Őszi avarégetés – szükséges vagy ártalmas?

Az ősz beköszöntével felvetődik a kertészek örök dilemmája: mit tegyünk a lehullott lombbal? Sokan még mindig a leggyorsabb megoldást, az égetést választják, mások viszont komposztálással vagy mulcsozással juttatják vissza a természetes körforgásába a szerves anyagot. De vajon mikor indokolt valóban elégetni a leveleket, növényi részeket, és mikor ártunk ezzel a kertnek és a környezetünkben?

Érvek az avarégetés mellett

1. Kórokozók és kártevők megsemmisítése
Az egyik legfontosabb érv az égetés mellett, hogy a beteg, fertőzött lombon áttelelni kész készülő kórokozó gomba-képletek és rovartojások, pajzstetűtelepek hamuvá égve elpusztulnak. Bizonyos kórokozók (pl. varasodás, lisztharmat, levélfoltosságot okozó gombák) a lehullott levelekben telelnek, így a fertőzött avar eltávolítása a kertből és megsemmisítése, leginkább elégetése valóban megelőzi a következő évi fertőzést.

2. Gyors, helytakarékos megoldás
Különösen kis telkeken vagy nagy mennyiségű lomb esetén az égetés egyszerű és gyors módszer. Nem igényel külön komposztálót, helyet vagy a költséges zöldhulladék-szállítás igénybe vételét.

Érvek az avarégetés ellen

1. Környezetszennyezés és egészségkárosítás
Az avarégetés során finompor, szén-monoxid, kátrány és egyéb mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. Ezek légúti betegségeket, allergiát okozhatnak, és különösen veszélyesek a gyerekekre, idősekre, asztmásokra.

2. Élővilág pusztítása
A lehullott avar élőhelyet biztosít számos hasznos élőlénynek, sünöknek, békáknak, rovaroknak. A már korábban felhalmazott hullott lomb vagy letermett növényi rész alá már telelésre beköltözött állatokat az égetés elpusztítja.

3. Tápanyagveszteség
A lomb komposztálva értékes humusszá alakul, a talajba visszajuttatva szerves anyagokat és tápanyagokat biztosít a haszonnövényeknek. Az égetéssel ez a tápanyagforrás elvész.

4. Tűzveszély
Szeles időben tilos a tűzgyújtás!

5. Jogszabályi korlátozások
Ha helyi önkormányzati rendelet nem szabályozza, akkor tilos az avar és kerti hulladék égetése. A 2015. évi CLXXXV. törvény szerint az önkormányzatok helyi rendeletben dönthetnek az égetés engedélyezéséről vagy tiltásáról, de 2021 óta a fő szabály az országos tiltás. Égetés előtt mindig ellenőrizzük a helyi önkormányzat honlapját vagy hirdetőtábláját, mert a szabályszegés több tízezer forintos bírságot vonhat maga után. Nem égethetünk avart a házunk melletti közterületen lévő árokban, azt erre a célra be kell vinni a telkünkre. A szabálysértés komoly bírsággal is járhat.

Az összegyűjtött egészséges lomb komposztálható

Mikor kell a lombot valóban elégetni?

Az égetés csak fertőzött lomb és növényi hulladék (pl. fitoftórafertőzés miatt elpusztult paradicsomtövek) esetén indokolt, amikor a kórokozók vagy kártevők áttelelése komoly veszélyt jelent a következő évben. Ilyen esetben a lombot nem szabad komposztálni, hanem el kell távolítani a kertből és megsemmisíteni (elégetni vagy elszállíttatni). A házikerti komposzt ugyanis nem melegszik fel az ideális 60-70 °C-ra, ami elpusztítaná a gombaspórákat, kitartóképleteket. Ezért a fertőzött leveleket, illetve gyümölcsöket inkább ne komposztáljuk. Ehelyett vigyük el zöldhulladék-gyűjtőbe, vagy ha engedélyezett, égessük el.

Főbb betegségek, amelyeknél kötelező a fertőzött lomb megsemmisítése:
• Alma, körte: varasodás (Venturia spp.)
• Meggy, cseresznye: levélfoltosság (Blumeriella jaapii)
• Dió: levélfoltosság (Gnomonia leptostyla)
• Rózsa: fekete levélfoltosság (Diplocarpon rosae)
• Szőlő: lisztharmat, peronoszpóra
• Káposztafélék: gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
• Paradicsom, burgonya: fitoftóra (Phytophthora infestans)
• Minden növény: vírusok (pl. uborkamozaik vírussal (CMV), vagy paradicsom mozaik vírus (TMV) és a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV), szilvahimlő vírus (PPV))

Ilyen esetekben a levelek égetése vagy zárt elszállítása a legbiztonságosabb.

