Az elmúlt évek hazai és nemzetközi híradásait és a szakemberek közleményeit, intelmeit olvasva nincs kétség afelől, hogy a kullancsok száma (fajra és darabra is), így az általuk terjesztett betegségek kockázata növekszik, vagy legalábbis hosszabb időszakban és több területen jelent valós veszélyt, mint korábban. A változás mögött több, egymással összefüggő tényező áll.
Miért egyre nagyobb a kullancsveszély?
A szakértők szerint az egyik legfontosabb ok a klímaváltozás. Az enyhébb telek, rövidebb fagyos időszakok miatt a kullancsok
• nagyobb arányban élik túl a hideg időszakot,
• korábban aktiválódnak tavasszal,
• és késő őszig, sőt akár télen is aktívak maradhatnak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint Európa több országában nőtt a kullancsaktivitás időtartama, és új területeken is megjelentek bizonyos kullancsfajok.
Magyarországon is egyre gyakrabban hangzik el szakértőktől, hogy ma már szinte egész évben találkozhatunk aktív kullancsokkal enyhébb időjárás esetén.
Az utóbbi években
• nőtt a természetjárás népszerűsége (különösen a Covid-járvány alatt),
• egyre többen kertészkednek, köztük mind többen természetközeli módon,
• a gyakori nyári hőhullámok miatt többen használják a városszéli zöldterületeket,
• és sok helyen nőtt a vad- és rágcsálóállomány is.
A kullancsokat terjesztő gazdaállatok — például őzek, rágcsálók, sünök, mókusok — egyre közelebb kerülnek a lakott területekhez, és a kertünkbe is bejuthatnak, illetve megtelepedhetnek.
Az ember és a kullancsok közti kontaktusok számának növekedése jelentősen hozzájárul a kullancs által terjesztett betegségek emelkedéséhez.
A kullancsok számos baktériumot, vírust és egyéb kórokozót terjeszthetnek. Magyarországon a legismertebb kullancs által terjesztett betegségek a Lyme-kór és a kullancsencephalitis, de ennél több humán és állati fertőzés is előfordulhat (pl. anaplazmózis, babéziózis, ehrlichiosis, krími–kongói vérzéses láz). A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a személyi védelem és a korai felismerés kiemelten fontos.
Az utóbbi évek egyik legtöbbet idézett téma az úgynevezett Hyalomma kullancsok megjelenése Európában és időszakosan Magyarországon is. Ezek a nagyméretű, melegkedvelő kullancsok délebbi területekről kerülhetnek északabbra vándormadarakkal. Azért kapnak kiemelt figyelmet, mert bizonyos fajaik súlyos vírusokat is terjeszthetnek. Az ECDC szerint a klímaváltozás kedvezhet az ilyen fajok tartósabb megtelepedésének Európában.
Célja, hogy a lakosság segítségével figyeljék a kullancsok terjedését, különösen az új, veszélyes fajokat és a betegséghordozó kullancsokat Magyarországon
Ha természetjáráskor nem térünk le a kijelölt ösvényről, kisebb eséllyel érintkezhetünk kullanccsal
Ha ilyen veszélyesek, miért ne irthatjuk a kullancsot?
Bár több ismert rovarölő hatóanyag — például a deltametrin, permetrin vagy más piretroidok — hatásos lehet a kullancsok ellen, Magyarországon jelenleg nincs széles körben engedélyezett lakossági kültéri kullancsirtó permetező szer, amivel "hivatalosan" lekezelheti a kertjét, vagy a problémás kertrészt. Tehát fontos különbség van aközött, hogy:
• egy hatóanyag képes elpusztítani a kullancsot,
• illetve hogy hivatalosan engedélyezett-e kültéri kullancsirtásra.
Bár a kullancsok biológiailag nem rovarok, hanem atkák, a piretroidokra – köztük a deltametrinre – igen érzékenyek. Laboratóriumi és gyakorlati tapasztalatok szerint a hatóanyag képes pusztítani vagy jelentősen gyéríteni őket.
A probléma inkább az, hogy a kullancsokat (ellenben a repülő szúnyogokkal) nehéz „nyakon csípni”, mert
• avarban,
• bokrok alatt,
• párás aljnövényzetben
• erdőszéleken
élnek, ezért ellenük sokkal intenzívebb és nagyobb környezetterheléssel járó kezelésre lenne szükség, mint például a szúnyogok esetében.
Ki engedélyezi Magyarországon az ilyen szereket?
