Hyalomma kullancs már régóta velünk van!
Ismét újabb álhírek terjednek a világhálón. A különböző online sajtóorgánumok sorra veszik át egymástól az álinformációkat. Itt vannak a tények: minden, amit a Hyalomma kullancsról tudni kell!
A Hyalomma marginatum egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik a hazánkban is elterjedt közönséges kullancstól (Ixodes ricinus). Nyitókép forrása: inaturalist.org
A Hyalomma marginatum, közismertebb nevén óriás- vagy hosszúlábú kullancs, egy Afrikában és Ázsia déli részein őshonos kullancsfaj, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap Európában is. A globális felmelegedés és a vándorló madarak révén a kullancs képes volt új területeken megjelenni és megtelepedni, potenciális veszélyt jelentve a közegészségügyre.
A Hyalomma marginatum az Ixodidae családhoz tartozó kemény kitinpáncélú kullancsfaj. Az egyik fontos jellemzője a csíkozott lábak. Mérete nagyobb, mint sok közönséges kullancs, ezért ijednek meg leginkább tőle. Egy kifejlett, jól táplált példány, akár 2 cm-es is lehet. Nehéz megkülönböztetni a rokonságban álló fajtáktól, különösen fiatal stádiumokban.
Aktívan vadászik
A legtöbb kullancsfaj háromgazdás, azaz a petéből kikelt, hatlábú lárvák általában kisemlősökön (pl. egerek, pockok), madarakon vagy hüllőkön fejlődnek, majd a lárvából kialakult nyolclábú nimfa leggyakrabban közepes testű emlősökön (pl. nyulak, rókák, macskák, kutyák) táplálkozik, a kifejlett kullancs végül egy harmadik, nagytestű emlősöket (pl. szarvasok, lovak, szarvasmarhák) keres.
A Hyalomma marginatum azonban csak kétgazdás: a lárva és nimfa is kisebb állatokra, leggyakrabban vándorló madarakra tapad. Ezek a fejlődési alakok akár 26 napig is fennmaradhatnak a gazdán, ami lehetővé teszi azt, hogy hosszabb távolságra „utaztassák” őket madarak. Így fordulhatott elő, hogy ez a faj Afrikából és Ázsiából eljutott Európába, íga hazánkba is. A növekvő hőmérséklet kedvez a melegkedvelő kullancsok megtelepedésének és populációjuk növekedésének az új területeken.
A nimfa a „célországban” a földre esik, majd vedlik, és teljesen kifejlődik. A kifejlett kullancs ezután a második gazdán, általában nagytestű emlősökre vagy az emberre tapad, de csak átmenetileg: aktív mozgásra képes, bizonyos távolságon belül vadászik a potenciális gazdára. Jelenléte nagymértékben függ a környezeti tényezőktől: a szárazabb, naposabb, nyitottabb területek kedvezőbbek a számára.
Elterjedése és egészségügyi jelentősége
A Hyalomma marginatum alapvetően a melegebb, mediterrán és szubtrópusi éghajlatú régiókban honos: Észak-Afrika, Közel-Kelet és Dél-Európa. A klímaváltozás miatt azonban Európa északibb régióiban is kedvező életfeltételeket talál. Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) szerint a faj példányait madarak hurcolják be.
A Hyalomma marginatum fontos vektora (átvivője) több veszélyes betegségnek, különösen a Krími–kongói vérzéses láznak (CCHFV).
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi mintákban a CCHFV vírusát eddig nem mutatták ki!
Mivel CCHFV elleni specifikus vakcina vagy célzott terápia nem áll széles körben rendelkezésre, a megelőzés, védekezés és figyelmeztetés különösen fontos. Ahhoz hogy a fertőzés megtörténjen a kórokozónak is jelen kell, hogy legyen egy betegben. Tehát kell egy beteg gazda, a vérszívó kullancs, majd egy új gazdaszervezet, amibe bejut a vírus (pl. ember).
Egyéb kórokozó, pl. a tífuszt okozó Salmonella typhi baktérium terjesztője is lehet, bár ez régiótól függően változó.
Évek óta velünk van
A napokba szárnyra kapó hírek egy új Vas vármegyei felfedezésről szólnak. A tények azonban a következők:
- Az első dokumentált Hyalomma marginatum példányt Magyarországon Vas megyében, Bük település kertjében találták 2021-ben (pontos koordináták: 47°23′09.2″N, 16°44′29.8″E). Egy kutyán mászott.
- Az említett kutatás az ún. „állampolgári tudományos módszert” alkalmazta: lakossági bejelentéseken keresztül gyűjtöttek nagy és jól felismerhető kullancsokról fotókat vagy példányokat. Az adott példányt morfológiai vizsgálattal azonosították, majd molekuláris (DNS) vizsgálatokkal is megerősítették, hogy valóban Hyalomma marginatum.
- Fontos! Az észlelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott helyen stabil, szaporodó populációja van az élősködőnek! Lehet, hogy csak madarak által potyautasként behurcolt, vagy átmeneti egyed. A tanulmányok is hangsúlyozzák, hogy Magyarországon eddig csak ritka, alkalmankénti felbukkanásokról beszélhetünk!
Both Gyula
növényvédelmi szakmérnök
egészségügyi gázmester