Blumeriellával fertőzőtt lombot inkább égessük el

Alternatív megoldások az égetés helyett

• Beteg lomb elkülönített gyűjtése és zárt elszállítása (pl. zöldhulladék-gyűjtőbe, komposztálótelepre).
• Egészséges levelek komposztálása – akár darálva, fűnyesedékkel keverve gyorsan lebomlanak. A komposztálódás gyorsításához használjunk komposztaktivátort.
• Mulcsozás – a fák, bokrok töve köré, vagy a magaságyásban maradó áttelelő zöldségekre terítve védi a talajt a kiszáradástól és a fagyoktól.
• Hagyjuk meg egy részét a természetnek – ahol megtehetjük, pl. a kert végében lévő gyümölcsfák alatt, hagyjuk helyben a hullott lombot. Télen hőszigetelőként védi a gyökereket a fagy ellen, segít a talajnedvesség megőrzésében, a gyomok visszaszorításában, a talaj szerkezetének és biológiai aktivitásának javításában. Az avarban telelő sünök, rovarok és békák védelme miatt a kert egy zugában érdemes meghagyni néhány ágakból és hullott levélből álló halmot.

A kert félreeső részében hagyjuk egy kupac lombot sünmenedéknek

Be lehet-e ásni a beteg növényi részeket a talajba?

Felmerülhet a kérdés, hogyha komposztálni nem lehet, akkor be lehet-e ásni a beteg növényi részeket a kert talajába? Általában igen, de vannak olyan kórokozók, amelyek keményfalú áttelőképletekkel (kitartóképletekkel) rendelkeznek, amelyek kedvezőtlen körülmények között (pl. tél, szárazság, tápanyaghiány) is életképesek maradnak, majd tavasszal a talajból újrafertőznek. Ezért ezeket nem szabad sem komposztálni, sem a talajba beásni, hanem el kell égetni!

Főbb keményfalú kitartóképletek típusait az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Típus	Leírás	Példa a kórokozóra	Hol telel át?
Oospóra	Ivartalan és ivaros szaporodás után keletkező, vastag falú spóra; a talajban vagy növénymaradványon évekig túlél.	Burgonya- (paradicsom-)vész (Phytophthora infestans) Peronoszpóra (Peronospora fajok)	Talajban, növénymaradványokon
Klamidospóra	Micélium eredetű, vastagfalú ivartalan szaporítósejt; kedvezőtlen körülmények között képződnek.	Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum), Verticillium fajok	Talajban, gyökérmaradványokon
Szklerócium	Tömör, kemény, feketés színű, kitartó képlet; belül micélium, kívül védő sejtréteg.	Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum), Rhizoctonia solani	Talaj felszínén vagy benne, fertőzött növényeken
Teleutospóra (téli spóra)	A rozsdagombák vastag falú ivaros spórája, amely a tél folyamán áttelel.	Rozsdagombák (Puccinia fajok)	Fertőzött leveleken, szárakon
Pszeudoszklerócium	Szkleróciumhoz hasonló, de lazábban szervezett képlet.	Szürkepenész (Botrytis cinerea)	Növénymaradványokon
Kéreg alatt telelő micélium / piknídium / peritécium	A gomba termőteste vastag falú, és benne spórák telelnek át.	Almavarasodás (Venturia inaequalis) Zeller fómás gumóvarasodása (Phoma apiicola)	Lehullott lombon, ágrészeken, növénymaradványokon (fertőzött zellergumó)
Klamidokonídium	Konídium (ivartalan spóra) vastag falúvá alakulva áttelelő képletet képez	Alternaria fajok Colletotrichum fajok	Lombmaradványokon, talajban

Az egészséges hullott lombot növénytakarásra is használhatjuk

Egyéb esetben (pl. enyhén lisztharmatos szőlőlevél, likacsos kajszilevél) a nyers lombot, vagy növényi részeket legalább 30 cm mélyen beáshatjuk a talajba. Célszerű nitrogénben gazdag műtrágyával (pl. pétisó, komposztált szervestrágya) együtt beásni. így meggyorsíthatjuk a lebomlást és a kórokozók elpusztulásának esélye is nő.

A levelek beforgatása után alkalmazhatunk Trichoderma-tartalmú talajfertőtlenítő hatású mikrobiológiai készítményt. A leghatékonyabban 15-25 °C közötti hőmérséklet-tartományban "dolgoznak”, ezért még addig juttassuk ki, amíg meleg a talaj. Ezt talajhőmérővel ellenőzizhetjük. Száraz talajban nem aktívak, ezért a megfelelő vízellátásról gondoskodnunk kell. A jótékony gombák visszaszorítják a kórokozókat.