Kutyabarát kert: 10 gyilkos gyom, amitől sürgősen szabadulni kell!

A kutyabarát kertben a legfontosabb az állat biztonsága. Több olyan mérgező gyomnövény van, ami a legnagyobb gondossággal karbantartott kertben is felbukkanhat, megtelepedhet a kerítés tövénél, vagy átkúszhat a szomszédból.

Az alábbi cikkben bemutatjuk azokat a leggyakoribb és legsúlyosabban mérgező gyomokat, amelyeket haladéktalanul el kell távolítania a kutyás kertből. Ismertetjük, milyen méreganyagokat tartalmaznak, milyen tüneteket okozhatnak, és mit kell tenni mérgezés gyanúja esetén.

Mielőtt bármibe is belekezdünk, fontos hangsúlyozni: a teljes gyomlista rendkívül hosszú, de az alábbiak azok, amelyekkel a leggyakrabban találkozni, és amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik.

1. Gyöngyvirág

Bár a gyöngyvirág (Convallaria majalis) nem tipikus gyom, inkább évelő dísznövényként ültetik, gyakran elvadul, átszökik a szomszédból és felbukkan a kertek félreeső, árnyékos részein.

• Méreganyaga: különböző szívglikozidok (pl. konvallatoxin, konvallarin).
• Mérgező részek: a növény minden része mérgező, beleértve a piros bogyókat és a virágot is!
• Hatása a kutyára: a szívglikozidok közvetlenül a szívizomra hatnak, gátolják a szívverés szabályozásában közreműködő ionpumpák működését.
• Tünetek: hányás, hasmenés, hasi fájdalom. Súlyos esetben szívritmuszavar (bradikardia vagy tachikardia), remegés, görcsök, összeesés, akár halál is bekövetkezhet.

A gyöngyvirág átszökhet a szomszédból is

2. Farkasalma

Bár a farkasalma (Aristolochia clematitis) nedvesebb réteken előforduló évelő gyom, gyakran megtelepszik a kertek szélén, bokrok alatt, vagy a bolygatott területeken.

• Méreganyaga: arisztolochiasav.
• Mérgező részek: a növény minden része, de főként a gyökér, rendkívül mérgező!
• Hatása a kutyára: ez a vegyület a legveszélyesebb módon a vesékre és a húgyutakra hat. Az arisztolochiasav egy erősen genotoxikus méreg, mely károsítja a DNS-t, és hosszabb távon visszafordíthatatlan veseelégtelenséghez és rákos elváltozásokhoz (karcinóma) vezethet. Akut mérgezés esetén súlyos májkárosodást is okoz.
• Tünetek: Hányás, hasmenés (gyakran véres), hasi fájdalom, rendellenes vizeletürítés (először sok, majd kevés), fokozott szomjúság. Súlyos esetben akut veseelégtelenség, letargia, gyengeség, és hosszú távon daganatos megbetegedések.

A farkasalma jellegzetes levele, tavasszal sárga virágai vannak

3. Ricinus

Bár a ricinust (Ricinus communis) sokan dísznövényként ültetik, magja könnyen elszóródhat és gyomként viselkedhet. Bár a nagyon szép, márványozott mintájú magjából sajtolt olaj gyógyító hatású, a benne található a ricin nevű fehérje a világ egyik legerősebb ismert növényi mérge.

• Méreganyaga: ricin (toxalbumin).
• Mérgező részek: mag
• Hatása a kutyára: a ricin egy erősen mérgező protein, ami gátolja a fehérjeszintézist a sejtekben. Ez a bélrendszerben, a májban és a vesékben súlyos károsodást okoz.
• Tünetek: súlyos, véres hányás és hasmenés, hasi fájdalom, láz, fokozott szomjúság, gyengeség, remegés, görcsök, vese- és májelégtelenség. Egyetlen mag elfogyasztása is halálos lehet! Alattomosan hat, mert a mérgezés tünetei 12-48 óra múlva jelentkeznek.

A ricinus mutatós dísznövény, de magja halálos

4. Gyűszűvirág

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) egy nagyon szép évelő dísznövény, ám magról könnyen terjed, és gyakran a kert azon részeiben is felbukkanhat, ahol nem is számítunk rá: például a kutyazónában.

