Miért kell a fák törzsét fehérre meszelni?
A tél közeledtével sok gyümölcsösben és díszkertben láthatjuk, hogy a gazdák fehér színűre meszelik a fák törzsét, vastagabb gázágait. Ez az eljárás nem a régi idők elavult szokása, hanem egy tudományosan megalapozott, kulcsfontosságú agrotechnikai védekezési módszer, amely súlyos károktól védi meg a fákat a téli és kora tavaszi időszakban.
A fák törzsének fehérre meszelésének több előnyös hatása van. Bár nem a kártevők és a gombák elleni védekezés az elsődleges célja, azok ellen is nagyon hatékony.
Mi a fehér szín előnye?
A fák törzsnek fehérre meszelése a téli, kora tavaszi nappali és éjszakai nagy hőingás káros hatásainak kiküszöbölésre szolgál. Télen az erős nappali napsütés – különösen a déli fekvésű kertekben és a fa déli oldalán – felmelegíti a fa kérgét, ami a hideg, akár fagyos levegő ellenére akár +10 °C fölé is emelkedhet. A kéreg alatti élő szövetek (kambium és farész) beindul a nedvkeringés, ami a nyugalmi állapot megtörését jelenti. Amint lemegy a nap, vagy beborul az ég, a hőmérséklet hirtelen visszaesik, akár -10 °C-ra vagy még hidegebbre. Ennek a hirtelen, drasztikus hőmérséklet-különbségnek, akár egy napon belüli 20-30 °C-os ingadozásnak a hatására a kéreg és az alatta lévő szövetek megrepednek, fagylécek keletkeznek. A vastag, fehér bevonat azonban visszaveri a napsugarakat, minimálisra csökkentve a törzs és az ágak nappali felmelegedését. Ezzel megelőzhetjük a kéregrepedések kialakulásáért nagyban felelős nagy hőmérséklet-ingadozást.
Miért különösen káros a fagylécek kialakulása?
A fagyrepedés vagy fagyléc nyitott sebet jelent, amelyen keresztül könnyen bejutnak a fás részeket károsító kórokozók, például a rákos sebeket okozó Nectria gomba, vagy baktérium, illetve a gutaütésért felelős Cytospora gomba. A sebeken keresztül bejutó kórokozók a fa belsejében megtelepednek, felszaporodnak és olyan súlyos betegségeket okozhatnak, amelyek éveken belül akár teljesen elpusztíthatják a fát. A mész lúgos kémhatásának köszönhetően enyhe fertőtlenítő hatással bír, ami gátolja a törzsön lévő algák és zuzmók elszaporodását, és csökkenti a kéregrepedésekben megbúvó gombaspórák és baktériumok túlélési esélyét. Ha a meszet rézgáliccal (réz-szulfáttal) keverjük, az fokozza a fertőtlenítő hatást.
A rovarok (pl. szúfélék) is előszeretettel bújnak meg a fagyrepedésekben és ott szaporodnak, tovább gyengítve a törzs szerkezetét. A meszelés eltömíti a röpnyílásokat, járatokat, így a kártevőket gyéríti, nem beszélve a kéregrepedésekben megbújó károsítókról (pl. pajzstetvek, atkák, almaféléknél a vértetű).
A mélyebb repedés jelentős kárt tehet a fatest létfontosságú szállítószöveteiben, a fatestben (xilém) és a háncsban (floém). Ha a farész sérült, nem képes zavartalanul szállítani a vizet és az ásványi sókat a gyökérből a lombkoronába, különösen a repedéssel érintett oldalon. Ha a háncs károsodott, akkor nem képes a levelekben termelt szerves anyagokat (cukrokat) eljuttatni a gyökerekhez, ami a gyökérzet gyengülését okozza, ezáltal csökken a fa ellenállóképessége.
A fagyrepedés gyengíti a törzs szilárdságát, stabilitását, súlyos esetekben ez a repedés a fa törzsének kettéhasadásához vagy töréséhez vezethet erős szél, a hó vagy a termés súlya alatt.
Az évek során folyamatosan kiújuló és felülfertőződő repedések miatt a fa terméshozama és az élettartama fokozatosan csökken. Még ha a fa meg is próbálja begyógyítani a sebet (kalluszképzés), a begyógyult réteg alatt, szakszerű sebkezelés nélkül, gyakran magvastagodó szövetek, daganatok alakulnak ki, amelyek bármikor végzetes fertőzés forrásai lehetnek.
Mely fákat kell különösen védeni?
A meszelés elengedhetetlen a fiatal gyümölcsfák, illetve az sötét, vékony kéreggel rendelkező fák esetében, mivel ezek a leginkább kitettek a téli, hirtelen hőingadozás okozta kéregrepedések veszélyének.