A humán célú kullancsriasztók és kullancsirtó készítmények Magyarországon biocid terméknek számítanak. Ezek engedélyezésével a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGyK) foglalkozik.
Az állatokon vagy állattartási környezetben alkalmazott kullancsellenes készítmények esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is részt vesz az engedélyezési folyamatban.
Az Európai Unió szabályozása szerint nem maga a hatóanyag kap általános engedélyt, hanem az adott készítmény konkrét felhasználási módja.
A magyar és uniós szabályozás szerint egy készítmény csak akkor kaphat felhasználási engedélyt, ha a gyártó bizonyítani tudja:
• a hatékonyságot,
• a környezetbiztonságot,
• és azt, hogy az előnyök meghaladják az ökológiai kockázatokat.
A korábbi (2017-ben megszűnt) Országos Epidemiológiai Központ és jogutód intézménye, a NNGyK szerint Magyarországon 2007 óta nincs olyan kültéri kullancsirtó szer, amelyhez megfelelő környezetbiztonsági és hatékonysági dokumentáció állt volna rendelkezésre.
Közben ugyanazon hatóanyagok közül több ma is engedélyezett:
• szúnyogirtásra,
• mezőgazdasági rovarirtásra,
• terménytárolók fertőtlenítésére,
• állatgyógyászati készítményekben (spot-on cseppentős készítmények),
• vagy kutyanyakörvekben,
• illetve humán használatú test- és ruhapermetekben.
A különbség főként a kijuttatás módjában és a környezeti terhelés mértékében van. Egy deltametrines kutyanyakörv például a hatóanyagot célzottan az állatra juttatja (nem kis dózisban), míg egy nagy területű permetezés (alacsony dózisban is) sok más élőlényt is érinthetne.
A deltametrin nem szelektív. Egy idegméregként ható piretroid,, ami „mindent visz”, nemcsak a célszervezetet, ami ellen bevetjük, hanem sok más ízeltlábút is. A WHO toxikológiai dokumentációi szerint a deltametrin különösen veszélyes lehet:
• vízi szervezetekre,
• hasznos ízeltlábúakra, lepkékre,
• egyes beporzó rovarokra,
• valamint más nem célzott fajokra is, pl. természetes ragadozó ízeltlábúak
Ezért a hatóságok (Magyarországon és EU-s szinten is) a „kockázat–haszon” mérleg alapján nagyon óvatosak a kültéri alkalmazással.
Emellett a vegyszeres irtás nem tartós megoldás. A tömeges kültéri kullancsirtás jelenleg azért nem része a hazai gyakorlatnak, mert:
• a kullancsok rejtett élőhelyeken élnek,
• a vadállatok gyorsan visszahordják őket,
• az újrafertőződés gyors,
• és a nagy területű permetezés hatékonysága korlátozott.
Még ha egy területet le is kezelnek, a hatás időleges, az új kullancsok visszatelepülnek, a környező természetes élőhelyek újrafertőznek. Ezért folyamatos „permetfelhőben” kellene tartani a környezetet, ami jelentős környezeti terhelést jelent.
Az ECDC szakmai ajánlása az ún. integrált védekezés:
- élőhelykezelés
o a játszó és pihenőgyepfelület nyírása,
o avar összegyűjtése,
o hőkezelt kéreg, faapíték használata,
- lakossági megelőzés (riasztók, ruházat, átvizsgálás),
- kutyák védelme (nyakörv, tabletta, spot-on),
- célzott, kis területű beavatkozások (játszóterek, kalandparkok – kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetik, engedélyezett professzionális készítményekkel),
- biológiai megoldások.
Macskából kiszedett kullancs
Mi a helyzet a kutyanyakörvekkel?
A deltametrines kutyanyakörvek esetében is létezik környezeti és egészségügyi kockázat, de a hatóságok szerint ez általában jóval kisebb és jobban kontrollálható, mint a nagyléptékű kültéri permetezésé. A különbség elsősorban a kijuttatás módjában és a környezet terhelésének mértékében van.
Nagyon fontos! A deltametrin és több más piretroid a macskák számára jóval toxikusabb lehet, mert a macskák mája másképp bontja le ezeket az anyagokat. Ezért, ha macskánk is van,
• a kutyáknak való készítményt nem szabad macskán alkalmazni,
• illetve figyelni kell arra is, hogy a macska ne nyalogassa a kezelt kutyát.
Mivel a piretroidok erősen mérgezők lehetnek vízi élőlényekre, több állatgyógyászati készítmény használati előírása külön figyelmeztet arra, hogy
• a kutya ne menjen természetes vízbe közvetlenül kezelés után,
• ne fürödjön tavakban vagy patakokban,
mert a hatóanyag vízbe mosódhat.
