Magazin

A városi ember ma egyre inkább vágyik arra, hogy újra kapcsolatba kerüljön a természettel. Szeretné tudni, honnan kerül az étel az asztalra, hogyan nő egy paradicsom, mennyi munka van egy fej saláta mögött. Sokan azonban olyan környezetben élnek, ahol erre nincs saját kertjük, nincs kertes ház, nincs hétvégi telek, csak egy erkély, vagy még az sem. Pontosan erre kínálnak megoldást a közösségi kertek.

Évről évre küzdünk az egyre forróbbá és szélsőségesebbé váló klímával. Megfigyelhetjük, hogy gyakran már tavasszal el kell kezdeni a kert öntözését, nyár derekán pedig ha nem tudjuk folyamatosan öntözni a veteményt. Egyes térségekben vízkorlátozás lép érvénybe, így szinte biztosak lehetünk abban hogy a féltő gonddal nevelt növényeink ki fognak száradni.  Mindez arra késztet bennünket, hogy a korábbi termesztési gyakorlatainkat is átgondoljuk. Nemcsak az öntözés hatékonyságának javításával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével vagy a megfelelő talajtakarás alkalmazásával tehetjük sikeresebbé a termesztést, hanem azzal is, ha olyan zöldségféléket választunk, amelyek jobban viselik a száraz, forró időszakokat.

Az aszályos időjárás ellenére továbbra is találkozhatunk egy-egy újabb növényvédelmi aktualitással a kertben. Ezúttal egy nagyon érdekes megjelenésű gombás betegségre, a körterozsdára szeretném felhívni a figyelmüket. A betegséget okozó gomba fejlődési ciklusában a körte mellett fontos szerepe van a borókának is, ezért nevezik borókarozsdának is. Mindkét növényen okoz elváltozásokat, de általában a körtefa leveleinek színén megjelenő narancssárga foltok, majd később a fonákon megjelenő szarvacskaszerű gombatelepek keltik az első riadalmat.

Visszalapozva az idei felhívásokban, úgy látom, hogy kevés szó esett a zöldségek növényvédelméről. Egyrészt szerencsésebb helyzetben vagyunk az ágyásokkal, mert a fás szárú növényekkel ellentétben, könnyen kicserélhetjük, pótolhatjuk a betegnek, gyengének ítélt zöldségnövényeket. Nem kell egyből a permetezéshez készülődni. Ugyanakkor egy konyhakertben létrejöhet olyan speciális mikroklíma, melynél az országos időjárástól függetlenül is kialakulhat komoly gombás fertőzés.

Ezúton tájékoztatjuk Kedves Vásárlóinkat, hogy a Gazdabolt.hu Raktáráruház 2026. augusztus 8-án (szombaton) zárva tart. Személyes áruátvételre és vásárlásra ezen a napon nincs lehetőség.

Augusztus elején az örökzöldeknek egyszerre több kihívással is meg kell küzdeniük. A forró nappalok, a párás hajnalok és az időszakos záporok kedveznek a gombabetegségek terjedésének, miközben a tartós meleg és a szárazság a növényeket is megviseli. A legyengült, vízhiányos örökzöldek ráadásul fogékonyabbá válhatnak egyes kártevőkre és kórokozókra.

A nyári hőség a kertben nemcsak az ember számára megterhelő. A tartós kánikula, a perzselő napsütés, az erős UV-sugárzás és a vízhiány a növényeket is komoly stressznek teszi ki. A levelek és a termések felülete ilyenkor erősen felmelegedhet, ami napégéshez, a szövetek károsodásához és a növény fejlődésének visszaeséséhez vezethet. A nagy melegben fokozódik a párologtatás is, miközben a száraz talajból a gyökerek egyre nehezebben tudják pótolni az elvesztett vizet. Ekkor kell egy kis plusz támogatás a növények: SiCa-Rio-val!

A gyomokkal folytatott küzdelem sok kertész számára soha véget nem érő harcnak tűnik. Kapálás, gyomlálás, mulcsozás vagy éppen gyomirtás – újra és újra meg kell birkóznunk a nem kívánt növényekkel. De mi lenne, ha más szemmel néznénk rájuk? A kertünkben felbukkanó gyomnövények között ugyanis számos ehető és értékes gyógynövényt találunk, amelyekből ízletes, különleges fogásokat is készíthetünk. Lehet, hogy amit eddig gyomnak hittünk, valójában a konyhánk egyik legizgalmasabb alapanyaga?

