Talajjavító ásványok – évmilliók kincsei a termékeny talajokért

A talaj nem csupán egy közeg, amibe a növényt elültetjük. A talaj egy rendkívül összetett rendszer, amely élő szervezetekből, szerves és ásványi eredetű anyagokból áll, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. A talaj termőképességét és minőségét nemcsak a tápanyag- és víztartalma határozza meg, hanem nagyon fontos a szerkezete is, amit különleges, hazánkban is fellelhető ásványokkal is javíthatunk. Tekintsük most át ezeket!

Az ásványi talajjavítók olyan természetes eredetű, többnyire kőzetekből, agyagásványokból vagy vulkáni anyagokból származó anyagok, amelyeket a talaj fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságainak javítására szolgálnak, kedvezőbb környezetet biztosítanak a növények gyökereinek, így közvetve segítik azok tápanyag- és vízfelvételét, egészséges fejlődését. 

Mikor érdemes talajjavító ásványokat használni?

A talajjavító ásványokra akkor számíthatunk, amikor a talaj szerkezete vagy tápanyag- és/ vagy vízellátottsága nem megfelelő, és szeretnénk hosszabb távon javítani a talaj állapotát.

Néhány tipikus eset:

• Homokos, tápanyagszegény vagy nagyon laza szerkezetű talaj, amely nem képes megtartani a vizet vagy tápanyagokat.
• Agyagos, túl kötött talaj, amely nehezen művelhető és rossz a vízelvezetése. Ilyenkor a szerkezet lazítása szükséges.
• Humuszban szegény, gyenge mikrobiológiai aktivitású talaj. Itt a huminsav- vagy mikrobiológiai készítmények segíthetnek.
• Ha a talaj pH-ja nem optimális pl. a savanyú talajt kedvelő növények számára. Ebben ez esetben a tőzeg használata lehet a megoldás.

(Az utolsó két esetben nem ásványosodott szerves eredetű talajjavító anyagokat említettünk, de a teljesség kedvéért érdemesnek tartottuk hozzávenni ezeket a lehetőségeket is!)

Bármilyen talajjavító anyagot is használnánk, előtte célszerű házi vagy legalább egy szűkített laboratóriumi talajvizsgálatot végezni, végeztetni a pH, a tápanyag-ellátottság és a szerkezet vonatkozásában, és ennek alapján választani. Egyik sem csodaszer, a várható hatás – a jobb talajszerkezet, jobb tápanyagleadás, élénk talajélet – nem egyik napról a másikra, hanem általában több hónap alatt, többszöri használat után mutatkozik.

Hogyan keletkeznek az ásványi talajjavítók?

Az ásványi talajjavító anyagok a természet hosszú, lassú folyamataiból születnek – vulkánok, tengerek, mállás és üledékképződés formálja őket.

Eredetük alapján több típusukat különböztetjük meg:

1. Vulkáni eredetű anyagok
Vulkáni hamu, láva és gázok megszilárdulásával keletkeznek. Porózus szerkezetüknek köszönhetően kiváló víz- és levegőháztartást biztosítanak. Ásványi anyagokban és mikroelemekben (pl. szilícium, vas, magnézium) gazdagok, amelyek erősítik a növény immunrendszerét.
Példák: zeolit, perlit, bazaltliszt, lávakő
Felhasználás: homokos, laza talajok javítására, mikroelem-utánpótlásra, komposztba vagy virágföldbe keverve.

2. Tengeri eredetű, üledékes anyagok
Ezek az anyagok tengerek, tavak üledékében rakódtak le, gyakran szerves maradványokkal együtt. Segítenek stabilizálni a talaj pH-ját, visszapótolják a kalciumot, magnéziumot és szilíciumot és segítik a humuszképződést.
Példák: alginit, dolomit, kovaföld
Felhasználás: szántóföldi növénytermesztésben, gyümölcsösökben, veteményes kertekben pH-szabályozásra.

