Készüljünk a metszésre! A rügyvizsgálat fontossága

Készüljünk a metszésre! A rügyvizsgálat fontossága

Dinga Szabolcs 2025. jan. 24. Kb. 10 perc olvasás

Január végével véget ér a gyümölcsfák mélynyugalmi állapota. Tehát ezek után, ha az idő kedvezőre fordul, megindul a rügypattanás. Viszont a tél nem ritkán még február elején “visszamar”, és könnyen kialakulhatnak kemény fagyok. Ha ez a már fakadó rügyeket érinti, számítani kell az esetleges fagykárra.

Másik fontos tényező az első kora tavaszi munka, a metszés. A metszést érdemes úgy időzíteni, hogy februárban, március első felében végezzünk vele, hiszen a megpattant rügyek könnyen károsodhatnak a munkák folyamán. Egyes fajoknál a virágzás ideje a kedvezőbb. Gyümölcsfáink állapotáról, az esetleges fagykárok mértékéről, és a szükséges metszés mértékéről is tájékozódhatunk, ha a tél végén rügyvizsgálatot végzünk.

Mi is a rügyvizsgálat? 

A rügyvizsgálat egy egyszerű praktika arra, hogy megállapítsuk, károsodtak-e a gyümölcsfák, vagy a szőlő a téli fagyok miatt, és ha igen milyen mértékben. A rügyvizsgálat után jobban tervezhetjük a tavaszi metszést is. Ha a rügyek többsége ép, akkor bőséges virágzás és bő termés várható. Ilyenkor egy erélyesebb metszés is tervezhető, hogy a növény ki tudja majd nevelni a termésmennyiséget. Ezzel szemben, ha a rügyekben a károsodás nagyarányú (30 % vagy magasabb), akkor nem szabad nagyon megmetszeni a fákat, hiszen minden rügyre szükség lesz a termésképződéshez.  

A metszés mértékét a rügyvizsgálat alapján érdemes megtervezni. (Fotó: Dinga Szabolcs)

A rügyvizsgálat biológiai alapjai 

A gyümölcsfák rügyeit többféleképpen csoportosíthatjuk. A legfontosabb azt tudni, hogy a rügy vegetatív, avagy generatív rügy-e? Vegetatív rügy a hajtásrügy, ami a hajtások kialakításáért a növekedésért felelős. A virág és a termés az úgynevezett termőrügyekből, avagy generatív rügyekből fejlődik. Ezen kívül léteznek úgynevezett vegyes rügyek, amelyekből egyaránt képződik hajtás és virág is.

Az őszibarack, sárgabarack, mandula, köszméte esetében a generatív rügyek kifejezetten termőrügyek. Az almatermésűek, a szeder, vagy a gesztenye esetében a virágok, és ezáltal a termés is vegyes rügyekből képződik. Érdekesség, hogy a dión, és a mogyorón mindkét rügytípus előfordul. A szőlő esetében szintén vegyes rügyek fejlődnek. 

A szőlő világos rügye is vegyesrügy (Fotó: Pap Edina)

A gyümölcsök és a szőlő rügyei még a tél előtt differenciálódnak, és úgy kerülnek télre a mély nyugalmi állapotba. Tehát már ősz közepéig eldől, hogy mely rügyekből fejlődik hajtás, és melyekből fejlődik virág, illetve melyikből lesz vegyes rügy. 

A gyümölcsök termőrészei

Az almatermésűek termőrészei
A termés az úgynevezett termőrészeken alakul ki. Az almatermésűek, azaz az alma, a körte a birsalma esetében a termőrészeket csoportosíthatjuk rövid, középhosszú, és hosszú termőrészek csoportjaiba. 

Az almatermésűek rövid termőrészei közé tartozik az úgynevezett dárda, amely 0,5- 5 cm hosszú termőrész, végén egy vegyesrüggyel, ebből alakul ki a hajtás, majd a virágok. 

Az almatermésűeknél vegyes rügyből alakul ki a virág (Fotó: Pap Edina)

Hosszabb, mintegy 5-20 cm-es hosszúságúak a termőnyársak, amelyeken hajtásrügyek, illetve a termőnyársak végén vegyes rügyek találhatóak. A fejletlen hajtásrügyekből a következő szezonban dárda képződik. 

Megtörténik, hogy a fokozottabb tápanyagfelvétel miatt több vegyes rügy egy-egy megvastagodó vesszőn összeolvad, és úgynevezett termőkalács, vagy termőbog alakul ki. 

A 20-40 centiméteres vesszőket nevezzük középhosszú termőrészeknek, a 40 cm-nél hosszabb vesszőket pedig hosszú termőrészeknek. A vesszők oldalán hajtásrügyek, a csúcsi részen pedig jól fejlett vegyes rügyek helyezkednek el. 

Dárda és termőbog körtén (Fotó: Pap Edina)

A csonthéjasok termőrészei
A csonthéjasok rövid termőrészei az úgynevezett bokrétás termőnyársak, amelyeknek a végén jelenek meg a rügyek, csoportos állásban. Jellemzően a középső rügy a hajtásrügy, a szélső rügyek pedig a virágrügyek. A bokrétás termőnyársak termőképessége évről évre csökken. Ezért célszerű őket 4-5 éven belül lemetszeni. 

