Szúnyogirtásra használt biocidek – tények és tévhitek
Az internet korában bárki közzétehet információkat, sajnos gyakran szakmai háttér vagy hiteles forrásmegjelölés nélkül. Gyakori jelenség, hogy egyesek különféle cikkekre hivatkozva pánikot keltenek, miközben nem tesznek különbséget megalapozott tudományos eredmények és vélemények között. Ez különösen aggasztó, amikor közegészségügyi kérdésekről, például a szúnyogirtásról van szó.
Nemrégiben egyes források a deltametrint – a szúnyogirtás során használt hatóanyagot – rákkeltőként emlegették. Az idézett cikkek azonban többnyire növényvédőszer-ellenes lobbik álláspontját képviselik, és nem támasztják alá állításaikat hiteles tudományos forrásokkal. Az ilyen megközelítés félrevezető lehet, különösen, ha nem társul vele a valós, szakmailag megalapozott információk bemutatása!
Mi a helyzet valójában a deltametrinnel?
A deltametrin egy szintetikus piretroid, amelyet rovarok elleni védekezésre használnak. Az alábbiakban a legfontosabb tények:
- Az Európai Unió és az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség) szerint a deltametrin alacsony humántoxikológiai kockázattal bír, amennyiben az előírások szerint használják.
- Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) nem sorolja a deltametrint a rákkeltő anyagok közé.
- Állatkísérletek során nem találtak egyértelmű bizonyítékot a rákkeltő hatásra, még nagyobb dózisok esetén sem.
A szúnyogirtás során használt dózis elenyésző: hektáronként évente néhány alkalommal csupán 1 gramm hatóanyagot permeteznek ki alkalmanként. Összehasonlításképpen: a háztartásban rendszeresen használt rovarölő aeroszolok, kullancsriasztók, vagy akár a kipufogógázok, grillezéskor keletkező égéstermékek, tisztítószerek és öblítők sokkal nagyobb mértékű kitettséget jelentenek.
A veszély nem a szabályosan használt biocidokból ered!
A szabályozott, engedélyezett szerek mögött kiterjedt toxikológiai vizsgálatok, engedélyezési eljárások és szigorú ellenőrzések állnak. Ha az előírásoknak megfelelően használjuk ezeket a szereket, akkor az egészségi kockázat minimális.
Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a nem EU-s országokból származó, nem engedélyezett termékek, amelyekben akár már betiltott hatóanyagok is előfordulhatnak.
Mi történik, ha nem védekezünk?
A kártevők és kórokozók elleni védekezés hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat:
- A szúnyogok különféle vírusokat, baktériumokat és parazitákat terjeszthetnek (pl. nyugat-nílusi láz, szívférgesség).
- A növényeken felszaporodó toxinokat termelő gombák is igazoltan rákkeltő anyagokat képesek termelni.
- A szúnyogcsípések ráadásul gyulladást, allergiás reakciókat is kiválthatnak.
Összegzés
A szúnyogirtás során használt deltametrin jelenlegi tudományos ismereteink szerint nem minősül rákkeltőnek, és a megfelelő dózisban alkalmazva biztonságos. Mint minden vegyi anyagnál, itt is fontos a szabályok betartása és az egyéni érzékenységek figyelembevétele.
Amennyiben valaki tapasztalja, hogy egy szerre érzékeny, legyen szó akár öblítőről, szappanról, vagy rovarirtóról, az adott anyagot érdemes elkerülnie. De ez nem jelenti azt, hogy a szer mindenki másra nézve is veszélyes.
Az érzelemvezérelt félelemkeltés helyett válasszuk inkább a hiteles, tudományos forrásokra épülő tájékozódást!
Both Gyula
Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök
Eü. gázmester
