Magazin

Április végére felállt az országos előrejelző hálózatunk. Az idei évtől az amerikai szőlőkabóca rajzását is követjük. A japán cserebogár és az őszi sereghernyó karantén kártevők (kiemelt zárlati károsítók) hazai megjelenésüktől nagyon félünk. Az ország határai mentén és a jelentős közlekedési pontokon már ezeket is csapdázzuk 2026-ban.

A május eleji fagy a szőlőket is elérte. Két szomorú hangulatú videóban a tüneteket is megnézhetjük, és a videókat készítő két kertbaráttal közösen gondolkodhatunk a jövőbeni megoldásokon. A Fagykár a szőlőben és a Sikertelen fagyvédelem c. videók május 1-jén készültek. Gyümölcsfáink fagyok utáni megsegítéséről szólt az 5. felhívás, az ebben szereplő készítményeket a szőlőben is használhatjuk. 

Néhol még ma hajnalban is fagy kínozta a fáinkat és a virágzó szamócát. A gyümölcsfáink fagyok utáni megsegítéséről szólt az 5. felhívás. Remélem, hogy az április 23-án fotózott, a nyitóképen látható Gönci magyar kajszi sem fázott meg és ki tudja nevelni a szépen sorakozó barackjait.

Fagy és szárazság. Talán így lehetne összefoglalni az előző hetek időjárását. A fagy az ország kétharmadán virágzásban találta a cseresznyét, a szilvát és a meggyet, néhol az almát és a diót is. Még bizakodhatunk, mert szép termést hozhatnak a megmaradt virágok is. Sajnos fordított helyzet is előállhat, mert a mostani fagy hatására lehullhatnak a már kötődött, kis gyümölcsök.

A növényvédő szerek tankkeverése, azaz egy permetező tartályban történő bekeverése hatékony eszköz a növényvédelemben, de csak akkor biztonságos és eredményes, ha a fizikai, kémiai és biológiai kompatibilitási szabályokat betartjuk. A nem megfelelő keverés hatáscsökkenést, növénykárosodást, vagy akár teljes hatóanyag-inaktiválódást is okozhat!

A növényvédelem hatékonyságát számos tényező befolyásolja, de ezek közül az egyik leggyakrabban alábecsült tényező a víz minősége és tulajdonságai. Pedig a permetlé legnagyobb részét a víz alkotja, így annak fizikai és kémiai jellemzői közvetlen hatással vannak a kijuttatott növényvédő szerek hatékonyságára. 

Kisvakond generációk kedvenc rajzfilmfigurája: szerethető, segítőkész jószág, amiből ma már plüssfigura, bögre, kulcstartó és más ajándéktárgyak egész sora létezik, vállalkozások neve és logója is lett. A való életben azonban, amikor a kert közepén frissen túrt földkupacok jelennek meg, már korántsem ilyen lelkes a fogadtatása. De vajon tényleg ellenség a vakond, vagy inkább egy félreértett segítőtárs a kertben?

Úgy tűnik, hogy lassan normalizálódik, az átlagoshoz közelít az időjárásunk. A leveleket nedvesítő eső és a talajból felszálló pára mellé megérkezett a meleg is. A fertőzött vesszőkről és a fák alatt maradt fertőzött levelekről elindultak az almatermésűek varasodásának a spórái. A levéltetvek is megérkeztek.

Harminc-negyven éve, telepítéskor még jól bevált, ismert gyümölcsfajtákat találtunk a faiskolákban. Ha cseresznyét ültettünk, akkor az valószínűleg a Germersdorfi volt, ha szilvát, akkor az a Besztercei, ha almát, akkor a Jonathan, a Golden vagy a Starking közül választhattunk stb. Sok közülük nálunk nemesített fajta volt, a mi időjárásunk alatt „nőttek fel”, ezért hozzászoktak, így jobban elviselték a szélsőséges légköri viszonyainkat. A külhoniakat pedig évekig tesztelték. Úgy látom, hogy most sok olyan divatos gyümölcsfajtát, díszfát telepítettek a kertészek, amelyek betegség-ellenállóságával, fagytűrő képességével, stb. nem vagyunk tisztában. 

Az idén minden eddiginél nagyobb és kiterjettebb országos csapdahálózat jött létre a legjelentősebb gyümölcs- és dísznövény-kártevők, köztük kiemelt zárlati károsítók megfigyelésére és előrejelzésére. Az idén a csapdahálózat kibővült a japán cserebogár rajzásának megfigyelésével, illetve immár öt helyszínre bővült az őszi sereghernyó csapdázása, valamint szintén öt helyszínen az amerikai szőlőkabóca monitorzása is zajlik. A gyümölcskártevők mellett a selyemfényű puszpángmoly és a vadgesztenyelevél-aknázómoly nyomonkövetése is zajlik több helyszínen. Honlapunkon a fogási adatok táblázata hetente frissül! Kövesse nyomon folyamatosan!

A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb lett az időjárásunk. Már nem számíthatunk biztosan az aranyat érő májusi esőkre, a hosszantartó téli hidegre és hótakaróra vagy az István nap utáni lehűlésre, csapadékra… Úgy tűnik, hogy a tavaszi fagyokban viszont nem csalódhatunk!

Nem mindegy, mi lesz a venyige sorsa a tél végi metszés után! A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma-betegsége, a Flavescence dorée elleni védekezésben a tél végi metszés során keletkező nyesedék megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű.

2024-ben március 3-án, 2025-ben március 20-án kellett megírnom a virágfertőző moníliáról szóló felhívást. Ekkor kezdtek virágozni a kajszik, majd kisvártatva a meggyek is szirmot bontottak. Az idén sem egyszerűbb a helyzet.

Az előző felhívásban a tafrina gombára hívtam fel a figyelmüket. Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a kertésznek erre kórokozóra mindig gondolnia kell. A vesszőkön és a rügypikkelyek védelmében is áttelelhet a gomba és már 4 ^oC-nál elindíthatja a fertőzést. Esős, hűvös időjárás kedvez a terjedésének.

A napfényes, meleg napok felébresztették a kertészek munkakedvét, jónéhány zöldségfélét már el is vetettek. A palánták is szépen növekednek a konyhaablakokban.  Nem minden lakásban megfelelőek a fény, a hőmérséklet és a páraviszonyok az egészséges palánták előállítására. A gyengén fejlődő növényt gyorsabban megtalálják a talajlakó káros gombák.

A Ceglédi óriás kajszi és a jostabokor bimbóit ma fényképeztem. A hunyor virágszirmaiba bújó poszméhet pedig tegnap fotóztam. Lehet, hogy lesznek még fagyos napok, de az már biztos, hogy a tavasz megérkezett!