Milyen gyümölcsöket ültessünk a családnak?

Egyre többen érezzük szükségesnek, hogy legalább egy kicsit az önellátás felé mozduljunk. Ennek egyik legjobb módja a saját termesztésű zöldség és gyümölcs. Nincs is finomabb, mint egy almába beleharapni, amit a saját fánkról szakítottunk le, vagy leszedni egy fürt saját termesztésű szőlőt! Nézzük meg, hogy milyen gyümölcsöket válasszunk, ha szeretnénk a család igényeit kielégíteni, és mennyit is ültessünk belőlük!

Az ültetendő gyümölcstermő növények mennyiségének meghatározásnál nem elegendő pusztán a friss fogyasztás igényeivel számolni. Figyelembe kell venni a feldolgozásra szánt mennyiséget is: befőzés, lekvárkészítés, fagyasztás, no meg a pálinkafőzés.

Kis kert, nagy kert

A gyümölcstermesztésben a rendelkezésre álló terület az elsődleges korlátozó tényező. A gyümölcsfák mindegyikének van egy optimális ültetési távolsága, amelynél közelebb nem célszerű két fát ültetni egymáshoz, mert egyik sem fog jól fejlődni. Jellemzően nagyobb ültetési távolságot igénylő gyümölcsfa például az alma, a cseresznye, a szilva, a jaszi, az őszibarack vagy a dió. Hagyományos koronaformára nevelve ezeket 5-6 méterre érdemes ültetni egymástól, de a diófákat akár 8-10 méterre is. Közepes helyigényű a birs a naspolya, 3-4 méteres távolság elegendő, és még sűrűbben ültethetők a gyümölcsbokrok.

Ezek a viszonyítási alapok inkább csak tájékoztató jellegűek, hiszen nagyban függnek a környezeti tényezőktől, a fajtától és a gondozástól, hogy a fa végül milyen nagyságú lesz.

Manapság már szinte minden gyümölcsfából létezik törpe és oszlopos típus is. Ez utóbbiak váltak igazán népszerűvé a kertészetek kínálatában. Koronaformájuk sudár, orsó alakú, az oldalágak rövidek, hegyes szögben állnak.

Az oszlopos koronaformájú fák akár 2-2,5 méteres távolságra is ültethetők, bőven teremnek, így kis méretük ellenére is számottevő termést szüretelhetünk. Ha az átlagosnál erkély áll rendelkezésre, akkor akár dézsában, egy balkonkertben is szépen elhelyezhetők.

A fák telepítése előtt célszerű lehet egy gyors vázlatot készíteni és néhány mérést elvégezni, mivel a fák helye hosszú időre meghatározott. A szomszédsággal is érdemes elejét venni a telekvitáknak és a növényeket úgy elhelyezni, hogy azok kifejlett korban is a kerítéseken belül maradjanak. Figyelem! Az idei évtől kormányrendelet szabályozza az ültetési távolságokat a lakóépülettől, szomszéd kerítésétől. Így nagy lombkoronájú fa és nagyméretű örökzöld esetén legalább 3 méter, közepes lombkoronájú fa és közepes méretű örökzöld esetén legalább 2 méter, kis lombkoronájú fa és kisméretű örökzöld esetén legalább 1 méter távolságot kell tartani.

3+1 gyümölcsfa, amit ne hagyj ki a kertből

A gyümölcsfélék kiválasztásánál természetesen elsődleges szempont, hogy mit szeret a család, vagy mely gyümölcsöket eszik szívesen a gyerekek. Viszont van néhány olyan sokoldalúan felhasználható, ellenálló, a hazai éghajlaton jól fejlődő gyümölcsfa, amit nem érdemes kihagyni a kertből.

1. Alma
Az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, több mint 7000 fajta alma létezik a világon, és messze a legnépszerűbb, legtöbbet fogyasztott gyümölcs a világon. Egyes fajtákat, mint a Jonatán, vagy a Granny Smith kifejezetten savanykás íz jellemez. Mások, mint a Gála vagy a Golden Delicious inkább édeskés ízűek. Egy kifejlett almafáról fajtától és termőhelytől függően 80-200 kiló almát szüretelhetünk. Almából általában elég 2-3 fajta, egy korai, egy közép- és egy késői érésű téli tárolásra.

