Milyen gyümölcsöket ültessünk a családnak?
Egyre többen érezzük szükségesnek, hogy legalább egy kicsit az önellátás felé mozduljunk. Ennek egyik legjobb módja a saját termesztésű zöldség és gyümölcs. Nincs is finomabb, mint egy almába beleharapni, amit a saját fánkról szakítottunk le, vagy leszedni egy fürt saját termesztésű szőlőt! Nézzük meg, hogy milyen gyümölcsöket válasszunk, ha szeretnénk a család igényeit kielégíteni, és mennyit is ültessünk belőlük!
Az ültetendő gyümölcstermő növények mennyiségének meghatározásnál nem elegendő pusztán a friss fogyasztás igényeivel számolni. Figyelembe kell venni a feldolgozásra szánt mennyiséget is: befőzés, lekvárkészítés, fagyasztás, no meg a pálinkafőzés.
Kis kert, nagy kert
A gyümölcstermesztésben a rendelkezésre álló terület az elsődleges korlátozó tényező. A gyümölcsfák mindegyikének van egy optimális ültetési távolsága, amelynél közelebb nem célszerű két fát ültetni egymáshoz, mert egyik sem fog jól fejlődni. Jellemzően nagyobb ültetési távolságot igénylő gyümölcsfa például az alma, a cseresznye, a szilva, a jaszi, az őszibarack vagy a dió. Hagyományos koronaformára nevelve ezeket 5-6 méterre érdemes ültetni egymástól, de a diófákat akár 8-10 méterre is. Közepes helyigényű a birs a naspolya, 3-4 méteres távolság elegendő, és még sűrűbben ültethetők a gyümölcsbokrok.
Ezek a viszonyítási alapok inkább csak tájékoztató jellegűek, hiszen nagyban függnek a környezeti tényezőktől, a fajtától és a gondozástól, hogy a fa végül milyen nagyságú lesz.
Manapság már szinte minden gyümölcsfából létezik törpe és oszlopos típus is. Ez utóbbiak váltak igazán népszerűvé a kertészetek kínálatában. Koronaformájuk sudár, orsó alakú, az oldalágak rövidek, hegyes szögben állnak.
Az oszlopos koronaformájú fák akár 2-2,5 méteres távolságra is ültethetők, bőven teremnek, így kis méretük ellenére is számottevő termést szüretelhetünk. Ha az átlagosnál erkély áll rendelkezésre, akkor akár dézsában, egy balkonkertben is szépen elhelyezhetők.
A fák telepítése előtt célszerű lehet egy gyors vázlatot készíteni és néhány mérést elvégezni, mivel a fák helye hosszú időre meghatározott. A szomszédsággal is érdemes elejét venni a telekvitáknak és a növényeket úgy elhelyezni, hogy azok kifejlett korban is a kerítéseken belül maradjanak. Figyelem! Az idei évtől kormányrendelet szabályozza az ültetési távolságokat a lakóépülettől, szomszéd kerítésétől. Így nagy lombkoronájú fa és nagyméretű örökzöld esetén legalább 3 méter, közepes lombkoronájú fa és közepes méretű örökzöld esetén legalább 2 méter, kis lombkoronájú fa és kisméretű örökzöld esetén legalább 1 méter távolságot kell tartani.
3+1 gyümölcsfa, amit ne hagyj ki a kertből
A gyümölcsfélék kiválasztásánál természetesen elsődleges szempont, hogy mit szeret a család, vagy mely gyümölcsöket eszik szívesen a gyerekek. Viszont van néhány olyan sokoldalúan felhasználható, ellenálló, a hazai éghajlaton jól fejlődő gyümölcsfa, amit nem érdemes kihagyni a kertből.
1. Alma
Az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, több mint 7000 fajta alma létezik a világon, és messze a legnépszerűbb, legtöbbet fogyasztott gyümölcs a világon. Egyes fajtákat, mint a Jonatán, vagy a Granny Smith kifejezetten savanykás íz jellemez. Mások, mint a Gála vagy a Golden Delicious inkább édeskés ízűek. Egy kifejlett almafáról fajtától és termőhelytől függően 80-200 kiló almát szüretelhetünk. Almából általában elég 2-3 fajta, egy korai, egy közép- és egy késői érésű téli tárolásra.