A cseresznye virága és termése bokrétás termőnyársból fejlődik ki (Fotó: Pap Edina)

A középhosszú, és hosszú vesszőket nevezzük termőnyársaknak. A virág, vagy hajtásrügyek váltakozva találhatók meg a nyárson. A rügyek jellegéből és mennyiségéből következtetve többféle termőnyárs-típus különíthető el:
Generatív termőnyárs: Azokat a termővesszőket nevezzük így, ahol csak virágrügyek alakulnak ki. Ezek a termőnyársak 2-3 gyümölcsöt tudnak kinevelni.

A kajszi generatív termőnyársából csak virágok fejlődnek (Fotó: Pap Edina)
Az őszibarack teljes termővesszőjén két virágrügy között egy hajtásrügyet találunk (Fotó: Pap Edina)

Vegetatív termőnyárs: Ezeken a termőnyársakon nem található virágrügy, ezért termés nem alakul ki rajtuk.

Tövises termőnyárs: Vegyesen alakulnak ki rajta a virág, és a hajtásrügyek. A hajtásrügyek egy része elfásodik és a hajtáscsúcson szúrós tövist hoz létre. Ez a típusú termőnyárs csak a vadgyümölcsökre, vadkörtére, kökényre jellemző. 

A kökényre jellemző a tövises termőnyárs (Fotó: Pap Edina)

Hogyan végezzük a rügyvizsgálatot? 

A következőkben két módszert mutatunk be, amelyet érdemes elvégezni, hogy felbecsülhessük a várható virágzás mértékét és termés mennyiségét.

Az első módszernél válasszuk ki azokat a fákat, amelyeken a vizsgálatokat kívánjuk végezni. Vágjunk le vesszőket, olyan módon, hogy a fa minden zónájából kerüljön mintavételezésre vessző. Illetve figyeljünk arra is, hogy a vesszőkön legyenek termőrügyek, vagy almatermésűek esetén vegyes rügyek. A termőrügy jellemzően vaskosabb, zömökebb és duzzadtabb és a vessző síkjából kifelé áll. Ezzel szemben a hajtásrügy laposabb, hegyesebb és a vessző síkjára simul. 

Válasszunk ki olyan vesszőket, amelyeken több, kb. 8-10 termőrügy figyelhető meg. Ezeket a rügyeket éles késsel, vagy szikével vágjuk ketté. Amennyiben azt látjuk, hogy a rügy belseje élénk, borsózöld színű, megnyugodhatunk, mert a fagy nem okozott károkat a gyümölcsfáink rügyeiben. A fagykárosult, sérült rügyek esetében barnás-feketés elszíneződésű foltokat láthatunk a rügy belsejében. Ha a barna foltosodás csak a portokokat érinti, akkor még kialakulhat virág. Nagyobb a gond, ha a rügykezdemény belsejében a bibe károsodik. A legveszélyesebb azonban az, ha a rügyalap barnul meg. Ilyen esetekben a rügyből már biztosan nem alakul ki kötésre alkalmas virág. Ha a rügyalapi károsodások mértéke több mint 30 %, a metszést érdemes visszafogottabban végezni. 

Ép rügy (Fotó: Pap Edina)
A rügyben látható barna elszíneződés fagykárra utal (Forrás: MSU Extension)

Másik megoldás, ha egy-egy fáról vagy szőlőtőről levágunk 6-8 vesszőt. Ügyeljünk arra, hogy a csonthéjasok esetében termőrügyek, az almatermésűek és a szőlő esetében vegyes rügyek legyenek a vesszőkön. Ezeket a vesszőket állítsuk szobahőmérsékleten egy váza vízbe. A vesszők a melegben 7-10 nap alatt kihajtanak. A kihajtott rügyek és a virágok számából következtethetünk rá, milyen szezon várható.

Régi hagyomány a Borbála-ág hajtatása: december 4-én szedett gyümölcsvesszőkből nyíló virágokból következtettek a jövő évi termés gazdagságára. Sajnos azonban a termést nem a téli, hanem a késő tavaszi fagy szokta elvinni.

A levágott vesszők rügyei szobahőmérsékleten kihajtanak (Fotó: Pexels.com)

A rügyvizsgálat eredményéhez igazítva célszerű a metszés intenzitását igazítani. Amennyiben kevés rügy fakad meg szobahőmérsékleten, vagy több rügyben figyelhető meg a barnulás, és a fagykár, akkor célszerű visszafogottan metszeni. Persze ha jók a rügyvizsgálat eredménye, akkor is megvan a március végi, kora tavaszi fagyok kockázata.  

Ez is érdekelheti:

A metszés alapelvei

Fagykármegelőzés a gyümölcsösben

3+1 dolog, amit a zöldmetszésről tudni kell

 

Damisol Gold Frigomax (fagyvédelem) 1 l

5 894 Ft
Ágvágó Kuker PR/80

54 803 Ft
Metszőolló Stocker ST343

13 460 Ft
Fagyvédelmi gyertya 4,5 kg

12 052 Ft
Részletek