Mire figyeljünk a medvehagyma gyűjtésénél?
Bár alig múltak el az éjszakai mínuszok, a medvehagyma már érzi a tavaszt. Sokan már a Bakonyban és a Mecsekben is szedik zsenge leveleit. A gyűjtés fő idénye most kezdődik. Sokan félnek; mi történik, ha a mérgező gyöngyvirág vagy az őszi kikerics hasonló levelei kerülnek a kosárba?
Rossz hír, hogy az említett fajok természetes élőhelyükön egymással keveredhetnek, ezért, ha medvehagyma-gyűjtőútra indulunk, mindenképpen ismernünk kell a növény jellegzetes tulajdonságait.
A medvehagyma (Allium ursinum), a gyöngyvirág (Convallaria majalis) és az őszi kikerics (Colchicum autumnale) közös jellemzői, hogy egyszikű növények, azaz a magból egy sziklevél fejlődik, levelük párhuzamos erezetű, akárcsak a kukoricának, a búzának, a füveknek vagy éppen az orchideának. A régebbi, Linné-féle rendszertan szerint mind a három faj a Liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozott, a régebbi könyvekben így is találjuk meg őket. Az újabb besorolás szerint a medvehagyma az Amarilliszfélék, a gyöngyvirág a Spárgafélék, az őszi kikerics pedig a Kikericsfélék családjába tartozik, ami a nemzetség (a latin név első tagja) feletti rendszertani kategóriát, a családot illeti. De nem is ez a lényeg egy laikus növénygyűjtő számára, hanem az, hogy e három növény levele nagyon hasonló, összetéveszthető, és ebből kettő (a gyöngyvirág és a kikerics) erősen mérgező. Hogyan tehetünk mégis különbséget?
Általában a számunkra nagyon fontos és kedvelt medvehagyma jelenik meg legkorábban. Élőhelye a lombos erdők, ligeterdők, de nagyobb kastélyparkok lombos fákkal sűrűn benőtt angolkertjében is találkozhatunk vele. A humuszban gazdag kissé kötöttebb, savanyú talajt kedveli. Leggyakrabban a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében találkozhatunk vele, ahol tömegesen, nagy, kiterjedt állományokban nő. Az időjárás függvényében február végén, március elején jelennek meg friss hajtásai. Tömegesen tenyészik a Zselicben, a Gerecsében, Bakonyban és a Mecsekben és az ezekhez tartozó kistájakon. (Én láttam már elhagyott kastélyparkban a Rábaközben is.)
Fontos jellemzője, hogy fehér levélnyélen ülő levelei puha szerkezetűek, megdörzsölve fokhagymaillatúak. Gyűjteni akkor célszerű, amikor a virágai még bimbósak, időjárástól függően március közepén, végén. Hófehér, szintén hagymaillatú virágait álernyő virágzatban hozza, amelyek április végéig nyílnak. Ekkor már a levelek kezdenek elöregedni, nem élvezhetők.
Sajnos előfiordul, hogy a piacon vásárolt medvehagyma-csokorba is kerül gyögyvírág, ezért célszerű átvizsgálni levelenként!
A medvehagyma jellegzetes illatát szerves kénvegyületek, alkilcisztein-szulfoxidok adják. A sokak által kedvelt íz és illat mellet ezek a vegyületek étvágyfokozó hatásúak, támogatják az emésztőrendszer működését, vérnyomás- és vérzsír-csökkentő hatással is bírnak. A levelek C-vitaminban gazdagok, így támogatják az immunrendszert.
A friss medvehagymalevél 1-2 hétig jól eltartható a hűtőszekrényben, de ne tegyük nejlonzacskóba. Sokféle módon felhasználhatjuk: frissen vajas kenyérre szeleteljük salátaként, vagy süssük pogácsába, galuskába, tócsniba, de készítsünk vele pesztót is. A legjobb fagyasztva tartósítani az egész leveleket, vagy a sóskához hasonlóan olívaolajon ledinsztelni, kisebb steril üvegekbe tenni és dunsztolni.
Magunk is termeszthetünk medvehagymát a kertünkben, a megfelelő életkörülményeket tudunk biztosítani a számára.