Az országos előrejelző hálózatunk legfrissebb adatai szerint a nyugati dióburok-fúrólégy (diólégy) rajzása mindegyik csapdapontunkon beindult. A rovar biológiájában nincs változás a korábbi évekhez képest, és a védekezés technológiájában sem láttam nagy újdonságokat. Nem akartam lemásolni a korábbi felhívásaimat, ezért úgy döntöttem, hogy felkérem Helman Bálint okleveles kertészmérnök, növényorvos ifjú kollégámat, hogy írja meg ő a felhívást. Úgy látom, hogy kiválóan sikerült a munkája. Olvassák haszonnal!

Egy kert akkor igazán fenntartható, ha nemcsak termést ad, hanem életet is továbbörökít. A saját magfogás nem új keletű módszer, mégis egyre inkább a tudatos kertészkedés része lesz. Segítségével megőrizhetjük kedvenc fajtáinkat, hozzájárulhatunk a növényi sokféleséghez és egy kicsit önállóbbá tehetjük a kertünket. De vajon minden növényből érdemes magot fogni? Mi a különbség a hibrid és a szabadbeporzású fajták között? És hogyan kezdjünk hozzá?

“Nagyapa, mit csinálunk azokkal a gyümölcsökkel, amiket nem eszünk meg? Azokat megisszuk fiam!” – szól a klasszikus vicc. A hazai gasztronómia talán legikonikusabb és legismertebb alkoholos itala a pálinka. A vendégségekben, lakodalmakban, családi összejöveteleken a legtöbb esetben előkerül a házi pálinka, a tulajdonos pedig büszkén kóstoltatja a vendégekkel. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan készítsd elő a cefrét, ha túl sok gyümölcsöd termett, és nem megenni, hanem meginni szeretnéd.

A kertészetekben évtizedek óta széles körben használják a termelők a műanyag termesztőedényeket: ebben nevelik a legtöbb évelő dísznövényt, díszcserjét, egynyári és balkonnövényt, zöldség- és fűszernövényt, illetve a faiskolai szaporítóanyagot. A műanyag cserép és tálca azonban egy új rendeletnek köszönhetően hamarosan a körforgásos gazdaság egyik fontos szereplőjévé válik Magyarországon is.

Van, aki szerint a műfű a természet ellensége, mások szerint pedig a modern kert egyik praktikus megoldása. Az igazság ennél jóval árnyaltabb. Megfelelő helyen alkalmazva a műfű valóban kényelmes, tartós és víztakarékos alternatíva lehet, de nem minden helyen és nem minden célra jelent jó választást. Cikkünkben bemutatjuk a műfű előnyeit és hátrányait, a helyes telepítés és karbantartás alapjait, valamint azt is, hogy hová ajánlott – és hová semmiképpen sem javasolt – műfüvet telepíteni.

Jókor írtam az előző, a peronoszpóráról szóló felhívásom. A HungaroMet térképén kattintsanak a térkép felett, a dátum melletti ►jelre, és június 24-től napi bontásban követhetik a levélnedvességgel, a légköri párával kapcsolatos adatokat. A fogékony almatermésűeknél a varasodás (7. és 9. felhívás), a csonthéjasoknál pedig a levélbetegségek is megélénkülhettek (4. felhívás). A molyokat nem zavarta a hőség, lásd a 12. felhívást.  Sajnos az aszályon, az egész országra jellemző vízhiányon nem segítettek az elmúlt napok esői.

Növényvédelmi szempontból megszokottan folytatódik az év a közterületeken. Az aszályos forróság nem segíti a kórokozó gombák terjedését és igazából a levéltetvekkel sincs nagy gondunk. A csipkéspoloskák kis létszámban megjelentek, a vadgesztenye levélaknázó-moly 2. nemzedéke pedig befejezte a rajzását.

Ha a bor szót halljuk, többnyire a klasszikus szőlőborokra gondolunk. Ez nem véletlen hiszen hazánk nevezetes a történelmi borvidékeiről és az olyan híres borokról mint a tokaji aszú, a juhfark, vagy az egri bikavér. Kevesebben tudják azonban, hogy a szőlő mellett számos más gyümölcsből is készíthető kiváló minőségű gyümölcsbor. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan készíthetsz gyümölcsbort otthon, milyen alapanyagokra lesz szükséged, és mire érdemes figyelni az erjesztés során.