A metszés alapelvei – mit, mikor, hogyan?

A hobbikertészek körében gyakran felmerül a kérdés: mit, mikor és hogyan érdemes metszeni. Ehhez adunk tanácsokat.

A metszés helyes időzítéséhez és kivitelezéséhez figyelembe kell venni az időjárási körülményeket, a fák fajtáját, korát és egészségi állapotát is. Azt már érdemes rögtön az elején megemlíteni, hogy a különböző metszési munkák és a különböző növényfajok eltérő módot és időpontot igényelnek. Cikkünkben röviden bemutatjuk:

●    a metszés optimális időzítését,
●    a helyesen végzett metszés előnyeit 
●    a legfontosabb szakmai szempontokat,
●    valamint a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat a metszéssel kapcsolatban

Fontos a metszés helyes időzítése és technikai kivitelezése (Fotó: Pinterest.com) 

A metszés hatása termésmennyiségre és termésminőségre 

A termés mennyisége és minősége nagyban függ a helyesen kivitelezett metszéstől. Ilyenkor tulajdonképpen lehetőségünk van arra, hogy a fa jobb állapotú részei közül eltávolítsuk a silányabbakat, és ezzel arra bírjuk a fát, hogy az életképesebb, termőképesebb részeket lássa el tápanyaggal.

A jól kivitelezett metszés kedvezően befolyásolhatjuk a lombkorona-szerkezetet is, ezt célszerű a fa állásának megfelelően átgondolni.

●    A napsütés irányából célszerű lehet megnyitni a koronát 
●    Az egymást akadályozó, keresztbe futó ágakat vágjuk ki 
●    Az egymáshoz érő egymásra feszülő ágak közül a gyengébbet vágjuk ki 

A szakirodalom és a professzionális termelők véleménye egybehangzóan állítja, hogy a jól kivitelezett rendszeres metszés a terméshozamot akár egyharmadával emeli és a fa élettartamát is növeli. 

A metszés és a növényvédelem kapcsolata

A metszés során célszerű a beteg, korhadó, gombás ágakat azonnal, és akár néhány egészséges gally árán is eltávolítani. A kérgen lévő feketés, barnás elszíneződések, fehéres penészbevonathoz hasonló gombásodás, amof kinövések, vagy intenzív mézgafolyás mind jelei lehetnek az ág betegségeknek. Távolítsuk el mindenképpen azokat az ágakat, amelyeken az alábbi tüneteket látjuk: 

●    Ágrákos kinövések 
●    Taplósodás
●    Lilás réteggomba megjelenése 
●    Kéregleválások 
●    Lyukak, nyílások, berágások a fába (farontó lepkék kártételei) 

Amennyiben az előző évről maradtak a fán fertőzött növénymaradványok, vagy gyümölcsmúmiák azokat mindenképpen távolítsuk el, és lehetőség szerint égessük el. Ezekről ugyanis tavasszal egyből megfertőzheti a fákat a monília. 

Hasadtlemezű gomba öreg almafán

A metszés előkészületei - eszközök és fertőtlenítés 

Ahhoz hogy sikeresen elvégezzük a metszést több eszközre is szükségünk lehet. Az eszközigény nagyban függ a fák állapotától, életkorától, sűrűségétől. Ha idős fákról van szó, vastag ágakkal és sűrű lombkoronával, akkor szükség lesz néhány professzionális eszközre is. Amit mindenképp szerezzünk be: 

●    metszőolló
●    kézifűrész 
●    ágvágó 
●    fasebkezelő 

Idősebb, magasabb fák esetén szükséges lehet : 

●    ágfűrész
●    teleszkópos ágvágó
●    egykezes akkus láncfűrész 

Fertőtlenítsük megfelelően a metsző eszközöket (Fotó: Pinterest.com) 

Használat előtt az eszközöket mindenképpen fertőtlenítsük, illetve fontos fertőtleníteni minden egyes fa után is, nehogy az esetleges betegségeket átvigyük a következő fára. A fertőtlenítés jó módszere, ha alkoholos vagy hipós oldattal lemossuk a művelőeszközöket, esetleg tűzbe tartjuk néhány 10-20 másodpercre az olló, vagy a fűrész élét.