• Méreganyaga: különböző szívglikozidok (pl. digitoxin, gitoxin).
• Mérgező rész: minden része rendkívül mérgező!
• Hatása a kutyára: a gyöngyvirághoz hasonlóan méreganyagai erősen hatnak a szívre. Kezdetben megnövelik a szívizom-összehúzódás erejét, de túladagolásnál, ami kis mennyiség elfogyasztásakor is bekövetkezhet, életveszélyes szívritmuszavart okoznak.
• Tünetek: Hányás, nyáladzás, hasmenés, letargia, szívritmuszavarok. Sürgős állatorvosi beavatkozást igényel!

5. Kutyatejfélék

A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó vadon élő növények (pl. farkas kutyatej, napraforgó kutyatej, bibircses kutyatej, sárga kutyatej stb.) jellegzetessége a tejfehér, ragacsos nedv (latex), amely akkor buggyan elő, ha a növény valamelyik rész megsérül. A növénycsalád a nevét nem amiatt kapta, hogy a kutyák kedvelik; a „kutya” szó a régi magyar nyelvhasználatban pejoratív értelmű, rosszat, haszontalant jelent. Tehát a növényben található ragacsos tejnedv „semmirevaló tej”. Számos kutyatej gyomként is megjelenhet a kertekben, de évelő dísznövényként is ültetik. Több kedvelt szobanövényünk is van, amely ennek a fajgazdag növénycsaládnak a tagja, így pl. a mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima), pompás kutyatej (Euphorbia milii) vagy a kroton (Codiaeum variegatum). Sőt, a már megismert ricinus is a kutyatejfélék táborát erősíti.

• Méreganyaga: különféle forbol-észterek (diterpenoid észterek), amelyek a tejnedvben találhatók.
• Mérgező rész: az egész növény.
• Hatása a kutyára: a forbol-észterek erősen irritáló és gyulladáskeltő hatásúak. Közvetlen érintkezés esetén a bőrön és a nyálkahártyákon azonnali, heves reakciót váltanak ki. Lenyelés esetén a gyomor-bél rendszert irritálják.
• Tünetek: bőrkontaktus esetén bőrgyulladást, bőrpírt, viszketést, hólyagok kialakulását okozhatja. Szájkontaktus, lenyelés esetén erős száj-, ajak- és nyelvirritáció, égő érzés, túlzott nyáladzás, hányás, hasmenés, hasi fájdalom alakul ki. Szembe kerülve súlyos esetben gyulladás, fájdalom, átmeneti vakság fordulhat elő.

6. Csattanó maszlag

A csattanó maszlag (Datura stramonium) egyéves, nagyon mutatós gyomnövény, amit dísznövényként meg szoktak tartani a kertben. Az angyaltrombita rokona. Gyorsan terjed, különösen bolygatott területeken. A szántóföldekről a kertünkbe is bejuthat a madarak közvetítésével.

• Méreganyaga: tropán-alkaloidok (főként atropin, szkopolamin, hioszciamin).
• Mérgező rész: minden része, de főként a magja rendkívül mérgező.
• Hatása a kutyára: az alkaloidok az idegrendszerre hatnak. Belsőleg bénítják a paraszimpatikus idegrendszert, ami „antikolinerg szindrómához” vezet.
• Tünetek: száraz nyálkahártyák (szájszárazság), tág pupillák (fényre nem reagálnak), szapora szívverés (tachikardia), nyugtalanság, mozgáskoordinációs zavar (ataxia), görcsök, zavartság, hallucinációk. Súlyos esetben kóma és halál.

Csattanó maszlag éretlen toktermése,. Trombitaszerű virága fehér

7. Alkörmös

Az alkörmös (Phytolacca americana) egy nagyra növő, nagyon mutatós, sokhelyütt szintén dísznövényként megtartott évelő gyom, amelynek sötétlila, illetve fekete bogyói rendkívül csábítóak lehetnek. Régen sütemények, borok, szörpök színezésére használták.

• Méreganyaga: szaponinok, fitolakkotoxinok, alkaloidok.
• Mérgező rész: minden része mérgező, különösen a gyökere, de a levelei és az érett bogyók is tartalmaznak mérgező anyagokat.
• Hatása a kutyára: elsősorban a gyomor- és bélrendszerre hat, de a szaponinok gyengíthetik a sejtfalakat.
• Tünetek: súlyos hányás és hasmenés (ami lehet véres is), gyomorfájdalom, nyálzás. Nagy mennyiségű termés elfogyasztása esetén görcsök és szívproblémák is előfordulhatnak.

