Hogyan pusztíthatjuk ki a gyepet az öntözéssel?
A gyepápolás sarkalatos pontja az öntözés. Mikor és mennyit öntözzük? Nem elég letelepíteni az automata öntözőrendszert, ha azt nem megfelelően üzemeltetjük. És mi van akkor, ha az égi áldásból van több a kelleténél?
Ha a gyep vízigényét a csapadék vagy a talajvíz nem fedezi, öntözni kell. De mennyi is az annyi?
A gyep vízigénye a fűmagkeverék összetételétől, a talaj típusától, a kert mikroklímájától, árnyékoltságától, a domborzati viszonyoktól, valamint a hőmérséklettől, ezzel összefüggésben a levegő páratartalmától függ, és meglehetősen tág határok között változik. Egy nagyobb kerten belül nagy eltérések is lehetnek. Sokan - tévesen - minden nap öntözik a gyepet, sőt akad, aki naponta kétszer is. A Szaktanácsadás rovatban arra a kérdésre, hogy mennyi vizet kap hetente a gyep, a szaktanácsra váró rendszerint azt a választ adja: naponta ennyiszer, ennyi és ennyi percet megy az öntözőrendszer. No, de mennyi az annyi?
A kijuttatott vízmennyiség függ a rendszer nyomásától, a szórófejek intenzitásától, a szóráskép átfedéseitől, a párolgástól, szeles időben az elsodródástól. Ez utóbbiakat nehéz mérni. A legegyszerűbb, ha veszünk egy nagyon egyszerű csapadékmérő edényt (nagyon csinosakat is lehet kapni), és a gyepre helyezzük. Így már sokkal pontosabb képet kapunk!
No, de most már tényleg beszéljünk arról, mennyi az annyi!
A beállt gyep vízigénye az évszak és a hőmérséklet függvényében 2-8 mm naponta, amit heti legföljebb 3-szori, tartósan 35 C-fokban esetleg heti 4-szeri öntözéssel. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kánikulában 7x8=56 mm csapadéknak megfelelő vizet 4 alkalommal juttatunk ki, akkor egy-egy alkalommal 14 mm vizet kell kiadnunk négyzetméterenként! Ez nem néhány perces, hanem több órányi öntözést feltételez!
Mikor öntözzünk?
A legideálisabb időpont a hajnali öntözés. Ha automata rendszerünk van, napfelkeltére állítsuk be az öntözést. Fontos, hogy a gyepfelszín a napsugaraktól hamar fölszáradjon, napközben használhatóvá váljon a gyep. Hajnalban a párolgás is kisebb, jobb a kijutatott víz hasznosulása.
Milyen veszélyeket rejt a mindennapos öntözés?
A túl gyakori, kis vízadagú öntözés folyamatosan nedvesen tartja a fű levélzetét, ami kedvez a gombás megbetegedéseknek. Mindig csak a talaj felső néhány cm-ét nedvesítik át, így a gyökérzet folyamatosan a felszín közelében marad, nem alakul ki mélyre hatoló gyökérzet, ami például a gyep átteleléséhez és gyors tavaszi kizöldüléséhez szükséges. A mélyen gyökeresedő gyep akkor is hosszan üde zöld marad, illetve gyorsan regenerálódik, ha valami oknál fogva hetekig nem kap vizet, vagy éppen valamilyen más stressz, pl. intenzív taposás, gyepre helyezett ideiglenes medence éri.
A folyamatosan nedvesen tartott gyepfelszínen gyakoriak a gombás folt. Az idei nyár „slágere” a nyári hópenésznek és nevezett Pythium, illetve a dollárfolt-betegséget okozó Sclerotinia volt. A túlöntözött gyepben gyakran megjelennek a kalapos gombák is, aminek többsége mérgező. A túlzott nedvesség kedvez az algának, mohának. A gyommagvak is a gyep felső rétegében „ülnek meg”, így az állandó nedvesen tartás elősegíti a csírázásukat. Például a nedvesség- és melegkedvelő kakaslábfű (talpas muhar), fakó muhar vagy a szárazabb viszonyokat jól tűrő pirók ujjas muhar, zöldmuhar, legrosszabb esetben pedig a kiirthatatlan, évelő tarackbúza előszeretettel növi be a gombás megbetegedéstől kikopott foltokat a gyepben. Így a baj csak fokozódik, végül teljesen kicsúszik a kezünkből az irányítás…
No, és mi van akkor, ha áradásszerűen érkezik a csapadék, vagy az állandóan csepergő eső miatt napokig párában áll a gyep? Mik azok a nedvesítő szerek, és hogyan segítenek a gyep és a kert talajának vízgazdálkodásában? Erről lesz szó legközelebb!
