Csemegeszőlő saját kertből
A szőlőről az emberek többségének a bor jut eszébe, különös tekintettel a Magyarországot világhírűvé tevő különleges fehér- és vörösborokra. Bár a csemegeszőlő népszerűsége évről évre növekszik, sajnos, nem a hazai termésből fogyasztunk többet!
Magyarországon jóval több csemegeszőlőt fogyasztunk, mint amennyit termelünk, tehát Magyarország évről évre importra szorul. A perui, dél-afrikai, chilei és egyiptomi csemegeszőlő szinte egész évben elérhető. Nagyon kedveljük a nagyszemű, magszegény, fehér, piros és fekete héjszínű fajtákat, amikhez hasonlókat itthon, akár a kertünkben is megtermelhetünk.
A csemegeszőlő-fajták termesztésében nagy lehetőségek vannak a védettebb, naposabb területeken. Hozzá kell tenni, hogy termesztése jóval előmunka-igényesebb és nagyobb odafigyelést igényel, mint a borszőlő fajtáké. Ezzel arányosan a megtermelt termés is nagyobb haszonnal értékesíthető, ha valaki a piacra is szeretne vinni belőle.
Mi is az a csemegeszőlő?
A csemegeszőlő-fajták édes, nagyméretű, fényes héjú bogyókat, nagy, súlyos fürtöket nevelnek. A termést jellemzően friss fogyasztásra, lekvár, befőtt készítésére használjuk. A magnélküli apró szemű fajták aszalásra is alkalmasak, így saját mazsolánk is lehet.
A csemegeszőlő cukortartalma magas, jellemzően 15-20 % között mozog. Ennek fele szőlőcukor (glükóz), másik fele gyümölcscukor (fruktóz), emellett szerves savak teszik az ízét üdítővé.
Miben különbözik a csemegeszőlő és a borszőlő?
Egyes fajták úgynevezett kettős hasznosításúak, azaz bor- és csemege célokra is egyaránt használhatók. A szőlőfajták többsége azonban jellemzően vagy csemege-, vagy borszőlő, és a két típus markánsan különbözik is egymástól.
Kezdjük mindjárt a szőlőtőkékkel. A csemege fajták tőkéi 20-30 évet élnek, sekélyebben gyökereznek, ezért a csemegeszőlőket a megfelelő termés érdekében legtöbb esetben öntözni kell.
A borszőlők tőkéi szívósabbak, fájuk erősebb, keményebb. Jóval hosszabb életűek; egy-egy tőke átlagosan 40-60 évet él, de ismertek több mint száz éves példányok is. A világ legidősebb szőlőtőkéje hazánkban Pécsen, egy Papnövelde utcai ház udvarán található, korát 450-500 évre becsülik.
A borszőlő-fajtákat kisebb, de zártabb fürtök, kisebb bogyóméret, és vastagabb héj jellemzi. A vastagabb héj ellenállóbbá teszi a bogyót a betegségekkel, vagy a környezeti hatásokkal szemben. Szintén ez adja a borszőlő intenzív illatanyagait és csersavtartalmát, melyek a belőle készülő borokban is visszaköszönnek. Bogyói jellemzően magban igen gazdagok, ezen magokból is többféle ízanyag szabadul fel.
A csemegeszőlők héja vékony, roppanós, a bogyó nagyméretű, lédús, magszegény. Külön érdekesség, hogy a kóstolás során a csemegeszőlőt jóval édesebb ízűnek érezzük, ezért logikusan azt gondolhatnánk, a csemegeszőlő tartalmaz több cukrot. Ez viszont nem igaz: a borszőlő fajták többsége jóval magasabb, 22-30 %-os cukortartalommal bír, csak a nagy mennyiségű csersav fedi el az édes ízt.
Melyek a népszerű csemegeszőlő-fajták?
A csemegeszőlők között is megkülönböztetünk korai, középérésű és kései fajtákat. Ha elegendő hely áll rendelkezésre érdemes mindegyik típusból telepíteni, hogy folyamatosan legyen csemegézni való szőlőnk. Így július végétől egészen október végéig szüretelhetjük a szőlőt a kertből.