2. Körte
Az alma mellett a másik nagy népszerűségnek örvendő kerti gyümölcsfa a körte. A körtefát mindenképpen napos helyre ültessük a kertben. A körte nehezen tolerálja a szélsőséges időjárást, ezért a szélvédett helyeket keressünk számára. A körtefajtákat érési szempontból két csoportra oszthatjuk, egyik típus a kifejezetten nyáron érő, még másik csoport az ősszel-télen érő típusok.

A nyári körték közös jellemzője, hogy inkább friss fogyasztásra alkalmasak. Nyár közepén érnek, jellemzően erős növekedésűek, ellenállóak. Tárolhatóságuk mérsékelt, néhány napig érdemes csak tárolni őket, mert a húsuk könnyen megpuhul. Ilyen fajta az augusztus elején érő Clapp kedveltje, vagy a Nyári Kálmán.

Az őszi fajták jellemzően szeptember végével kezdenek érni. Húsuk rostokban gazdag, kemény, ezért ezek a fajták jól tárolhatók. Friss fogyasztásra és befőzésre is jól használhatók. Legismertebb képviselőjük a szeptember elején érő Conference, a szeptember közepétől érő Bosc Kobak, vagy az október közepén szüretelhető Diel Vajkörte.

3. Cseresznye
A cseresznyét érdemes fő helyre tervezni a kertben, mivel igen impozáns méreteket tud elérni. Ezen kívül a tavaszi virágzása idején a kert fő dísze lehet egy szép cseresznyefa. A cseresznye jól tűri a téli hideget, viszont a tavaszi virágzás idején kifejezetten fagyérzékeny, ezért próbáljuk lehetőleg védett helyre ültetni.Különösen érzékenyek a fagyra az olyan korai fajták, mint a Rita, vagy a Sándor. A fagyveszélyre kevésbé érzékenyek az olyan inkább kései fajták, mint a Katalin, vagy a Stella. Különösen a korai cseresznyék esetében fontos lehet a fagyvédelemre felkészülni. Jó megoldás a bór- és borostánykősav-tartalmú lombtrágyás védekezés például Frigomax-szal.

3+1. Őszibarack
Ugyan szinte már a fagyok miatt azt lehet mondani, hogy ötévente van értékelhető termés az őszibarackon, mégis érdemes megpróbálni. Különösen, ha van egy védettebb zug a kertben, ahol jó eséllyel túlélik a virágok az enyhébb fagyokat. Az ízletes termés viszont biztosan megéri a kockázatot. Mérsékelhető a kései fagy okozta kockázat, ha a későn érő típusokat választjuk, mint amilyen a Mariska, vagy a Redhaven.

Ha van még elegendő helyünk a kertben, akkor ne hagyjuk el a kajszit, a szilvát, a meggyet és a diót sem. De ügyeljünk arra, hogy a fák idősebb korban se árnyékolják egymást, mert akkor nem hoznak értékelhető termést.

Öntermékeny, önmeddő

A gyümölcsfák egy része képes önmagát megtermékenyíteni, azaz a megporzás ugyanazon virágon belül létrejön. Ez a jelenség azonban a kertészeti nemesítés eredménye. Sok gyümölcsfajta úgynevezett önmeddő, azaz az egyed nem tudja önmagát megtermékenyíteni, hanem szükség van a közelben egy úgynevezett pollenadó fára. Általános megfigyelés, hogy az öntermékeny fák is jobb termést produkálnak, ha van egy porzópár a környéken.

A gyümölcsös tervezésénél vegyük figyelembe, hogy ha kevés hely áll rendelkezésre és nem tudunk porzópárokat ültetni, akkor ne válasszunk önmeddő fajtákat.

Az őszibarack, a birsalma, vagy a naspolya fajtái szinte kivétel nélkül öntermékenyek, viszont a többi gyümölcsfa fajtái között megtalálható mindkét típus. A körte például alapesetben önmeddőnek tekintendő, tehát a legtöbb fajta nem képes termést hozni porzópár nélkül. Néhány fajta mint a Clapp kedveltje, vagy az Arabitka képes értékelhető termést hozni önmagában is, de ezek inkább kivételek.