8. Fekete csucsor vagy ebszőlő

Ez az burgonyafélék családjához (Solanaceae) tartozó gyakori gyom apró, fehér virágokat és zöldből feketére érő bogyókat terem. A fekete csucsor (Solanum nigrum) fekete érett bogyók kevésbé mérgezőek, mint a zöldek, de a növény minden része veszélyes. Szintén egy „eb” nevű növény, ami arra utal, hogy „semmirevaló szőlő”.

• Méreganyaga: szolanin glikoalkaloidok.
• Mérgező rész: minden része mérgező, főleg a bogyótermések.
• Hatása a kutyára: A szolanin a gyomor- és bélrendszert irritálja, és gátolja a kolinészteráz enzimet, ami idegrendszeri tünetekhez vezet.
• Tünetek: Hányás, hasmenés (véres is lehet), hasi fájdalom, letargia. Súlyos esetben gyengeség, remegés, mozgáskoordinációs zavar (ataxia), tág pupillák.

A fekete csucsor zöld bogyója nagyon veszélyes

9. Bolondító beléndek

A bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) magyar neve beszédes. Kétéves, kellemetlen szagú növény, ami elhanyagolt területeken gyakori.

• Méreganyaga: Tropán-alkaloidok (főként hioszciamin és szkopolamin).
• Mérgező rész: Minden része, különösen a magja erősen mérgező.
• Hatása a kutyára: a csattanó maszlaghoz hasonlóan idegméreg; gátolja a paraszimpatikus idegrendszer normális működését.
• Tünetek: tág pupillák, látászavarok, nyugtalanság, szapora szívverés, izgatottság vagy letargia váltakozása, szájszárazság. Súlyos esetekben légzésbénulás és kóma is bekövetkezhet.

10. Nadragulya

A nadragulya, más néven maszlagos nadragulya, farkasbogyó (Atropa belladonna) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. A nemzetségnév Atroposzra, a sors három istennője közül a halál istennőjére utal, míg a fajnév, „belladonna” szép hölgyet jelent. A reneszánsz Itáliában a nők körében ugyanis szokás volt a nadragulya terméséből kinyert kivonatot szemcseppként használni, amitől pupillájuk kitágult, mivel akkori szépségideál szerint a tágra nyílt, sötét pupillák a nőt vonzóbbá, csillogóbb tekintetűvé és titokzatossá tették.

• Méreganyaga: tropán-alkaloidok (főként atropin, hioszciamin, szkopolamin).
• Mérgező rész: minden része, különösen a fényes fekete bogyói és a gyökere rendkívül mérgező.
• Hatása a kutyára: a nadragulya az idegrendszerre ható, erősen mérgező növény. Az atropin blokkolja a paraszimpatikus idegrendszer jelátvitelét, hasonlóan a csattanó maszlaghoz és a beléndekhez.
• Tünetek: hatása gyorsan jelentkezik: tág, fényre alig reagáló pupillák, száraz nyálkahártyák, szapora szívverés (tachikardia), magas testhőmérséklet. A kutya nyugtalanná, zavarttá válik romlik a mozgáskoordinációja (ataxia, ami görcsökbe, majd kómába torkollhat. Kezeletlenül gyorsan halálos lehet.

Mit kell tenni mérgezés gyanúja esetén?

1. A legfontosabb, hogy NE próbálja meg a kutyát házilag hánytatni vagy öngyógyítani! Egyes méreganyagok a visszaút során súlyosabb károkat okozhatnak.
2. Azonnal hívja az állatorvost/állatkórházat: Ne késlekedjen! Minden perc számít. Tájékoztassa az orvost a következőkről:
• Milyen tüneteket észlel?
• Melyik növényt fogyaszthatta el a kutya, vagy léphetett vele érintkezésbe? Ha nem tudja, használjon növényfelismerő alkalmazást és vigyen magával mintát!
• Mennyi idő telt el a fogyasztás óta?
• Mekkora mennyiséget evett meg belőle a kutya?
3. Maradjon nyugodt és kövesse az állatorvos utasításait!
4. Ha a még maradt a növényből a kutya szájában vagy a közelében, távolítsa el.
5. Az állatorvos kiérkezéséig vagy útban az állatkórház felé folyamatosan figyelje a kutya légzését és a viselkedését.