3. Agyagásványok és mállási termékek
Ezek az ásványok vulkáni vagy szilikátos kőzetek mállásával jöttek létre. Nagy ioncserélő képességük révén megkötik a tápanyagokat és fokozatosan adják vissza a növényeknek. Magukban szívják és megtartják a vizet, és tartalékolják azt a növények számára az aszályos időszakokra.
Példák: bentonit, vermikulit
Felhasználás: homokos, rossz vízmegtartó-képességű talajokon, illetve komposzt-adalékként.

4. Szerves-ásványi keverékek
Ezek a természetes humifikáció termékei, vagyis félig lebomlott növényi anyagok és ásványok keverékei. Gazdagok huminsavakban és fulvósavakban, amelyek serkentik a mikroorganizmusokat. Javítják a talaj vízmegtartását és tápanyag-hasznosulását.
Példa: dudarit
Felhasználás: ültetés előtt a talaj humusztartalmának növelésére és gyökérfejlődés serkentésére.

5. Evaporitok
Tengervíz vagy sós tavak elpárolgása során kiváló üledékes ásvány. Különösen hatékony szikes, nátriumos talajok javításában, mert kalciumot pótol, anélkül hogy emelné a pH-t. Lazítja a kötött, levegőtlen szerkezetű talajokat.
Példa: gipsz (kalcium-szulfát)
Felhasználás: szántóföldeken, szikes területeken, gyepfelújításkor.

Magyarország földtani sokszínűségének köszönhetően kifejezetten gazdag természetes talajjavító ásványban és kőzetben. Az ország területén vulkanikus, üledékes és mállási eredetű ásványok is előfordulnak, ami egyedülállóan változatos talajjavító alapanyagbázist jelent Közép-Európában. A Zemplénből kiváló minőségű zeolit és perlit származik, míg a dudarit, a gércei és pulai alginit igazi hungarikum.

10 talajjavító ásvány

1. Alginit
•    Keletkezés / eredet: egykori tómedrekben elhalt alga- és vízi élőlények maradványaiból, valamint vulkáni hamuból képződött üledékes kőzet, amely szerves anyagokat, agyagot és karbonátokat tartalmaz.
•    Bányászata: Magyarországon a Bakonyban, Pula térségében, illetve Gérce-Mogyorós-dombon.
•     Talajjavító jellemzők: rendkívül gazdag mikroelemekben és szerves anyagokban, ezért kiválóan alkalmas a talaj termőképességének növelésére és a növények tápanyagellátásának javítására. Javítja a homokos talaj víz- és tápanyag-megtartó képességét, stabilizálja a pH-t, huminsav- és mikroelem-forrás.
•    Alkalmazási javaslat: Talajba keverve (pl. ásáskor vagy forgatáskor) 5–10 kg/10 m² adagban.
Komposzthoz keverve fokozza a szerves anyag lebomlását és tápanyag-tartalmát.
•    Extra tipp: Nedves talajba keverve jobban szétoszlik, így hatékonyabb.

2. Zeolit
•    Keletkezés / eredet: vulkanikus hamu és víz reakciójából keletkező alumínium-szilikát ásvány.
•    Bányászata: Magyarországon Tokaji-hegység, Zemplén; világszerte: Görögország, Szlovákia, Kína, Kuba.
•    Talajjavító jellemzők: nagy ioncserélő képességű, megköti és fokozatosan leadja a tápanyagokat; javítja a vízgazdálkodást és megköti a nehézfémeket. Porózus szerkezetének köszönhetően javítja a talaj levegő- és vízháztartását, ezáltal segíti a növények gyökérnövekedését. A zeolitot gyakran alkalmazzák talajjavítóként, de a műtrágyagyártásban granulálásra is használják, ami csökkenti a tápanyag-kimosódást.
•    Alkalmazási javaslat: granulált műtrágyákhoz keverve vagy közvetlenül a gyepre, talajra szórva 2–5 kg/10 m² adagban.
•    Extra tipp: Különösen nitrogén‑tartalmú trágyákhoz hasznos, mert csökkenti a nitrogénveszteséget.

