGYELEM! A cikkben szereplő hatóanyagok és készítmények a publikálás időpontjában Magyarországon engedélyezett státuszban voltak. A forgalmazási kategória és az engedélyezettség a későbbiekben változhat, ezért mindig az aktuális hatósági előírások az irányadók.
A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hivatalos adatbázisa a NÉBIH Növényvédőszer-keresője!
A növényvédő szerek felszívódás szerint
A növényvédő szerek egyik legfontosabb csoportosítása az alapján történik, hogy miként viselkednek a növény felületén és belsejében, milyen mechanizmussal pusztítja el a megcélzott károsítót.
Kontakt (érintő) hatás
A kontakt, azaz érintő hatású készítmények csak ott fejtik ki hatásukat, ahová a permetlé ténylegesen eljut, ahol közvetlenül érintkezik a permetcseppel a károsító. Nem szívódnak fel a növénybe, a kezelt felületen maradnak, ezért a permetezés egyenletessége, azaz az egyenletes cseppeloszlás és fedés kulcsfontosságú. Ilyenek pl. réz-, kén- és olajtartalmú szerek, a piretroidok, biológiai készítmények.
- Előnyük: gyors beavatkozást tesznek lehetővé, és általában rövidebb ideig maradnak jelen a növényben.
- Hátrányuk: pontos kijuttatást igényelnek, az eső könnyebben lemoshatja őket, ezért csapadékos időszakban gyakrabban ismételt kezelés válhat szükségessé.
A kontakt szerek különösen hasznosak:
- felületen élő kártevők és kórokozók ellen hatnak,
- kezdeti fertőzések esetén hatásosak,
- megelőző kezeléseknél alkalmazhatók.
Tipikus felhasználás lehet a levéltetvek korai megjelenése ellen a piretroidok (pl. Deltam, Karate Zeon), illetve a lisztharmat első tüneteinek kezelése alkalmazható kéntartalmú szerek (pl. Thiovit Jet, Kumulus S).
Gyakori piretroid típusú hatóanyagok:
- cipermetrin (pl. Picador 0,8 MG)
- deltametrin (Deltam)
- lambda-cihalotrin (Karate Zeon, La-Cy Extra, Lamdex)
- tau-fluvalinát (Klartan 24 EW, Mavrik 24 EW)
- eszfenvalerát (Sumi Alfa 5 EC)
- etofenprox (Magma)
- fenpropatrin (Leander 750 EC)
Szisztemikus (felszívódó) hatás
A szisztemikus készítmények behatolnak a növényi szövetekbe, majd a nedvkeringés segítségével eljutnak a növény különböző részeibe, így „belülről” biztosítanak védelmet.
A szisztemikus rovarölők különösen hasznosak szívó kártevők ellen, mivel a növény nedvkeringésével jutnak el a károsítóhoz. Előnyük, hogy az eső általában kevésbé csökkenti a hatékonyságukat, és olyan kártevők ellen is hatékonyak lehetnek, amelyek a növény belsejében vagy nehezen hozzáférhető helyeken élnek.
Különösen előnyösek:
- rejtett életmódú kártevőknél (pl. pajzstetvek, tripszek),
- ha tartósabb hatásra van szükség,
- sűrű lombú növényeknél.
Gyakran alkalmazott szisztemikus rovarölő hatóanyagcsoportok:
Sajnos 2024-ben lejárt a spirotetramat hatóanyagú Movento® magyarországi engedélye. A hatóanyag különlegessége, hogy a növényben felfelé és lefelé is képes mozogni, ezért a fiatal hajtások és részben a gyökérzóna felé is eljut.
Ezeket gyakran használják levéltetvek, molytetvek, tripszek, kabócák és pajzstetvek ellen.
Elterjedt szisztemikus gombaölő hatóanyag-csoportok:
Triazolok – a gombák sejtfalának felépítéséhez szükséges szterolképződést gátolják, így hatékony védelmet nyújtanak számos gombás betegség ellen.
Magyarországon ismert triazol hatóanyagok és készítmények például:
Strobilurinok – preventív hatásukról, hosszú tartamhatásukról és úgynevezett „zöldítő” élettani mellékhatásukról is ismertek.
Magyarországon ismert strobilurin hatóanyagok és készítmények például:
- azoxistrobin (Quadris)
- protiokonazol+trifloxistrobin (Stamina)
- tebukonazol+trifloxistrobin kombináció (Flint Max)
A strobilurinoknál különösen fontos a rezisztenciatörés, mert a kórokozók viszonylag gyorsan alkalmazkodhatnak hozzájuk. Emiatt gyakran kombinálják őket kontakt vagy eltérő hatásmechanizmusú fungicidekkel.
