Magazin
A kullancsok elleni védekezés Magyarországon évről évre egyre nagyobb figyelmet kap. Az enyhébb telek, a hosszabb meleg időszakok, a természetközeli életmód és kertművelés terjedése miatt egyre több ember és kutya találkozik kullancsokkal kertekben, parkokban vagy kirándulóhelyeken. Sokakban felmerül a kérdés is: ha a szúnyogirtás során és a kutyanyakörvekben használt hatóanyagok a kullancsokat is elpusztítja, akkor miért nincs hivatalosan engedélyezve készítmény kültéri kullancsirtás Magyarországon? Ennek jártunk utána!
Április végére felállt az országos előrejelző hálózatunk. Az idei évtől az amerikai szőlőkabóca rajzását is követjük. A japán cserebogár és az őszi sereghernyó karantén kártevők (kiemelt zárlati károsítók) hazai megjelenésüktől nagyon félünk. Az ország határai mentén és a jelentős közlekedési pontokon már ezeket is csapdázzuk 2026-ban.
A május eleji fagy a szőlőket is elérte. Két szomorú hangulatú videóban a tüneteket is megnézhetjük, és a videókat készítő két kertbaráttal közösen gondolkodhatunk a jövőbeni megoldásokon. A Fagykár a szőlőben és a Sikertelen fagyvédelem c. videók május 1-jén készültek. Gyümölcsfáink fagyok utáni megsegítéséről szólt az 5. felhívás, az ebben szereplő készítményeket a szőlőben is használhatjuk.
Május 10. nem csupán egy szimbolikus zöld ünnep, hanem egy olyan szemléletformáló nap, amely rámutat: a kertjeink, parkjaink és mezőgazdasági területeink ökológiai működése elképzelhetetlen a fák és a madarak együttműködése nélkül.
A madárbarát kert nemcsak etetésről, itatásról és odúk kihelyezéséről szól. Legalább ennyire fontos az, hogy a madarak biztonságos környezetben tudjanak fészket építeni és olyan természetes anyagokat találjanak a kertben, amelyek nem veszélyeztetik sem a tojásokat, sem a fiókákat. Nem is gondolnád, hogy a kertben hagyott hétköznapi hulladékok, műanyagdarabok, kötözőzsinegek, vagy akár az ártalmatlannak tűnő szöszök és textilszálak komoly sérüléseket, fulladást vagy mérgezést okozhatnak.
Sokan ott rontják el a palántanevelést, ahol már azt hiszik, túl vannak a nehezén. Gyönyörű, egészséges palántákat vásároltunk, vagy neveltünk, majd kiültetés után hirtelen megáll a növekedés, lekonyulnak, megperzselődnek, vagy egyszerűen nem indulnak fejlődésnek a kis növények. Mi történt? Nagyon egyszerű: kimaradt az edzés!
Az egészséges, szerves anyagban gazdag talaj nemcsak a növényeid növekedését segíti, hanem a klímavédelem egyik kulcsfontosságú eleme is. A talaj szénmegkötőként működik, azaz képes a légköri szén-dioxidot megkötni és hosszú távon eltárolni. A regeneratív (megújító) talajművelés célja nem csupán a növénytermelés, hanem a talaj folyamatos javítása és „életben tartása” is.
Néhol még ma hajnalban is fagy kínozta a fáinkat és a virágzó szamócát. A gyümölcsfáink fagyok utáni megsegítéséről szólt az 5. felhívás. Remélem, hogy az április 23-án fotózott, a nyitóképen látható Gönci magyar kajszi sem fázott meg és ki tudja nevelni a szépen sorakozó barackjait.
Egy terület füvesítése hosszú és fáradságos munka, a friss zöld gyep pedig csak a fűmag elvetését követő 4-6 hét múlva jön létre. Gondoljunk csak bele, milyen jó lenne, ha a friss, üde zöld gyepet nem hónapok alatt, hanem néhány nap alatt a kertünkbe varázsolhatnánk? Van megoldás: a gyepszőnyeg!
Fagy és szárazság. Talán így lehetne összefoglalni az előző hetek időjárását. A fagy az ország kétharmadán virágzásban találta a cseresznyét, a szilvát és a meggyet, néhol az almát és a diót is. Még bizakodhatunk, mert szép termést hozhatnak a megmaradt virágok is. Sajnos fordított helyzet is előállhat, mert a mostani fagy hatására lehullhatnak a már kötődött, kis gyümölcsök.
A növényvédő szerek tankkeverése, azaz egy permetező tartályban történő bekeverése hatékony eszköz a növényvédelemben, de csak akkor biztonságos és eredményes, ha a fizikai, kémiai és biológiai kompatibilitási szabályokat betartjuk. A nem megfelelő keverés hatáscsökkenést, növénykárosodást, vagy akár teljes hatóanyag-inaktiválódást is okozhat!
A Föld napját minden év április 22-én ünneplik világszerte, hogy felhívják a figyelmet környezetünk védelmére és a fenntarthatóságra. Ilyenkor sok szó esik a nagy dolgokról: erdőkről, óceánokról, globális problémákról. Én most egy sokkal közelebbi nézőpontból szeretnék beszélni róla. Mert a természet nem valahol távol kezdődik, hanem ott, ahol Te vagy. A kertedben. A balkonládádban. A ház előtti kis kertben. Nem a kert mérete számít, hanem az, hogy mennyi életet engedünk bele.
Szép, tavaszi az idő – de a palántázás ideje még nem érkezett el! Az áprilisi felmelegedés hatására egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a kereskedelemben a zöldségpalánták, különösen a melegigényes fajok, paprika, paradicsom, uborka, kabakosok. Fontos azonban kiemelni, hogy a kedvező nappali hőmérséklet önmagában nem jelenti azt, hogy ezek a növények szabadföldi kiültetésre már alkalmasak!
A növényvédelem hatékonyságát számos tényező befolyásolja, de ezek közül az egyik leggyakrabban alábecsült tényező a víz minősége és tulajdonságai. Pedig a permetlé legnagyobb részét a víz alkotja, így annak fizikai és kémiai jellemzői közvetlen hatással vannak a kijuttatott növényvédő szerek hatékonyságára.