Nemzetközi szinten ma már az állatorvosi és környezetvédelmi szakirodalomban is egyre többször jelenik meg az a szemlélet, hogy:
• csak indokolt esetben használjanak hosszú hatású piretroidokat,
• lehetőleg célzottan,
• és kombinálják más megelőzési módszerekkel.
Tehát a deltametrines nyakörvek nem „veszélytelenek”, de a jelenlegi szakmai álláspont szerint kontrollált körülmények között a kockázatuk elfogadhatóbb, mint egy nagy területű kültéri permetezésé.
Hogy csinálják külföldön?
Az Amerikai Egyesült Államok és Kanadában jóval elterjedtebb a lakókörnyezet vegyszeres kullancskezelése. Több professzionális kártevőirtó cég alkalmaz deltametrin- vagy más piretroid-alapú szereket:
• kertekben,
• udvarokban,
• erdőszegélyeken,
• túraösvények mentén.
Ugyanakkor ott is egyre erősebb szakmai vita zajlik a környezeti hatásokról, különösen a beporzó rovarok és a vízi élővilág védelme miatt.
Nyugat-Európában a szabályozás általában szigorúbb. Léteznek kullancsok ellen is engedélyezett piretroidos készítmények, de ezek használata jellemzően:
• célzott,
• professzionális,
• vagy speciális közegészségügyi helyzetekre korlátozott.
A széles körű lakossági permetezés kevésbé elfogadott.
A trópusi országokban a WHO által támogatott deltametrin-használat elsősorban a malária, dengue vagy más szúnyog által terjesztett betegségek elleni védekezésre irányul. Ezekben az országokban a közegészségügyi előnyök sokszor felülírják a környezeti aggályokat, mert a fertőző betegségek közvetlen életveszélyt jelentenek.
A jövőben változhat-e a szabályozás?
A klímaváltozás miatt Európában is nő a kullancsok jelentősége, és új fajok megjelenésére is számítanak a szakemberek. Emiatt a következő években várhatóan egyre nagyobb figyelem irányul majd:
• a kullancsok elleni védekezésre,
• az új technológiákra,
• valamint a környezetkímélőbb megoldások fejlesztésére.
Jelenleg azonban Magyarországon a szakmai és hatósági álláspont továbbra is az, hogy a nagyléptékű kültéri vegyszeres kullancsirtás környezeti kockázatai sok esetben nagyobbak lehetnek, mint a várható előnyök.
Merre halad a kullancsok elleni védekezés jövője?
A szakemberek szerint a következő években a kullancsok elleni védekezés a célzottabb, fenntarthatóbb és ökológiailag kíméletesebb megoldások felé. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak:
• a célzott biológiai megoldások,
• a környezetkímélő technológiák,
• az élőhelykezelés,
• valamint a megelőzés.
Nemzetközi kutatások és közegészségügyi szervezetek szerint a jövő a kombinált védekezési rendszereké lehet.
1. Célzott biológiai megoldások
A kutatások egyik legfontosabb iránya a biológiai kullancs-szabályozás. Ennek célja, hogy a kullancsokat ne széles hatású idegmérgekkel, hanem természetes ellenségeikkel vagy biológiai eredetű anyagokkal gyérítsék.
Az egyik legismertebb kutatási terület a rovarpatogén gombák alkalmazása. Ilyen például a Metarhizium anisopliae vagy a Beauveria bassiana, amelyek képesek megfertőzni és elpusztítani a kullancsokat. Az amerikai szövetségi kormány tudományos ügynöksége, az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS) tanulmánya szerint ezek a biológiai módszerek ígéretesek lehetnek, mert kisebb környezeti terhelést okozhatnak, mint a hagyományos piretroidos kezelések.
A szintén amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) több biológiai hatóanyag vizsgálatát is támogatja a kullancsok integrált szabályozásában.
Egyes kutatások azt is vizsgálják, hogy bizonyos madárfajok, hangyák vagy talajlakó ízeltlábúak hogyan befolyásolják a kullancspopulációkat. Bár ezek önmagukban nem jelentenek teljes megoldást, az ökológiai egyensúly fenntartásában fontos szerepük lehet.
2. Környezetkímélő technológiák
A szakmai irányvonal egyre inkább a célzott kezelések felé mozdul el.