Foszfonátok – gombaölő és növénykondicionáló hatóanyagok, amelyek nemcsak egyes kórokozók ellen védenek, hanem a növény természetes védekező mechanizmusait is serkenthetik.
- foszetil (Aliette 80 WG)
- kálium-foszetil számos lombtrágyában és növénykondicionáló készítményben megtalálható (pl. AktyShield, Phosfik, Elixir®)
SDHI-hatóanyagok – elnevezés a „Succinate DeHydrogenase Inhibitor” kifejezésből származik, vagyis a gombák sejtlégzésében szerepet játszó enzim működését gátolják.
Gyakori felhasználási területek:
- lisztharmat
- peronoszpóra
- varasodás
- rozsdagombák
- levélfoltosságok
Például:
Signum WG (boszkalid + piraklostrobin kombináció);
Sercadis (fluxapiroxad)
Luna Experience (fluopiram+tebukonazol kombináció)
Elatus Era (Protiokonazol+benzovindiflupir kombináció).
Lokoszisztemikus és transzlamináris (helyileg felszívódó) készítmények
A lokoszisztemikus és transzlamináris készítmények átmenetet képeznek a kontakt és a teljesen felszívódó szerek között. A kezelt levélbe vagy növényi részbe bejutnak, de nem terjednek szét a teljes növényben. A levél szövetein keresztül átjutnak a levél másik oldalára, de nem terjednek szét az egész növényben. Elsősorban akkor lehetnek előnyösek, amikor célzott kezelés szükséges, és nincs szükség az egész növény teljes terhelésére.
Transzlamináris hatás:
- a hatóanyag átjut a levél egyik oldaláról a másikra
- de a levélen belül marad
- nem jut el a növény más részeibe
- Példa: a levél színére kijuttatva a fonákon szívógató levéltetvek ellen is hat.
A transzlaminális hatás különösen előnyös:
- levélfonákon élő kártevők (pl. levéltetvek, atkák, tripszek) esetén,
- levél belsejében károsító szervezeteknél (pl. aknázó kártevők),
- sűrű lombú állományokban, ahol nehéz tökéletes fedettséget elérni.
Lokoszisztemikus (helyi felszívodó) hatás:
- a hatóanyag kismértékben terjed a növényben
- általában a kijuttatás környezetében (levél, hajtás, növekedési rész)
- nem jut el a teljes növénybe
Előnyük, hogy kisebb permetezési hibákat is részben kompenzálhat, mivel nem szükséges a levél mindkét oldalának teljes fedése. Ugyanakkor nem helyettesítik a jó permetezési technikát.
Transzlamináris hatású hatóanyagok (levélen belül átjutnak):
Gombaölők
Rovarölők
- emamektin-benzoát (pl. Affirm)
- spinosad (pl. Laser Duplo)
- ciantraniliprol (pl. Benevia) – erős transzlamináris + részben szisztemikus
Lokoszisztemikus (helyi felszívódó) hatóanyagok
Gombaölők
- tebukonazol (pl. Folicur Solo) – korlátozott mozgás, de nem „erős szisztemikus”
- protiokonazol (pl. Innox) – jó lokális terjedés
Rovarölők
A növényvédő szer hatásmódja: hogyan pusztítja el a kártevőt?
Nemcsak az számít, hogyan jut el a készítmény a növényhez, hanem az is, miként hat a célkártevőre.
1. Érintő méreg
Az érintő méreg olyan növényvédő szer vagy hatásmód, amely a kártevő testfelületén keresztül jut be a szervezetébe. A rovarnak nem kell táplálkoznia a kezelt növényből, elegendő, ha kapcsolatba kerül a permetezett felülettel vagy közvetlenül a permetcseppekkel.
Az érintő hatás különösen fontos:
- gyors beavatkozásnál
- felületen élő kártevők ellen
- erős rajzás vagy tömeges megjelenés esetén
Leggyakrabban az alábbi kártevők ellen alkalmazzák:
- levéltetvek
- atkák
- tripszek;
- kabócák
- fiatal hernyók
Az érintő mérgek fő jellemzői:
- gyors taglózó hatás
- jó permetfedettséget igényelnek
- a rejtetten élő kártevők ellen kevésbé hatékonyak
- sok esetben kontakt készítményekhez kapcsolódnak.
A piretroid típusú rovarölő szerek nagy része például tipikus érintő méregként működik. Ide tartozik többek között:
- cipermetrin
- deltametrin
- lambda-cihalotrin
A gyakorlatban az érintő hatású készítményeknél nagyon fontos a megfelelő permetezéstechnika, mert csak ott hatnak jól, ahová a permetlé ténylegesen eljut.