3. Dudarit
•    Keletkezés / eredet: természetes humifikáció során keletkezett humuszos ásvány, a barnaszén-képződés mellékterméke. 
•    Bányászata: Magyarországon, a Bakonyalján, Dudar község környékén található (innen ered a neve).
•    Talajjavító jellemzők: Nagy mennyiségben tartalmaz huminsavat, fulvinsavat és más szerves anyagokat. Javítja a talaj szerkezetét, növeli a tápanyag- és vízmegtartó képességét és segíti a hasznos mikroorganizmusok szaporodását.
•    Alkalmazási javaslat: alginithez hasonlóan
 
4. Perlit
•    Keletkezés / eredet: vulkanikus üvegkőzet, víztartalmú riolitból képződik, amelyet magas hőmérsékleten duzzasztanak (expandált perlit).
•    Bányászata: Magyarországon Tokaji-hegység, Zemplén; külföldön: Görögország, Törökország, USA.
•    Talajjavító jellemzők: könnyű, porózus szerkezetű, steril, pH-semleges anyag. Lazítja a talajt, javítja a levegőzést, ami különösen tömör, agyagos talajok esetén előnyös. Nem tartalmaz tápanyagokat, de a gyökérfejlődés szempontjából kedvező környezetet alakít ki.
•    Alkalmazási javaslat: cserepezésnél, különösen magvetéshez és dugványozáshoz az ültetőközegekhez keverve 20–30%-os arányban.

5. Bentonit
•    Keletkezés / eredet: vulkáni hamuból mállással képződött agyagásvány, fő komponense a montmorillonit.
•    Bányászata: Magyarországon Iharkút, Rábatöttös, Eger környéke; világszerte: USA (Wyoming), Görögország, India.
•    Talajjavító jellemzők: rendkívül jó vízmegkötő képességgel rendelkezik. Javítja a homoktalajok víz- és tápanyag-raktározását, segít megakadályozni a víz és a tápanyagok kimosódását, fokozza a kationcserélő kapacitást, duzzadóképessége révén javítja a talajszerkezetet.
•    Alkalmazási javaslat: Talajba bedolgozva 1–3 kg/10 m² adagban, különösen homokos vagy laza szerkezetű, könnyen kiszáradó talajokon.

6. Dolomit
•    Keletkezés / eredet: üledékes karbonátkőzet (kalcium-magnézium-karbonát), mészkő dolomitizációjával jön létre.
•    Bányászata: Magyarországon Bakony, Bükk, Mecsek; elterjedt világszerte.
•    Talajjavító jellemzők: savanyú talajok pH-értékének semlegesítésére, Ca- és Mg-pótlására szolgál, tartós pH-stabilizáló hatású.
•    Alkalmazási javaslat: savanyú talajok javítására, talajba bedolgozva 2–5 kg/10 m² adagban.

7. Vermikulit
•    Keletkezés / eredet: biotit  és más csillámkőzetek mállásából képződő, alumínium-, vas- és magnéziumtartalmú rétegszilikát, amely magas hőmérsékleten duzzasztanak (expandálás).
•    Bányászata: Dél-Afrika, Oroszország, Brazília, Kína; Magyarországon nem bányásszák.
•    Talajjavító jellemzők: a duzzasztott vermikulit rendkívül könnyű és porózus, nagy vízmegtartó képességgel rendelkezik, miközben megfelelő levegőzést biztosít a talajnak. Gyakran használják vetőmagok csíráztatásához, palántaneveléshez és a talaj lazításához.
•    Alkalmazási javaslat: perlithez hasonlóan

8. Kovaföld (diatomit)
•    Keletkezés / eredet: ősi kovamoszatok (diatómák) szilícium-dioxid vázainak felhalmozódásával keletkezett üledékes kőzet.
•    Bányászata: Magyarországon Sümeg, Bérbaltavár; világszerte: USA, Izland, Németország.
•    Talajjavító jellemzők: Lazítja a talaj szerkezetét, fokozza a levegőzöttségét. Magas szilíciumtartalma miatt erősíti a növények sejtfalait, növeli a stressztűrő képességet.
•    Extra hatás: a kovaföld természetes rovarölő hatású anyag. A mikroszkopikus méretű, éles szélű szilícium-dioxid részecskék megkarcolják a rovarok (pl. talajban élő rovarlárvák, hangyák, bolhák, liszteske, atkák) külső kitinburkát, ami vízvesztéshez és kiszáradáshoz vezet.
•    Alkalmazási javaslat: hangyák, atkák, liszteske ellen száraz talajra vagy növények tövéhez szórva 0,5–1 kg/10 m² adagban, különösen ellen.
•    Extra tipp: nedves környezetben rovarölő hatékonysága csökken; érdemes kis adagokban kiszórni és szükség szerint ismételni.