Gyümölcstermő cserjék

A gyümölcsfákon kívül választhatunk gyümölcstermő cserjéket is, amelyek jóval kisebb helyen elférnek. Ha a kert talaja nem kifejezetten jó, akár magaságyásban is jól termeszthetők ezek a cserjék. A legnépszerűbb gyümölcstermő cserje a ribiszke, mind a fekete, mind a piros változat.

Egy időben nagy népszerűségnek örvendett a köszméte (egres, büszke, piszke) is. A filoxéravész idején sok helyen még a szőlőterületeket is ezzel a növénnyel telepítették be. Napjainkban kezd újra népszerűvé válni, mind a gasztronómiában mind pedig a kertekben is.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az áfonya is. itt viszont tudni kell, hogy csak savanyú talajban fog megfelelően fejlődni az áfonyabokor.Inkább konténerben próbálkozzunk vele.

Az árnyékosabb területeket is kihasználhatjuk a kertben néhány tő málna és szeder telepítésével.

Egy négytagú család éves gyümölcsigényét az alábbi gyümölcsfák és bogyósok biztosíthatják:

Összefoglalás

Az önellátás és saját termesztésű gyümölcsök iránti igény növekedésével kulcsfontosságúvá válik az, hogy megtervezzük, hogy a különböző méretű kertekbe a család számára mennyi és milyen gyümölcstermő fát és cserjét ültessünk. Ha most kezdünk bele a tervezésbe, fontos, hogy nem csupán a friss fogyasztásra, hanem a feldolgozásra szánt mennyiséget (befőzés, lekvár, pálinka) is vegyük figyelembe. De a lényeg az, hogy mit szeret a család!

Gyakran ismételt kérdések

• Mi az elsődleges szempont a gyümölcsfák mennyiségének meghatározásakor?

A rendelkezésre álló terület nagysága a legfőbb korlátozó tényező. Ezen felül figyelembe kell venni a friss fogyasztási igényt és a feldolgozásra szánt mennyiséget (befőzés, lekvár, fagyasztás, pálinka).

• Mekkora ültetési távolságot igényelnek a hagyományos fák?

Nagy lombkoronájú fák (alma, cseresznye, szilva, őszibarack, dió): 5−6 méter. A diófák akár 8−10 méter távolságot is igényelnek. Közepes helyigényűek (birs, naspolya): 3−4 méter.

• Hogyan lehet kis kertbe is sok gyümölcsfát ültetni?

A törpe és oszlopos koronaformájú fajták kiválóak kisebb kertekbe, mivel akár 2−2,5 méteres távolságra is telepíthetők. Akár dézsában, balkonkertben is nevelhetők.

• Milyen előírásokra kell odafigyelni az ültetési távolságoknál?

Kormányrendelet szabályozza a fák telepítési távolságát a szomszédos kerítéstől és lakóépülettől. Ez a távolság a fa kifejlett kori méretétől függően 1 és 3 méter között mozog.

Melyek a leginkább ajánlott és sokoldalú gyümölcsfák?

Az alma (sokoldalúsága miatt), a körte (tárolhatósága miatt), a cseresznye (tavaszi díszítőértéke és íze miatt) és az őszibarack (ízletessége miatt) javasolt a kert alapját képező fajként.

• Mi a különbség az öntermékeny és az önmeddő fajták között?

Az öntermékeny fajok képesek önmagukat megtermékenyíteni (nincs szükség porzópárra). Ellenben az önmeddő fajoknak szükségük van egy közelben (akár a szomszédban) lévő más fajtájú pollenadó fára a terméskötéshez.

• Milyen gyümölcstermő cserjéket érdemes választani?

A legnépszerűbbek a ribiszke (piros és fekete), a köszméte és az áfonya (ez savanyú talajt igényel). Az árnyékosabb területeken a málna és a szeder telepítése is megoldható.

Ez is érdekelheti:

A jövő évi termés záloga: Őszi tápanyag-utánpótlás gyümölcsösben és szőlőben

Tegyünk többet a méhekért!

Itt az oltás és a szemzés ideje

Szomszédjogi viták, avagy a szomszéd fája mindig útban van?!