2. Körte
Az alma mellett a másik nagy népszerűségnek örvendő kerti gyümölcsfa a körte. A körtefát mindenképpen napos helyre ültessük a kertben. A körte nehezen tolerálja a szélsőséges időjárást, ezért a szélvédett helyeket keressünk számára. A körtefajtákat érési szempontból két csoportra oszthatjuk, egyik típus a kifejezetten nyáron érő, még másik csoport az ősszel-télen érő típusok.
A nyári körték közös jellemzője, hogy inkább friss fogyasztásra alkalmasak. Nyár közepén érnek, jellemzően erős növekedésűek, ellenállóak. Tárolhatóságuk mérsékelt, néhány napig érdemes csak tárolni őket, mert a húsuk könnyen megpuhul. Ilyen fajta az augusztus elején érő Clapp kedveltje, vagy a Nyári Kálmán.
Az őszi fajták jellemzően szeptember végével kezdenek érni. Húsuk rostokban gazdag, kemény, ezért ezek a fajták jól tárolhatók. Friss fogyasztásra és befőzésre is jól használhatók. Legismertebb képviselőjük a szeptember elején érő Conference, a szeptember közepétől érő Bosc Kobak, vagy az október közepén szüretelhető Diel Vajkörte.
3. Cseresznye
A cseresznyét érdemes fő helyre tervezni a kertben, mivel igen impozáns méreteket tud elérni. Ezen kívül a tavaszi virágzása idején a kert fő dísze lehet egy szép cseresznyefa. A cseresznye jól tűri a téli hideget, viszont a tavaszi virágzás idején kifejezetten fagyérzékeny, ezért próbáljuk lehetőleg védett helyre ültetni. Különösen érzékenyek a fagyra az olyan korai fajták, mint a Rita, vagy a Sándor. A fagyveszélyre kevésbé érzékenyek az olyan inkább kései fajták, mint a Katalin, vagy a Stella. Különösen a korai cseresznyék esetében fontos lehet a fagyvédelemre felkészülni. Jó megoldás a bór- és borostánykősav-tartalmú lombtrágyás védekezés például Frigomax-szal.
3+1. Őszibarack
Ugyan szinte már a fagyok miatt azt lehet mondani, hogy ötévente van értékelhető termés az őszibarackon, mégis érdemes megpróbálni. Különösen, ha van egy védettebb zug a kertben, ahol jó eséllyel túlélik a virágok az enyhébb fagyokat. Az ízletes termés viszont biztosan megéri a kockázatot. Mérsékelhető a kései fagy okozta kockázat, ha a későn érő típusokat választjuk, mint amilyen a Mariska, vagy a Redhaven.
Ha van még elegendő helyünk a kertben, akkor ne hagyjuk el a kajszit, a szilvát, a meggyet és a diót sem. De ügyeljünk arra, hogy a fák idősebb korban se árnyékolják egymást, mert akkor nem hoznak értékelhető termést.
Öntermékeny, önmeddő
A gyümölcsfák egy része képes önmagát megtermékenyíteni, azaz a megporzás ugyanazon virágon belül létrejön. Ez a jelenség azonban a kertészeti nemesítés eredménye. Sok gyümölcsfajta úgynevezett önmeddő, azaz az egyed nem tudja önmagát megtermékenyíteni, hanem szükség van a közelben egy úgynevezett pollenadó fára. Általános megfigyelés, hogy az öntermékeny fák is jobb termést produkálnak, ha van egy porzópár a környéken.
A gyümölcsös tervezésénél vegyük figyelembe, hogy ha kevés hely áll rendelkezésre és nem tudunk porzópárokat ültetni, akkor ne válasszunk önmeddő fajtákat.
Az őszibarack, a birsalma, vagy a naspolya fajtái szinte kivétel nélkül öntermékenyek, viszont a többi gyümölcsfa fajtái között megtalálható mindkét típus. A körte például alapesetben önmeddőnek tekintendő, tehát a legtöbb fajta nem képes termést hozni porzópár nélkül. Néhány fajta mint a Clapp kedveltje, vagy az Arabitka képes értékelhető termést hozni önmagában is, de ezek inkább kivételek.