A 3-4 centiméternél nagyobb vágási felületet kezeljük fasebkezelővel. Ez segít megakadályozni a friss vágási felületeken a baktériumok, és gombák megtelepedését. A sebkezelőt, óvatosan egy puha ecsettel célszerű felvinni a vágási felületre, úgy hogy az anyag befedje a sebet, és 2-3 centis sávban a sértetlen felületet is. 

Fontos a sebkezelés

Mikor és hogyan metsszük az almatermésűeket? 

Az almatermésűek és a csonthéjason esetében más-más metszési módokat kell alkalmazni. Az almatermésűek akár télen is metszhetőek, ha a hőmérséklet 0 oC,  vagy annál valamivel több, mivel kevésbé kell tartani a téli sebfertőzéstől. 

Almatermésűek közé tartoznak az alábbi gyümölcsök: 

●    alma
●    körte
●    naspolya
●    birs 

Fiatal fa metszése 

Ha új fiatal fát ültetünk, célszerű rögtön kiválasztani a vezérhajtást, amit kb. felére metszünk vissza, majd a körülötte elhelyezkedő ágakat, amelyek a majdani koronát alkotják, ezeket 3-4 rügyre metsszük vissza. Nem szabad megijedni a visszametszéstől, talán drasztikusan hat, de az első években fontosabb, hogy a fa „gyökérre dolgozzon”, azaz a gyökérzet kinevelésre fordítsa az energiát és a tápanyagokat. Biztosabb és bőségesebb a terméshozam, ha a fánk már jól begyökeresedett, megtelepedett.

Termő fa metszése

Már beállt, termő fánál az első lépés hogy végezzünk rügyvizsgálatot. Mindig a korona külső részein lévő vesszők a termékenyebbek és a termésmennyiség a törzs felé haladva csökken. Ezután haladjunk a következők szerint: 

●    Távolítsuk el a sérült beteg, vagy a törzs felé irányuló gallyakat 
●    Szellős szerkezet kialakítása (egy határozott felfelé haladó vezérág, és abból 40-60 fokos szögben futó vázágak) 
●    A törzzsel merőlegesen futó vesszők a kívánatosak, így egyfajta kiterített koronaforma alakul ki. 

Amennyiben a tavaszi időszakban túl sok ág maradt meg, esetleg túl erőteljesen növekedett a fa akkor célszerű lehet a nyár folyamán zöldmetszést is végezni. 

Alakítsuk ki a megfelelő koronaformát lépésről lépésre (Fotó: Dinga Szabolcs) 

Mikor és hogyan metsszük a szőlőt? 

A szőlő a metszésre kimondottan igényes gyümölcs. A munkával meg kell várni a nagyobb fagyok elmúlását, viszont még a nedvkeringés beindulása előtt célszerű elvégezni. Oda kell figyelni, hogy az elszáradt csonkok, beteg vesszők eltávolításra kerüljenek. Az ágrendszert úgy célszerű kialakítani, hogy a napfény megfelelően érje a növény minden részét, és emellett igyekezzünk annyira szellősre metszeni, hogy ezáltal a növényvédelmi munkák is hatékonyak legyenek.

A szőlőben három művelési mód jellemző: 
●    Alacsony bakművelésű
●    Közepes kordon 
●    Magas művelés

Mindhárom művelési módnál az a lényeg, hogy a csapokat a kellő rügyszámra metsszük vissza. Minden idei termőcsap alatt maradjon egy két rügyre metszett, úgynevezett ugarcsap, amelyből a következő évi termőhajtások fejlődnek majd. Ez ad egy olyan termésbiztonságot is, ha az idei termővessző valamilyen oknál fogva elpusztul az ugarcsap még átveheti a helyét.

