Kutyabarát kert: biztonságos kialakítás
Ha bárkinek feltesszük a kérdést, hogy lehet-e kutyabarát egy kert, a legtöbben az válaszolják, hogy kizárt: vagy kutya, vagy kert. Nos, ez nem teljesen igaz! Ha a kertet megfelelően tervezzük, illetve a megfelelő kutyafajtát választjuk a kerthez és a kutyával megfelelően foglalkozunk, akkor nem kell lemondanunk egyikről sem. Hogyan lehet összeegyeztetni a kutyát és a kertet? Cikksorozatunkban erre keressük a választ.
Két eset fordul elő a leggyakrabban: amikor már kész a kert, és kutyát szeretne a gyerek, illetve már van kutyánk, új házba költözünk és olyan kertet szeretnénk kialakítani, amelyben ember és kutya egyaránt jól érzi magát. Ez utóbbi az egyszerűbb feladat. Vizi Bence Dávid kutyakiképző (dogbusiness.hu) segítségével összegyűjtöttük azokat a szempontokat, ami alapján megtervezhetjük kutyabarát kertünket.
Első a biztonság!
Alapvető igény, hogy a kertünket és a kutyánkat is biztonságban akarjuk tudni. Olyan kertet tervezzünk, ami a kutya számára biztonságos életteret nyújt. Legelső feladat, hogy megszüntessünk minden rést, amin a kutya kit tud jutni a telekről, különösen, ha az forgalmas út mellett található. A kutya számára különítsünk el egy részt, ahol szabadon futkározhat (lásd alább). Kerítsük el a veteményest! A kutyát tanítsuk meg arra, hogy hova szabad belépnie és hova nem.
Többféle praktika van amivel a kutyánkat meg lehet tanítani a tabuzónák tiszteletben tartására. Megkérdeztük szakértőnket, Vizi Bence Dávidot az egyik vitatott módszerről is, a "láthatatlan kerítésről". Elmondása szerint nagyon hatékony eszköz, de ezt sem szabad csak úgy feltenni a kutyára. Fontos ebben az esetben is a kutya tanítása, hogy az minél kevesebb elektromos impulzus árán tanulja meg a leckét.
Kutyazóna
A kutyák számára a kert játszótér, ahol a virágok, a mozgó levelek, a föld illatának, a repdeső rovarok és madarak ezernyi ingerétől néha teljesen felpörögnek. Annak érdekében, hogy kutyánk ne a díszkertben randalírozzon, alakítsunk ki kutyajátszóteret. Ez lehet egy félreeső rész is, egy olyan terület, ahol a játékai vannak, és ahol következmények nélkül áshat. Mindenképpen legyen ezen a területen árnyékot adó fa vagy bokor. A kutya ösztönösen keresi a hűvös részeket, befekszik a bokrok alá, nagyobb testű kutya le is törheti az alsóbb ágkata. Hűst keresve mélyedést ás magának a talajban, ahová befeküdhet. Ne a diófa alatt alakítsunk ki neki helyet, mert a diófa levelének vagy termésének elfogyasztása mérgezéshez vezethet! Előzetesen irtsuk ki az összes mérgező gyomot, aminek a teremése, magja csalogató lehet a kutya számára (pl. nadragulya, alkörmös, csucsor, kecskerágó, borostyán). A kerülendő növényekre további cikkeinkben részletesen kitérünk!
Helyezzük ide az etető- és itatótálakat, jusson vízhez a kutya, és a toalett is rendelkezésre álljon. A kutyazónát nem kell feltétlenül elkeríteni, meg kell tanítani az állatot, hogy ez az ő területe, csak itt „garázdálkodhat”. A szoktatási időszakban jutalmazással erősítsük meg a kutyát abban, hogy ez a hely az övé. Így valószínűbb, hogy az udvar azon részeit fogja preferálni, amiket mi kijelöltünk számára.
Megfelelő méret
A kutyazóna méretét mindig az állat méretéhez igazítva válasszuk meg. A kutya számára szükséges terület nagysága több tényezőtől is függ, beleértve a kutya fajtáját, méretét, korát és mozgásigényét, illetve azt, hogy a kerten, udvaron kívül mozgatjuk-e az állatot; rendszeres járunk vele sétálni, kirándulni, sportolni.
A kistestű kutyák, például a csivavák, pincsik, mopszok akár egy terasznyi helyen is jól elvannak, amennyiben gyakran kimozdulhatnak onnan, sétára, játékra. A közepes méretű kutyák (mint a beagle vagy a bulldog) számára egyedenként minimum 200-400 négyzetméteres udvar álljon a rendelkezésre. A nagytestű kutyáknak (mint a labrador, retrieverek vagy a német juhászkutyák) jóval nagyobb a helyigényük, ideális esetben egyedenként legalább 400-800 négyzetméter.