2. Gyomorméreg
A gyomorméreg olyan növényvédő szer vagy hatásmód, amely csak akkor fejti ki hatását, ha a kártevő elfogyasztja a kezelt növényi részt vagy a hatóanyagot.
Elsősorban a rágó szájszervű kártevők ellen hatékony, mivel ezek táplálkozás közben veszik fel a hatóanyagot.
Különösen eredményes lehet
- hernyók,
- bogárlárvák,
- burgonyabogár,
- sodrómolyok,
- egyes ormányosbogarak ellen.
A gyomormérgek fő jellemzői:
- a kártevőnek táplálkoznia kell,
- jó levélfedettség fontos,
- gyakran tartósabb hatást adnak,
- a rejtetten táplálkozó lárvák ellen is hatékonyak lehetnek.
Sok modern rovarölő szer kombinált hatású, vagyis egyszerre rendelkezik kontakt+gyomorméreg+részben felszívódó vagy transzlamináris tulajdonsággal.
Tipikus gyomorméreg hatóanyagok például:
A biológiai növényvédelemben a Bacillus thuringiensis különösen fontos gyomorméreg típusú hatóanyag, mert a hernyók a kezelt levél elfogyasztása után pusztulnak el, miközben sok hasznos élő szervezetet kímél.
3. Gázosodó (fumigáns) hatás
A gázosodó (fumigáns) hatás olyan növényvédelmi hatásmódot jelent, amikor a készítmény gáz vagy gőz formájában fejti ki hatását, és a kártevő légzésén keresztül jut be a szervezetébe. Az ilyen készítmények különösen előnyösek olyan helyeken, ahol a kártevők rejtett életmódot folytatnak, repedésekben, talajban vagy nehezen elérhető helyeken bújnak meg.
Leggyakrabban az alábbi területeken alkalmazzák:
- raktárvédelem,
- silók, picék fertőtlenítése,
- talajfertőtlenítés (fóliatakarás javasolt),
- növényházak, zárt termesztőberendezések.
A növényvédelemben ismert fumigáns vagy részben fumigáns hatású anyagok például:
- kén egyes formulációi (kénlap)
- foszfin (Phostoxin)
- metam-nátrium (Vapam HL)
- dazomet (Basamid).
Fontos! A fumigánsok kijuttatására speciális biztonsági előírások vonatkoznak.
Mivel gáz halmazállapotban terjednek, könnyen belélegezhetők és erősen mérgezők lehetnek az emberre is. Egyes készítményekre (pl. foszfin, metam-nátrium) szigorú korlátozás mellett alkalmazható. Ezeket a készítményeket gyakran ködképző berendezésekkel vagy speciális gázosító technológiával juttatják ki, amelyek biztosítják a hatóanyag egyenletes eloszlását a kezelt térben. Használatuk során a területet le kell zárni, és csak megfelelő védőfelszerelésben, képzett személyzet végezheti a kezelést. A kezelés után kötelező a szellőztetés és a várakozási idő betartása, hogy a terület újra biztonságosan használható legyen.
A fumigáns kezelések során kiemelten fontos tehát:
- képzett személyzet,
- egészségvédelmi előírások betartása,
- megfelelő szellőztetés,
- védőfelszerelés használata,
- engedélyezett technológia alkalmazása.
5. Riasztó (repellens) hatás
A repellens készítmények nem feltétlenül pusztítják el a kártevőt, hanem távol tartják vagy elriasztják azt. Különösen megelőzésre lehetnek hasznosak, például biokertekben vagy integrált növényvédelmi rendszerekben. Repellens hatással (is) bírnak a piretroidok (teflutrin, lambda-cihalotrin, deltametrin), amelyek nemcsak pusztítanak, hanem el is riasztják a kártevőket. Klasszikus riasztó anyagok egyes növényi kivonatok (pl. neem olaj), illóolajok.
6. Csalogató (attraktáns) hatás
Az attraktánsok a kártevőket vonzzák magukhoz, ezért gyakran feromoncsapdákban alkalmazzák őket. A gyakorlatban nemcsak gyérítésre, hanem a kártevők megfigyelésére és rajzásuk időzítésére is fontos szerepük van.
Hogyan válasszunk megfelelő növényvédő szert?
A megfelelő készítmény kiválasztásakor mindig mérlegelni kell:
- milyen növénykultúráról van szó
- pontosan mi a károsító vagy betegség
- milyen erős a fertőzés mértéke
- várható-e csapadék
- szükséges-e méhkímélő technológia alkalmazása;
- mennyi az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.
A sikeres növényvédelem alapja a probléma pontos azonosítása és a megfelelő hatásmódú készítmény kiválasztása.