Ahelyett, hogy teljes erdősávokat vagy nagy zöldterületeket permeteznének, a modern technológiák inkább:
• lokális kezelést,
• célzott kijuttatást,
• vagy gazdaállatokhoz kapcsolódó védekezést alkalmaznak.
Az Egyesült Államokban egyre több helyen alkalmaznak úgynevezett „tick tube” rendszereket. Ezek olyan cső alakú eszközök, amelyek permetezett fészekanyagot tartalmaznak. Az egerek és kisemlősök ezt beviszik a fészkükbe, miközben a kullancsok elpusztulnak rajtuk. Mivel itt a Lyme-kór baktériumának egyik fő természetes hordozója az amerikai kontinens leggyakoribb rágcsálója, a fehérlábú egér, ez a módszer célzottabban csökkentheti a fertőzési láncot.
Egyes országokban a vadállomány kezelésével is próbálkoznak. Ez a módszer azt jelenti, hogy nem a teljes környezetet permetezik le, hanem célzottan a kullancsok fő gazdaállatait kezelik, például az őzeket és a rágcsálókat.
Az elgondolás alapja, hogy a kullancsok életciklusuk nagy részében állatokon élősködnek, és ezeken keresztül tudnak szaporodni és terjedni. Ezért nem a fűben vagy az avarban próbálják őket közvetlenül irtani, hanem ott avatkoznak be, ahol „találkoznak” a gazdaállatokkal.
Ilyen lehet például, amikor az erdőben etető- vagy kezelőpontokat alakítanak ki az őzek számára, vagy olyan megoldásokat használnak, amelyek a rágcsálókat (egereket, pockokat) célozzák, pl. kezelt csalétkezzel. Ezeken keresztül jut el a hatóanyag a kullancsokra, így csökkentve a populációjukat anélkül, hogy a teljes élőhelyet vegyszerekkel kellene kezelni.
3. Élőhelykezelés – az egyik leghatékonyabb módszer
A nemzetközi szakirodalom szerint jelenleg az egyik legeredményesebb és legbiztonságosabb módszer az élőhelykezelés.
Mivel a kullancsok kedvelik:
• a magas füvet,
• a párás avart,
• a sűrű bokros területeket,
• valamint az árnyékos, nedves mikroklímát,
ezért a rendszeres:
• fűnyírás,
• bozótirtás,
• avargyűjtés,
• ösvényszegélyek karbantartása,
• és a kertek szellősebb kialakítása
jelentősen mérsékelheti a kullancsok számát.
A természetközeli gyepgazdálkodás és a kullancsok elleni élőhelykezelés nem feltétlenül zárják ki egymást. Inkább az a kérdés, hogyan lehet egyensúlyt találni a biodiverzitás és a közegészségügyi kockázatok között. A nemzetközi szakmai ajánlások ezért ma már nem a „mindent rövidre nyírni” szemléletet támogatják, hanem a célzott élőhelykezelést. Ez azt jelenti, hogy:
• a nagyobb biodiverzitású területek megmaradhatnak,
• miközben az intenzíven használt részeket (játszóterek, pihenőhelyek, ösvények, kutyasétáltató zónák) rendszeresen karbantartják.
A gyakorlatban ez sokszor úgy néz ki, hogy:
• az utak és ösvények mentén rövidebb a növényzet,
• a pihenőhelyek környezetét tisztábban tartják,
• de a távolabbi részeken meghagyják a természetesebb gyepet vagy virágos sávokat.
Így csökkenthető az ember–kullancs találkozások száma anélkül, hogy teljesen felszámolnák a természetközeli élőhelyeket vagy a méhlegelőket.
4. A megelőzés marad a legfontosabb
A legtöbb közegészségügyi szervezet szerint jelenleg a személyi védelem és a megelőzés adja a kullancsok elleni védekezés alapját.
Ide tartozik:
• a megfelelő ruházat természetjáráskor,
• a kullancsriasztók használata,
• a test átvizsgálása kirándulás után,
• a gyors kullancseltávolítás,
• valamint bizonyos betegségek ellen az oltás.
A WHO szerint a kullancsok által terjesztett betegségek elleni védekezésben a lakossági tudatosság és a megelőzés továbbra is kiemelten fontos.
A nemzetközi trendek alapján a jövő kullancsvédelme várhatóan nem egyetlen „csodaszerre” épül majd, hanem több módszer kombinációjára:
• célzott biológiai védekezés,
• élőhelykezelés,
• környezetkímélő technológiák,
• állatkezelési rendszerek,
• valamint lakossági megelőzés együttese adhat hosszú távon fenntartható megoldást.