A legkritikusabb a meszelés szempontjából minden frissen telepített gyümölcsfa, amely még csak most került a végleges helyére, vagy fiatal, vékony kéreggel rendelkezik. A facsemeték kérge vékony és sima, ami miatt a téli nap sokkal intenzívebben tudja felmelegíteni a törzset, így a hőingadozás sokkal hirtelenebb és drasztikusabb. Emiatt esetükben igen nagy a fagylécek kialakulásának kockázata. Különösen fontos odafigyelni a fiatal cseresznye-, meggy-, alma-, kajszi-, és szilvafákra. A csemeték törzsét sűrű szövésű jutaszövettel is betekerhetjük, illetve fatörzsvédő hálóval is körbe vehetjük.
A sötét színű kéreg sokkal több hőt nyel el a téli napfényből, mint a világos. A cseresznye- és a meggyfák sötét, sima kéreggel rendelkeznek, ezért kiemelten fontos a meszelésük. A sötétebb kérgű diófa is érzékeny lehet. A vastag, repedezett, öreg kéreg bizonyos mértékig természetes szigetelő rétegként funkcionál.
Ugyanilyen veszélynek vannak kitéve a sima kérgű fák. A kajszi és az őszibarack jellemzően ilyen. Ezek a fagyra is érzékenyebbek, ezért meszelésük kiemelt fontosságú. A repedések nem csak a hideg, hanem a rákosodást és a gutaütést okozó kórokozók bejutását is lehetővé teszik.
Nem csak a fafaj a fontos, hanem a törzs fekvése is. A déli és délnyugati oldalon legintenzívebb a napsütés és a felmelegedés.
A hófehér fatörzsek nemcsak védelmet nyújtanak, de rendezett, gondozott hatást is keltenek a kertben. Nem véletlen, hogy generációk óta a gondos kertészek ismertetőjegye a fehérre meszelt gyümölcsös.
Mikor érdemes meszelni?
A legjobb időszak a késő ősz (november vége, december eleje), amikor a lomb már lehullott, és a hőmérséklet tartósan +5 °C alatt van, de még nem fagyott a fa kérge. Szükség esetén kora tavasszal, február végén, március elején megismételhető, különösen, ha a téli esők lemosták a bevonatot.
Milyen anyagokat használjunk?
A klasszikus házi recept:
• 2–3 kg oltott mész,
• 10 liter víz,
• 0,5 kg rézgálic a gombaölő hatásért,
• 1 marék agyag vagy liszt a jobb tapadásért.
Mindig frissen készített keveréket használjuk, és alaposan, csomómentesen keverjük el az anyagot.
Kaphatók kész fatörzsvédő festékek is, amelyek könnyen felhordhatók egy szélesebb festőecsettel, vagy hengerrel. Általában tartósabbak az időjárással szemben, és növénybarát adalékanyagokat tartalmaznak.
A JUB természetes mészfesték gyümölcsfák törzsére termék kifejezetten gyümölcsfák törzsére ajánlott mészfesték. A Biopon kerti mész termékből langyos vízzel készítsünk sűrű, de jól kenhető szuszpenziót. Keverhetünk hozzá por alakú gombaölő szert (pl. rézgálic. Chmapion, Nordox, Bordói por).
Hogyan végezzük el a meszelést?
1. Fontos, hogy meszelést száraz időben végezzük, amikor néhány órán belül nem várató eső.
2. Meszelés előtt az idősebb fák vaskos kérgét drótkefével, a fiatal fák érzékeny kérgét puha kefével, vagy ronggyal tisztítsuk meg. Távolítsd el a mohát, zuzmót.
3. Készítsük el a mészoldatot. Mindig friss szuszpenziót használunk.
4. Széles festőecsettel vagy hengerrel vigyük fel az anyagot a talajtól kb. 1–1,5 méter magasságig, a vastagabb ágak kezdetéig.
5. Hagyjuk megszáradni, és ha az eső lemosta, tavasszal ismételjük meg a kezelést.
Összegzés
A fa törzsének fehérre meszelése egyszerű, olcsó, mégis rendkívül hasznos kertészeti művelet. Megelőzi a napégést, a fagyrepedéseket, és véd a kártevőktől is. Egy kis előkészülettel és a megfelelő anyagokkal bárki elvégezheti – így tavasszal egészséges, erős fák köszönthetik az új szezont.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
1. Meddig marad fent a mész a fán?
Általában 2-3 hónapig, az időjárástól függően. Ha erős eső vagy hó lemosta, tavasszal ismételni kell.
2. Nem árt a mész a fának?
Nem, ha megfelelően hígított keveréket használunk.
3. Milyen ecsetet használjak?
A legjobb a széles, sűrű sörtéjű meszelőecset, amivel könnyen fedhetők az egyenetlen felületek.
4. Minden fát meszelni kell?
Nem feltétlenül. A fiatal, napos helyen lévő, déli, dél-keleti kitettségű, illetve sima és sötét kérgű dísz- és gyümölcsfák igénylik leginkább a meszelést.
5. Milyen gyakran kell megismételni?
Évente egyszer elegendő, de csapadékos tél után tavasszal érdemes felfrissíteni a mészbevonatot.
Ez is érdekelheti:
Őszi avarégetés – szükséges vagy ártalmas?
TIPP: Kora tavaszi immunizálás a természet erejével: Tricho Immun