Első lépésként meg kell határozni, hogy milyen károsítóval állunk szemben: gombás betegségek ellen fungicidek, rovarok ellen inszekticidek, gyomnövények ellen pedig herbicidek alkalmazhatók.
A megfelelő készítmény kiválasztásánál fontos figyelembe venni azt is, hol található a károsító. A növény felszínén élő kártevők és kórokozók ellen gyakran elegendőek a kontakt készítmények, míg a növény belsejében károsító szervezetek esetén a felszívódó vagy transzlaminális hatású szerek eredményesebbek lehetnek.
A kívánt hatás gyorsasága szintén meghatározó szempont. Gyors beavatkozásnál a kontakt készítmények előnyösek, míg hosszabb tartamhatás és tartósabb védelem esetén inkább a szisztemikus szerek használata indokolt.
Az időjárási körülmények jelentősen befolyásolják a növényvédelmi kezelések eredményességét. Esős időszakban a felszívódó készítmények általában megbízhatóbb védelmet nyújtanak, míg száraz időben a kontakt szerek is megfelelő hatékonyságot biztosíthatnak.
A döntés során a környezetvédelmi és élelmezés-egészségügyi szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Fontos a várakozási idők (mvi és évi) betartása, a méhkímélő technológiai előírások figyelembevétele, valamint a hasznos élő szervezetek védelme.
Miért fontos a hatóanyagok váltogatása?
A rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében fontos az eltérő hatásmechanizmusú készítmények váltogatása. A hatóanyag-rotáció hosszú távon segít megőrizni a növényvédő szerek hatékonyságát. Ha ugyanazt a hatóanyagot vagy azonos hatásmechanizmusú készítményeket használjuk ismételten, a kártevők és kórokozók idővel alkalmazkodhatnak. Ennek következtében a korábban hatékony szerek fokozatosan veszíthetnek eredményességükből.
Fontos! A növényvédő szerek esetében ugyanaz a hatóanyag gyakran több különböző kereskedelmi néven is forgalomba kerülhet a gyártótól függően, ezért érdemes nem a készítmény nevét, hanem annak hatóanyagát figyelembe venni.
A gyakorlatban gyakran alkalmazzák a következő stratégiát:
- megelőzéskor kontakt és riasztó hatás kombinálása
- fertőzés kezdetén kontakt vagy lokoszisztemikus készítmények használata
- erős fertőzés esetén felszívódó készítmények alkalmazása;
- eltérő hatásmechanizmusú készítmények váltogatása.
Fontos! Házikertekben és árutermesztésben egyaránt kizárólag az adott kultúrában engedélyezett készítményeket szabad alkalmazni, mindig a címkén szereplő dózis és technológiai előírások betartásával.
Összefoglalás
A növényvédő szer kiválasztása jóval többet jelent annál, hogy „mivel permetezzünk”. A sikeres védekezéshez tudni kell, hogy a készítmény kontakt, lokoszisztemikus vagy szisztemikus módon működik-e, valamint azt is, hogyan hat a célkártevőre.
A megfelelő időzítés, a fertőzés mértéke, az időjárási körülmények és a környezetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele hatékonyabb, gazdaságosabb és fenntarthatóbb növényvédelmet eredményez.
Gyakran ismételt kérdések (GyIK)
1. Mi a különbség a kontakt és a szisztemikus növényvédő szer között?
A kontakt készítmény csak a kezelt felületen hat, míg a szisztemikus szer felszívódik és a növény belsejében is szétterjed.
2. Eső előtt melyik típus előnyösebb?
Általában a felszívódó, szisztemikus készítmények előnyösebbek, mivel kevésbé mossa le őket a csapadék.
3. Mire jó a lokoszisztemikus hatás?
A helyileg felszívódó készítmények a kezelt növényi részen belül mozognak, de nem terjednek el az egész növényben. Célzott kezelésekhez lehetnek hasznosak.
4. Miért kell váltogatni a hatóanyagokat?
Az ismételten alkalmazott azonos hatóanyagokkal szemben a kártevők és kórokozók ellenállóvá válhatnak. A váltogatás segít a rezisztencia kialakulásának lassításában.
5. A gyorsabb hatás mindig jobb?
Nem feltétlenül. A gyors hatás előnyös lehet akut problémánál, de sok esetben a hosszabb tartamhatás és a megfelelő időzítés eredményesebb védelmet biztosít.
Ezt olvastad már?
Növényvédő szerek keverhetősége – mit, mivel, hogyan
Miért nem hat a növényvédő szerem?
A víz szerepe a korszerű permetezéstechnikában
Biológiai készítmények helyes használata 2. – Hasznos gombák
Biológiai készítmények helyes használata 1. – Hasznos fonálférgek