Bőséges termés a szőlőn a szakszerű metszés után képzelhető el

Mikor és hogyan metsszük a csonthéjasokat? 

A csonthéjasok esetében különösen fontos betartani az optimális metszési időt. Az almatermésűekhez képest a csonthéjasok sokkal érzékenyebbek metszés után a fagyra, jegesedésre és a sebeken keresztül fertőző betegségekre, pl. a gutaütést okozó kórokozó-együttes fertőzésére. Éppen ezért a téli metszést mindenképpen el kell kerülni! Legcélszerűbb a rügyfakadás és a virágzás között elvégezni a metszési munkálatokat, de van, aki sziromhulláskor metsz. A csonthéjasok közé tartozik a: 

●    cseresznye
●    meggy
●    szilva
●    mandula
●    őszibarack
●    kajszibarack

A csonthéjasok egyik legveszedelmesebb betegségét, a gutaütést a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba együttes megtelepedése okozza. Ez a két kórokozó jellemzően sebeken vagy a friss vágási felületeken keresztül jut be a növény szervezetébe. A tavaszi melegebb időben a vágási felületek gyorsabban gyógyulnak ezért ilyenkor jóval kisebb a kockázata a fent említett kórokozók megjelenésének. 

A megfelelően szellős koronaforma kialakításában az alábbi szempontok szerint járjunk el: 

●    Távolítsuk el a beteg vagy sérült ágakat
●    Távolítsuk el a befelé törekvő gallyakat és vesszőket 
●    Tisztítsuk ki a korona belső részét, hogy több napfényt kapjon
●    Felülről nyitott koronaformát alakítsunk ki. 
●    Meggy, kajszi és szilva esetén a váza forma, őszibaracknál katlan forma a kívánatos 

A csonthéjasok metszésével várjuk meg a kései fagyokat!

A kivi metszése

Hazánkban a klasszikus mérsékelt övi gyümölcsök mellett egyre elterjedtebbek a kertekben az olyan mediterrán eredetű különlegességek, mint a gránátalma, a kivi vagy a datolyaszilva. Ezen különleges gyümölcsök más metszést igényelnek, mint a fentebb leírtak. 

A kivi esetében óvatos metszés javasolt, hiszen jóval könnyebb túl, mint alul metszeni. 

Készítsünk támrendszert hiszen a súlyos kivigyümölcsöket nem fogja tudni megtartani magában a növény. A kivi kialakításakor érdemes két vezérszálat meghagyni, így ha esetleg egy szál el is pusztul, a másik még át tudja venni a helyét. A kivi metszése során a két termővesszőt mindig teljes hosszában meg kell hagyni, míg a többi hajtást javasolt teljesen visszavágni.

A kivi letermett vesszőit tőből távolítsuk el

A datolyszilva metszése

A datolyaszilva, más néven kaki (Diospyros kaki) metszése visszafogottabb szemléletet igényel, mint sok más gyümölcsfáé. Nem szereti az erős visszavágást, mert arra intenzív vízhajtás-képzéssel reagál, ami rontja a korona szerkezetét és csökkentheti a terméshozamot. A cél inkább a korona világos, szellős szerkezetének fenntartása, mintsem az erőteljes alakítás. Fontos tudni, hogy a datolyaszilva az egyéves vesszőkön hozza a termést, ezért ezeket nem szabad erősen visszametszeni.

Fiatal korban a legfontosabb feladat a koronaforma kialakítása. Általában váza (katlan) vagy laza sudaras korona ajánlott. Ehhez 3–4 erős, jó irányba növő oldalágat érdemes meghagyni vázágnak, a befelé növő, egymást keresztező vagy túl meredeken felfelé törő hajtásokat pedig eltávolítani. A sudarat szükség esetén vissza lehet fogni, hogy a fa ne nőjön túl magasra. 