A szakértők szerint a klímaváltozás miatt Európában is egyre nagyobb figyelem irányul majd erre a területre, mert a kullancsok aktivitási ideje és elterjedése várhatóan tovább növekszik.
Összegzés
A kullancsok elleni védekezés Magyarországon egyre fontosabb közegészségügyi kérdés, különösen a Lyme-kór és a kullancsencephalitis terjedése miatt. Bár a szúnyogirtásban alkalmazott deltametrin hatóanyag a kullancsokra is hatásos lehet, a kültéri kullancsirtás Magyarországon jelenleg nem rendelkezik széles körű engedéllyel.
Ennek oka nem az, hogy a deltametrin hatástalan lenne, hanem az, hogy:
• a kullancsok rejtett élőhelyeken élnek,
• a nagy területű permetezés gyakran csak átmeneti eredményt ad,
• miközben jelentős környezeti terheléssel járhat.
A szakmai és hatósági álláspont szerint a nagyléptékű kültéri kullancsirtás jelenleg nem nyújt olyan hatékony és tartós eredményt, amely arányban állna az ökológiai kockázatokkal.
Közben maga a deltametrines szúnyogirtás is egyre vitatottabb környezetvédelmi szempontból, mivel a hatóanyag más rovarokra és vízi élőlényekre is veszélyes lehet.
A nemzetközi trendek ezért egyre inkább:
• a célzott biológiai védekezés,
• az élőhelykezelés,
• a környezetkímélő technológiák,
• valamint a megelőzés felé mozdulnak el.
A kutyák számára használt deltametrines nyakörvek továbbra is engedélyezettek, mert ezek célzott, kis mennyiségű hatóanyag-kibocsátással működnek, így a környezeti terhelésük jóval kisebb egy teljes terület permetezésénél.
Gyakran ismételt kérdések (GyIK)
1. Miért nincs kültéri kullancsirtás Magyarországon?
Mert a hatóságok szerint a nagy területű kültéri permetezés:
• csak korlátozott ideig hatékony,
• nehezen célozható,
• és jelentős környezeti kockázattal járhat.
A kullancsok az avarban és aljnövényzetben élnek, ezért sokkal nehezebb ellenük hatékonyan permetezni, mint például a repülő szúnyogok ellen.
3. Ki engedélyezi az ilyen készítményeket?
A humán célú biocid készítményeket Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ engedélyezi.
Az állatgyógyászati készítmények esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is részt vesz az engedélyezésben.
4. A szúnyogirtás nem jelent környezeti kockázatot?
De igen. A deltametrin nemcsak a szúnyogokra hat, hanem más rovarokra és vízi élőlényekre is veszélyes lehet. A különbség az, hogy a szúnyogirtást a hatóságok közegészségügyi szükséghelyzetként kezelhetik bizonyos helyzetekben.
5. A kullancsok nagyobb járványügyi veszélyt jelentenek, mint a szúnyogok?
Bizonyos szempontból igen. Magyarországon a kullancsok terjeszthetik:
• a Lyme-kórt,
• a kullancsencephalitist,
• és más fertőző betegségeket is.
6. Akkor miért nincs országos kullancsirtás?
Mert jelenleg nincs olyan kültéri technológia, amely:
• nagy területen is tartósan hatékony,
• környezetkímélő,
• és gazdaságosan alkalmazható lenne.
A kullancsok gyorsan visszatelepülnek vadállatokkal és kisemlősökkel.
1. A deltametrin elpusztítja a kullancsokat?
Igen. A deltametrin egy piretroid hatóanyag, amely a kullancsokra is toxikus hatású lehet.
7. A deltametrines kutyanyakörv veszélyes?
A nyakörvek is tartalmazhatnak deltametrint, de ezek célzott alkalmazások, ezért jóval kisebb környezeti terhelést jelentenek, mint a nagy területű permetezés.
Ugyanakkor:
• vízi élőlényekre veszélyes lehet,
• macskák számára toxikus lehet,
• és a használati előírásokat fontos betartani.
8. Milyen irányba halad a jövő kullancsvédelme?
A nemzetközi szakmai trendek szerint egyre nagyobb hangsúlyt kap:
• a biológiai védekezés,
• a célzott technológiák,
• az élőhelykezelés,
• valamint a megelőzés.
Ezt olvastad már?
Hyalomma kullancs már régóta velünk van!
Kullancs a kertben
Szúnyogirtásra használt biocidek – tények és tévhitek
Áradás után szúnyoginvázió!