Korai fajták: Csabagyöngye, Pannónia kincse, Favorit, Eszter
Középérésű fajták: Pölöskei muskotály, Attila, Néró
Kései fajták: Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova
A közelmúltban egyre népszerűbbé válnak a magnélküli csemegeszőlők. A szőlőmag ugyan nagyon egészséges, nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, linolsavat és E-vitamint. Nagy mennyiségben elfogyasztva azonban az arra érzékenyeknél könnyen okozhat epebántalmakat. A magnélküli fajták esetében ettől nem kell félni. Népszerű magnélküli fajta például a Sába Királynője, Belgrádi magvatlan, Helikon vagy a Vénusz.
A csemegeszőlő igen precíz növényvédelmet és kezelést igényel. Ez elkerülhető, ha az úgynevezett rezisztens fajtákat telepítünk. Ezek jellemzően ellenállóak az olyan veszélyes szőlőbetegségekkel szemben, mint a peronoszpóra, a lisztharmat, vagy a botrítiszes rothadás. Rezisztens fajta például a Lilla, a Kinga vagy a Bolgár Rezi.
A szőlőfajtákról a nemzeti fajtajegyzékből tájékozódhatunk:
A csemegeszőlő telepítése
Saját szőlőt csemegézni a kertben? Igen lehetséges! A csemegeszőlő egy nagyobb méretű kertben könnyen termeszthető. Fontos tényező a víz. Szemben a borszőlőkkel a csemege fajtáknak szüksége van öntözésre.
A megfelelő hely kiválasztása kulcskérdés, amellyel csökkenthetjük a betegségek kockázatát és megalapozhatjuk az elkövetkező évek bőséges termését.
A szőlő a napsütötte zónákat kedveli, a termésérleléshez melegre és sok napsütésre lesz szükség. Ne telepítsük fagyzugos helyekre, vagy árnyékba.
Talaj szempontjából csak a kötött, nedves, pangóvizes talajokat kell kerülni. A szőlő tolerálja a homoktalajokat is, viszont igazán jó termést a jó minőségű középkötött humuszos talajokon ad.
Talajmunka szőlőtelepítéshez
A szőlő telepítése előtt a talajt célszerű ásóval, vagy nagyobb terület telepítése előtt géppel megmunkálni. Meghálálja az istállótrágyát, javasolt négyzetméterenként mintegy 10-15 kilogramm marhatrágyát bedolgozni a talajba.
A telepítés történhet oltvánnyal, vagy dugvánnyal. Az előbbi esetben a nemest vad alanyra oltják, amelynek gyökere ellenáll a különféle gyökérbetegségek és kártevők, például a gyökértetű (filoxéra) kártételének.
A dugvány egy meglévő szőlőtőkéről levágott kb. 1 cm vastag, 30-35 cm hosszú meggyökereztetett vessző. Ez utóbbi esetében gyengébb a tőke ellenállóképessége és rövidebb élettartama, de egyszerűen kivitelezhető a szaporítás.
Mikor optimális csemegeszőlőt telepíteni?
Legjobb időpont a szőlő telepítésére az ősz, vagy a tavaszi már fagymentes időszak. Az oltványt helyezzük úgy a talajba, hogy az oltott rész majdnem a talajszinten legyen. Ezt követően húzzunk egy laza földkupacot köré. Ez a földkupac maradjon rajta egészen tavaszig. Amikor tavasszal megjelenik az első hajtás akkor már biztosak lehetünk benne, hogy a szőlő meggyökeresedett. Ezután már nyugodtan lebonthatjuk az oltvány körüli földkupacot.
Mivel a szőlő kúszónövény, fontos a támrendszer kialakítása. Ez lehet karó, vagy oszlop, esetleg oszlopok közé kifeszített drót támrendszer is. Kis ügyességgel készíthetünk olyan támrendszert is, amelyre felfutva lugast alakíthatunk ki.
Hogyan kell ápolni a csemegeszőlőt?
A szőlő igen munkaigényes növény. Szinte februártól novemberig elfoglaltságot ad a gondos gazdának. A legfontosabb feladat a csemegeszőlő metszése. Ez a munkafolyamat egyszerre szolgálja a beteg vesszők eltávolítását és az optimális forma kialakítását. Az első, az úgynevezett alakító metszés során kell kiválasztani a szőlőtőkén az oldalirányú vesszőket, amelyekből a kordonkarokat alakítjuk ki.