Összefoglalva

A megelőzés a legjobb védekezés. Rendszeresen ellenőrizze kertjét és távolítsa el a fent említett mérgező gyomokat és növényeket. Ha bizonytalan abban, hogy egy adott gyomnövény mérgező-e vagy sem, jobb eltávolítani. A kutya biztonsága az első!

Gyakran ismételt kérdések (FAQ)

1. Mely kutyák vannak a legnagyobb veszélyben a mérgező gyomok esetében?

A legnagyobb veszélyben a kölyökkutyák és a kíváncsi, fiatal kutyák vannak, mivel hajlamosabbak a játék során mindent megrágni és megkóstolni. Azok az állatok is kockázatnak vannak kitéve, amelyeknek táplálkozási hiányosságaik vannak, és ösztönösen próbálnak „valamit" keresni és megenni a kertben.

2. Miért eszik meg a kutya a mérgező növényt, ha tudja, hogy rossz neki?

A kutyák nem rendelkeznek azzal a tudással, hogy egy növény mérgező-e vagy sem. A legtöbb mérgező növény nem rossz ízű, vagy éppen vonzó, pl. a növény nedvének édes íze, vagy a gyökér illata. A fiatal, még felfedező kutyák gyakran unalomból vagy játékból rágcsálnak meg mindent.

3. Mi az első és leggyakoribb tünet mérgezés esetén?

A leggyakoribb és legtöbbször elsőként jelentkező tünet a hányás és/vagy a hasmenés, mivel a legtöbb növényi méreg a gyomor- és bélrendszert irritálja. Fontos azonban észben tartani, hogy a szívre ható mérgek (pl. gyöngyvirág, gyűszűvirág) esetében a szívritmuszavar lehet a legveszélyesebb tünet.

4. Mennyi idő alatt jelentkeznek a tünetek?

Ez függ a növény fajtájától és az elfogyasztott mennyiségtől. Egyes növények irritáló anyagai perceken belül hányást válthatnak ki. A szívglikozidok (pl. gyűszűvirág, gyöngyvirág) hatása általában néhány órán belül észrevehető. A ricinus magjában lévő ricin hatása azonban csak 12–48 órával a lenyelés után is jelentkezik, és akkor már sajnos menthetetlen az állat!

5. Mi az azonnali protokoll mérgezés gyanúja esetén?

A legfontosabb: AZ IDŐ ÉLETET MENT. Hívjon azonnal állatorvost, ne próbálkozzon otthoni gyógymódokkal! Ha a kutya szájában vagy közelében van a növény, vegye el tőle.

6. Mit tegyek, ha nem tudom pontosan, mit evett meg a kutya?

Ebben az esetben is azonnal hívja az állatorvost. Ha lehetséges, készítsen egy fényképet a kutya által esetlegesen fogyasztott növényről vagy annak maradványairól, és mutassa meg az állatorvosnak, vagy vigye magával az állatkórházba. A helyszíni információk segíthetnek az orvosnak a gyors diagnózis felállításában.

7. Elég, ha csak lenyírom a mérgező gyomot, vagy ki is kell ásnom?

Gyökerestől kell eltávolítani a növényt, lehetőleg már fiatal korban. A legtöbb mérgező gyomnövény esetében a növény minden része mérgező, beleértve a gyökeret és a hajtásokat is. A lenyírás csak átmenetileg oldja meg a problémát, a növény hamar visszanőhet, és a levágott részek is mérgezőek maradnak a talajon.

8. Melyik napszakban van a legnagyobb esély a mérgezésre?

Bármikor megtörténhet, de akkor gyakoribb, ha az állat unatkozik, vagy amikor a gazda nem figyel rá. A pockokat, patkányokat ösztönösen kereső kotorékebek a gyökereket, gumókat is kiáshatják, megkóstolhatják.

9. Mi a legjobb megelőzési mód?

A gyanús gyomnövény fizikai eltávolítás mellett a kutya felügyelete a legfontosabb. Tanítsa meg kedvencét, hogy hagyja békén a növényeket. Mozgass le rendszeresen a kutyát, és biztosítson számára elegendő játékteret, játékot és rágcsálnivalót, hogy ne az unatkozzon. Rendszeresen ellenőrizze kertjét, és azonnal távolítsa el az újként felbukkanó, ismeretlen gyomokat.