Gyümölcstermő cserjék
A gyümölcsfákon kívül választhatunk gyümölcstermő cserjéket is, amelyek jóval kisebb helyen elférnek. Ha a kert talaja nem kifejezetten jó, akár magaságyásban is jól termeszthetők ezek a cserjék. A legnépszerűbb gyümölcstermő cserje a ribiszke, mind a fekete, mind a piros változat.
Egy időben nagy népszerűségnek örvendett a köszméte (egres, büszke, piszke) is. A filoxéravész idején sok helyen még a szőlőterületeket is ezzel a növénnyel telepítették be. Napjainkban kezd újra népszerűvé válni, mind a gasztronómiában mind pedig a kertekben is.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az áfonya is. itt viszont tudni kell, hogy csak savanyú talajban fog megfelelően fejlődni az áfonyabokor. Inkább konténerben próbálkozzunk vele.
Az árnyékosabb területeket is kihasználhatjuk a kertben néhány tő málna és szeder telepítésével.
Egy négytagú család éves gyümölcsigényét az alábbi gyümölcsfák és bogyósok biztosíthatják:
Összefoglalás
Az önellátás és saját termesztésű gyümölcsök iránti igény növekedésével kulcsfontosságúvá válik az, hogy megtervezzük, hogy a különböző méretű kertekbe a család számára mennyi és milyen gyümölcstermő fát és cserjét ültessünk. Ha most kezdünk bele a tervezésbe, fontos, hogy nem csupán a friss fogyasztásra, hanem a feldolgozásra szánt mennyiséget (befőzés, lekvár, pálinka) is vegyük figyelembe. De a lényeg az, hogy mit szeret a család!
Gyakran ismételt kérdések
- Mi az elsődleges szempont a gyümölcsfák mennyiségének meghatározásakor?
A rendelkezésre álló terület nagysága a legfőbb korlátozó tényező. Ezen felül figyelembe kell venni a friss fogyasztási igényt és a feldolgozásra szánt mennyiséget (befőzés, lekvár, fagyasztás, pálinka).
- Mekkora ültetési távolságot igényelnek a hagyományos fák?
Nagy lombkoronájú fák (alma, cseresznye, szilva, őszibarack, dió): 5−6 méter. A diófák akár 8−10 méter távolságot is igényelnek. Közepes helyigényűek (birs, naspolya): 3−4 méter.
- Hogyan lehet kis kertbe is sok gyümölcsfát ültetni?
A törpe és oszlopos koronaformájú fajták kiválóak kisebb kertekbe, mivel akár 2−2,5 méteres távolságra is telepíthetők. Akár dézsában, balkonkertben is nevelhetők.
- Milyen előírásokra kell odafigyelni az ültetési távolságoknál?
Kormányrendelet szabályozza a fák telepítési távolságát a szomszédos kerítéstől és lakóépülettől. Ez a távolság a fa kifejlett kori méretétől függően 1 és 3 méter között mozog.
Melyek a leginkább ajánlott és sokoldalú gyümölcsfák?
Az alma (sokoldalúsága miatt), a körte (tárolhatósága miatt), a cseresznye (tavaszi díszítőértéke és íze miatt) és az őszibarack (ízletessége miatt) javasolt a kert alapját képező fajként.
- Mi a különbség az öntermékeny és az önmeddő fajták között?
Az öntermékeny fajok képesek önmagukat megtermékenyíteni (nincs szükség porzópárra). Ellenben az önmeddő fajoknak szükségük van egy közelben (akár a szomszédban) lévő más fajtájú pollenadó fára a terméskötéshez.
- Milyen gyümölcstermő cserjéket érdemes választani?
A legnépszerűbbek a ribiszke (piros és fekete), a köszméte és az áfonya (ez savanyú talajt igényel). Az árnyékosabb területeken a málna és a szeder telepítése is megoldható.
Ez is érdekelheti:
A jövő évi termés záloga: Őszi tápanyag-utánpótlás gyümölcsösben és szőlőben
Itt az oltás és a szemzés ideje
Szomszédjogi viták, avagy a szomszéd fája mindig útban van?!