A metszésen kívül fontos feladat a hajtásválogatás ilyenkor a gyenge, vagy rossz szögben fejlődő vesszőket tudjuk kimetszeni. Egyúttal megakadályozható hogy túl buja lombozatot neveljen a szőlő, ezzel elvonva az energiákat a termésfejlesztésről.
Előfordul, hogy egy-egy vessző nem kapaszkodik meg a támrendszeren, ezért a vesszőket le kell kötözni. A kötözés során rafia vagy műanyag szőlőkötöző segítségével rögzítjük a vesszőket a támrendszeren.
Az úgynevezett zöldmunkák közül a legfontosabb a tetejezés, avagy csonkolás. Ilyenkor virágzás után vágjuk vissza a hajtásokat úgy, hogy a fürtök után legfeljebb hat-nyolc levelet hagyunk meg. Ezzel kordában tartható a szőlő féktelen növekedése, valamint a növény energiáig a termésképzésre tudja fordítani.
Összefoglalás
A csemegeszőlő a borszőlő-fajtákhoz képest méltatlanul mellőzött haszonnövény, holott a hazai és nemzetközi fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a csemegeszőlő népszerűsége évről évre növekszik. Magyarország éghajlata tökéletesen megfelel a csemegeszőlő termesztésre, mégis évről évre importra szorulunk.
A csemegeszőlő nem csak nagyüzemi, de kiskerti körülmények között is termeszthető. A telepítéséhez válasszunk ki kertünk egyik napsütötte részét. A talajt töltsük fel istállótrágyával. Optimális időszak a szőlőtelepítésre az ősz, vagy a tavasz fagymentes időszaka. A finom termés érdekében többféle ápolási munkát el kell végeznünk a szezonban, például metszés, kötözés, zöldmunka, tetejezés.
Gyakran ismételt kérdések
Miben különbözik a csemegeszőlő a borszőlőtől?
A csemegeszőlőt nagyobb bogyó- és fürtméret jellemzi. Íze édesebb, ami az alacsonyabb csersavtartalomnak köszönhető. Érdekes viszont, hogy kevésbé édes ízük ellenére a borszőlő-fajták több cukrot tartalmaznak.
Melyek a legismertebb csemegeszőlő-fajták Magyarországon?
Több tekintetben érdemes megvizsgálni a fajtákat, vannak korai, középérésű, vagy kési fajták is. Népszerű korai fajta Csabagyöngye, középérésű a Néró, kései érésűek közül pedig a Hamburgi muskotály népszerű.
Hova érdemes telepíteni a szőlőt?
A csemegeszőlő a napsütötte, meleg területeket kedveli. Semmiképpen se telepítsük árnyékba, vagy fagyzugos területekre!
Mik a legfontosabb munkák?
A szőlő gondozásának legfontosabb munkálatai a metszés, a hajtásválogatás, a kötözés, a tetejezés. Amennyiben bőséges termést akarunk elérni, ezeket a munkákat nem szabad elhagyni.
Mikor kell metszeni a szőlőt?
A szőlő metszésének optimális ideje a kora tavasz. Február második felében már érdemes nekiállni a metszések, ha az időjárás engedi. A metszést mindenképpen a rügyfakadás előtt végezzük el.
Melyek a legveszélyesebb szőlőbetegségek?
A szőlő legveszélyesebb betegségei a peronoszpóra, a lisztharmat, és a botrítiszes rothadás. Mindhármat kórokozó gomba okozza. A védekezés alapja a szellős lombozat, a metszés és rezisztens fajták telepítése. Szükség esetén gombaölő szeres kezeléssel védekezzünk.
Melyek a rezisztens fajták?
A rezisztens fajták ellenállnak az olyan veszélyes szőlőbetegségeknek, mint a peronoszpóra, a lisztharmat, vagy a botrítiszes rothadás. Rezisztens fajta például a Lilla, a Kinga vagy a Bolgár Rezi.
Ez is érdekelheti:
A jövő évi termés záloga: Őszi tápanyag-utánpótlás gyümölcsösben és szőlőben
2025. évi 22. – fitoplazmás – növényvédelmi felhívás
Milyen gyümölcsöket ültessünk a családnak?