Termő korban a metszés fő ideje a késő tél vagy a kora tavasz (február–március), amikor már nem várhatók komoly fagyok. Ilyenkor a sűrű részek ritkítása, a befelé növő ágak eltávolítása, valamint az elöregedett, gyenge termőrészek kivágása a cél. A beteg, sérült vagy letört ágakat természetesen szintén el kell távolítani. A túl erős visszavágás kerülendő, mert erős hajtásnövekedést és kevesebb termést eredményezhet.

A datolyaszilvát inkább csak ritkítsuk

Összefoglalás

A metszés a kert egyik legfontosabb fenntartó és termésnövelő munkája, amelynek időzítése és szakszerű kivitelezése hosszú távon meghatározza a gyümölcsfák, a szőlő és a különlegesebb gyümölcsfajok egészségi állapotát és termőképességét. A metszés célja nem csupán a korona formálása, hanem a beteg, sérült vagy rossz irányba növő koronarészek eltávolítása, valamint a megfelelő fény- és levegőellátás biztosítása.

Fontos kiemelni, hogy a metszés nem egy adott hónaphoz kötött, hanem elsősorban az időjárási körülményektől függ. A legtöbb növény esetében a tél vége, kora tavasz jelenti az ideális időszakot, amikor a nagyobb fagyok már elmúltak, de a nedvkeringés még nem indult meg teljes erővel.

A jól időzített és szakszerű metszés:

●    növeli a termés mennyiségét és minőségét,

●    csökkenti a növényvédelmi problémák kialakulásának esélyét,

●    segíti az egészséges korona kialakítását,

●    és hozzájárul a fák hosszabb élettartamához.

Gyakran ismételt kérdések (GyIK)

Mikor van a metszés ideje?

A metszés ideje elsősorban az időjárástól függ. Általánosságban elmondható, hogy tél végén, kora tavasszal érdemes metszeni, amikor a tartós fagyok már elmúltak, de a növények még nyugalmi állapotban vannak.

Lehet februárban metszeni?

Igen, enyhe tél esetén februárban is elvégezhető a metszés. Fontos azonban, hogy ne ragaszkodjunk kizárólag a naptárhoz, mindig az aktuális hőmérsékleti viszonyokat vegyük figyelembe.

Mi történik, ha túl korán metszek?

Erős fagy esetén a friss metszési sebek visszafagyhatnak, ami növeli a fertőzések és a fagykárok kialakulásának kockázatát, különösen a csonthéjas gyümölcsfajoknál.

Mely növények a legérzékenyebbek a metszés időpontjára?

A csonthéjas gyümölcsfák (kajszi, őszibarack, meggy, cseresznye, szilva) különösen érzékenyek a metszési időpontra, ezért ezeket inkább a rügyfakadás és a virágzás közötti időszakban ajánlott metszeni.

Szükséges sebkezelőt használni metszés után?

Igen, különösen a 3–4 centiméternél nagyobb vágási felületeknél ajánlott sebkezelő szer alkalmazása. Ez segít megakadályozni a baktériumok és gombák bejutását a növénybe.

Kell-e fertőtleníteni a metszőeszközöket?

Mindenképpen. Az eszközöket használat előtt és lehetőség szerint minden egyes fa után fertőtleníteni kell, hogy megelőzzük a betegségek átvitelét egyik növényről a másikra.

Lehet nyáron is metszeni?

Bizonyos esetekben igen. Nyáron elsősorban zöldmetszést végzünk, amely a túl erőteljes hajtásnövekedés visszafogására és a korona szellősebbé tételére szolgál.

Igényel-e rendszeres, erős metszést a datolyaszilva?

Nem. A káki alapvetően kevés metszéssel is jól fejlődik. Az aranyszabály: inkább kevesebbet, de átgondoltan metszeni.

Ez olvastad már?

Óvatosan a metszőollóval!

Ezeket a díszcserjéket SEMMIKÉPPEN NE metsze meg ősszel!

Készüljünk a metszésre! A rügyvizsgálat fontossága

Így metsszük a hortenziát