A nagy mozgásigényű kutyák, jellemzően a terelőkutyák, vadászkutyák (mint a border collie vagy az ausztrál juhászkutyák, pulik, vizslák) számára még ennél is nagyobb teret, legalább 800-1000 négyzetmétert biztosítsunk egyedenként. Fontos, hogy ezeket a nagy mozgásigényű munkakutyákat rendszeresen mozgassuk le, adjunk nekik feladatot, ami a mentális egészségükre is jó hatással van, nem utolsó sorban a kertünk is nagyobb biztonságban lesz. Ha már megtervezett kertbe szeretnénk kutyát hozni, akkor a kert méretén túl azt is vegyük figyelembe, hogy mennyit tudunk a kutyával foglalkozni.
Futóösvények
A kutyák természetüknél fogva szaladgálnak, főleg a kerítés melletti sávot tapossák ki, ahol megugathatják a járókelőket és a postást. Ezt már a kert megtervezésénél vegyük ezt figyelembe, és a sövényt úgy telepítsük, hogy a kerítés és a sövény között hagyjunk ki a kutya számára futóösvényt, ha a kutyát odaengedjük. A legjobb, ha ezt járdalappal vagy térkővel le is burkoljuk, így esős időben nem lesz sáros a kutya, illetve a többi kerti szilárd burkolat sem. Kerüljük a kavicsos, zúzalékos burkolatokat, mert nem tesz jót a kutya lábizületeinek, kikaparhatja, nagyobb eséllyel ürít rá, a kölyökkutyák le is nyelhetik az apróbb darabokat. A ház körüli kavicságy kialakítására is ugyanilyen okból inkább nagyobb méretű (16/32 vagy 32+) kulékavicsot válasszunk.
Vízfelületek
A kutyák számára izgalmas lehet a vízfelület. Szándékosan és véletlenül is belefuthat vagy beleeshet a vízbe, ahonnan esetleg nem tud kijönni. Még ha tud is úszni a kutya, egy idő után kimerülhet és megfulladhat. Az úszómedence klóros vize pedig kifejezetten mérgező a kutya számára. Az első és legfontosabb dolog, mint minden téren, a tanítás: a vízfelület környéke tabu. Ha megtehetjük, alakítsunk ki kutyauszodát, vagy helyezzünk le kutyamedencét, lehetőleg a kutyazónába. Az úszómedencét használaton kívül fedjük le fix fedéllel. A lebegő fedél végzetes lehet! Ha mégis együtt szeretnénk úszkálni a kutyánkkal a medencében, használjunk klórmentes vízfertőtlenítő szereket.
A tavat vagy medencét eleve építhetjük megemelt, magas peremmel. Ha a tó vagy medence széle legalább 30-40 cm-rel magasabban van a talajszintnél, az már elegendő lehet ahhoz, hogy a legtöbb kutya ne ugorjon bele. Természetesen egy nagyobb testű, ugrálósabb kutya továbbra is bejuthat, de csökkenti a spontán beleesés kockázatát. A perem szélessége is számít. Egy szélesebb peremre kevésbé valószínű, hogy véletlenül rálép, de ha mégis, a kutya nagyobb eséllyel tartja meg az egyensúlyát, nem esik bele a vízbe. A tó vagy medence köré ültethetünk sűrű, szúrósabb növényeket, amelyek természetes akadályt képeznek és elriasztják a kutyát a közelítéstől.
Gondoskodjunk arról is, hogy ha a kutya véletlenül vagy szándékosan belemegy a vízbe, akkor ki is tudjon jönni. A kerti tavaknál alakítsunk ki egy fokozatosan mélyülő, sekély részt, vagy építsünk be egy rámpát, amelyen a kutya könnyedén ki tud jönni a vízből. Medencék esetében léteznek kifejezetten kutyák számára tervezett létrák vagy rámpák, amelyek a medence szélére rögzíthetők és segítenek a kutyának a kimászásban.
Fontos! Soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a kutyát olyan kertben, ahol nyílt vízfelület van!
Kutyabarát növényzet
A végére hagytuk ezt a témát, amit részletesen külön cikkekben fejtünk majd ki. Szólunk arról, hogy milyen növényeket ültessünk és miket ne a kutyabarát kertbe. Milyen fajta füvet vessünk, ami bírja a kutyastrapát? Hogyan lehet szép, egészséges gyepünk kutya mellett? Milyen műtrágyákat és növényvédő szereket használhatunk a kutyás kertben? Komposztálható-e a kutyaürülék?
Ami a legfontosabb minden téren: tanítsuk, oktassuk a kutyát arra, hogy mit szabad és mit nem a kertben. Hol az ő felségterülete? Foglalkozzunk sokat a kutyánkkal, hiszen társnak vettük magunkhoz! Ha így teszünk, a kert és a kutya is biztonságban lesz.
Ez is érdekelheti:
Száraz foltok a gyepben és kezelésük
Gyilkos szépségek: a kert 6 fenséges méregkeverője
Szomszédjogi viták, avagy a szomszéd fája mindig útban van?!