A medvehagyma szedésénél fontos, hogy a természetes állomány védelme érdekében egy-egy tőről csak 1-2 fejlettebb, de még zsenge levelet szedjünk le. A virágszárat ne bántsuk! Csipegetve kell szedni, és a vadnövények gyűjtésének szabályait is lefektető, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint fejenként saját felhasználásra naponta csak 2 kg vadnövény gyűjthető állami tulajdonú, nem védett területen. (Ez medvehagymából több mint sok egy családnak egy évre!) A természetvédelmi területek bejáratánál tábla figyelmezet arra, hogy védett területre léptünk, itt ne gyűjtsünk! A medvehagyma fő gyűjtésének időszakában az ilyen területeken természetvédelmi őrökbe is belebotolhatunk, akik nemcsak a gyűjtött növényt kobozzák el, de súlyos természetvédelmi bírságot is kiszabhatnak.
A májusi gyöngyvirág a medvehagymához hasonlóan a természetben tölgyerdőkben (gyöngyvirágos tölgyesek), kertekbe is gyakran ültetett dísznövény. Előfordul, hogy együtt jelennek meg, és az is elképzelhető, hogy bár a gyöngyvirág levelei a medvehagymánál később, áprilisban bújnak elő, a klímaváltozás miatt egyszerre fejlődhetnek. A gyöngyvirág leveleinek alapja hüvelyt képez, „átölelik egymást” a levelek, kihajtáskor szivarszerűen összesodródnak. Valamivel rövidebbek és szélesebbek, vaskosabbak, erőteljesebben erezettek, mint a medvehagymáé, és jellemzően hamvasak, és megdörzsölve nem árasztanak hagymaillatot. A medvehagyma levele viszonylag hosszú fehéres levélkocsányon a növény tövéből hajt ki.
A gyöngyvirág illatos virágai oldalra hajló, egymásra boruló, ritka virágú fürtben nyílnak májusban, júniusban. A gyöngyvirágillatot jól ismerhetjük, ha máshonnan nem, kölnik, szappanok, tisztítószerek legtöbbször mesterséges aromájából.
A gyöngyvirág levelei és virágzata és ősszel megjelenő piros bogyótermése convallatoxint tartalmaz, ami rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoz. Fogyasztása közepes mennyiségben halálos.
A medvehagyma tenyészőhelyén előfordulhatnak erőseb mérgező kontyvirágfajok is. Ezeknek azonban szélesebb, nyílszerűen vállas levelei vannak, a levelek erezete nem párhuzamos, hanem oldal- és mellékerekből áll. Megkóstolva nagyon kellemetlen, szúrós érzetet kelt a szánban a benne lévő oxalátkristályok miatt.
Az őszi kikericset nehezebb összetéveszteni a medvehagymával. Jellemzően nem erdőben, hanem nedves ártéri réteken él. Innen behúzódhat ugyan az erdőszélekre, de jellemzően réti növény. Teltvirágú változatát a kertekbe is ültetik. A medvehagymáénál jóval hosszabb, halványzöld, húsos, elfekvő levelei később, áprilisban, májusban jelennek meg, míg a fehéres kocsányon ülő rózsaszín lepelcsőben nyíló virágok ősszel fejlődnek, ilyenkor a levelek már visszahúzódtak. A levelek, de főleg a virág nagy mennyiségbe tartalmaz kolhicint, ami sejtméreg. A kolhicint a gyógyszeripar köszvény elleni, valamint izületi és szívburokgyulladás, illetve daganatos betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerekben használja föl.
(Idén március elején a medvehagyma levele már kibújt, de az őszi kikerics levelét jól ismert élőhelyén még nem láttam megjelenni.)
Mindent összevetve:
- Tudjunk, hogy mit, mikor és hol találunk, keressük a jellemző megkülönböztető bélyegeket!
- A medvehagymát virágzás elején gyűjtsük, amikor már jól felismerhető a virág és elkülöníthető a gyöngyvirágától.
- Csak csipegetve szedjük, a hosszú levélnyél alatt növényenként 1-2 fejlettebb levelet távolítsunk el.
- Ha bizonytalanok vagyunk, csatlakozzunk szervezett medvehagyma-gyűjtő túrákhoz, ami kiváló kora tavaszi családi program lehet.
Ez is érdekelheti:
Ehető vadnövények – január-február
5 különleges növény, ami a Te kertedben is megterem