9. Gipsz (kalcium-szulfát)
•    Keletkezés / eredet: üledékes, a tengervíz párolgása során keletkező (evaporit) ásvány.
•    Bányászata: Magyarországon Bükk (Alsótelekes, Perkupa), Eger, világszerte: Spanyolország, Franciaország, USA.
•    Talajjavító jellemzők: Javítja a szikes és nátriumos talajokat, kalciumot juttat a talajba pH-emelés nélkül, javítja a talaj vízáteresztő képességét.
•    Alkalmazási javaslat: talajba beforgatva laza talajokon 1–3 kg/10 m², kötött, agyagos talajokon 3–5 kg/10 m² adagban.
•    Extra tipp: nedves talajra szórva a gipsz gyorsabban fejti ki hatását.

10. Bazalt, lávakő, vulkáni hamu
•    Keletkezés / eredet: lávakitörések során megszilárdult vulkáni anyagok.
•    Bányászata: Magyarországon a Keszthelyi-hegységben (Bazsi, Uzsa, Vindornyaszőlős), világszerte minden vulkáni övezetben.
•    Talajjavító jellemzők: mikroelemekben, például vasban, magnéziumban és kalciumban gazdag, lassan oldódó tápanyag-forrás. Hozzájárul a talaj ásványianyag-tartalmának növeléséhez, javítja a talajszerkezetet és serkenti a mikrobiális aktivitást. 
•    Alkalmazási javaslat: talajba bedolgozva 2–5 kg/10 m² adagban.
•    Extra tipp: természetes mikroelempótlás céljára rendszeres használata ajánlott.

Mire figyeljünk?

• Talajvizsgálat – mindig érdemes a talaj pH-ját és tápanyag-tartalmát ellenőrizni, hogy a megfelelő ásványt válasszuk.
• Talajtípus – homokos talajokba több víz- és tápanyag-megőrző ásványt tehetünk, agyagos talajokba kevesebbet.
• Bedolgozás – talajba forgatás vagy ásás esetén hatékonyabbak.
• Növény igényei – a különböző növények más-más tápanyag- és pH-igénnyel rendelkeznek, így ehhez érdemes igazítani a típusválasztást és az adagolást.
• Rendszeres használat – a természetes talajjavító ásványok lassan fejtik ki hatásukat, így a hosszú távú eredményért évente 1–2 alkalommal célszerű alkalmazni őket.
• Túladagolás – a túl sok ásvány (pl. bentonit vagy kovaföld) túlzott vízmegkötést vagy talajtömörödést okozhat.

Kombinációs lehetőségek

A természetes talajjavító ásványok nagyon jól kombinálhatók egymással vagy más anyagokkal, de érdemes néhány alapelvet figyelembe venni, hogy a hatásuk optimális legyen. Íme a részletek:

Összefoglalva

A talaj minősége és termőképessége nagymértékben függ a benne található ásványi anyagoktól.
A természetes talajjavító ásványok, mint az alginit, zeolit, dudarit, perlit, bentonit, dolomit, vermikulit, kovaföld és bazaltliszt különböző összetétellel és tulajdonságokkal rendelkeznek.
Közös bennük, fenntartható módon javítják a talaj termőképességét, támogatják a növények egészséges növekedését, és hozzájárulnak a talaj biológiai aktivitásának megőrzéséhez.
Egymással és más anyagokkal kombinálva is használhatók, de csak átgondoltan, lehetőleg talajvizsgálatra alapozva alkalmazzuk őket az egyes termékek leírásában található adagolási útmutató szerint.

Ez is érdekelheti:

Így pótold a mikroelemeket természetes módon

Ismerjük meg jobban talajunkat!

Tavaszi ültetés és műtrágyázás okosan

Súlyos tőzeghiány Európában

A nagy műtrágya-dilemma