Mikor van az ásás optimális időpontja ?
Két optimális időpont van az ásásra, az egyik az ősz, amikor már az azévi növénykultúra lekerült a talajfelszínről, a másik pedig a kora tavasz, mielőtt a vetés, vagy a palántaültetés megkezdődik.
Őszi ásás
Az őszi ásás célja, hogy tavaszra ültetésre alkalmas, laza szerkezetű, morzsalékos talajszerkezet jöjjön létre. Különösen fontos hogy a tömött, kötött talajon az ásóval kifordított masszív rögök a tél során a átfagynak és a következő csapadék hatására szétmálnak. Ennek hatására a következő szezonban lazább és porhanyósabb talajjal tudunk majd dolgozni.
Az őszi ásás különösen akkor lehet indokolt, ha:
- kötött, tömör talajjal van dolgunk;
- új területet vonunk művelésbe;
- gyepes területet szeretnénk veteményessé alakítani;
- a következő szezonban mélyen lazított, porhanyós talajra van szükség;
- szerves anyagot szeretnénk a talajba dolgozni.
Az őszi ásás hatására tavasszal már laza talaj várja a kertészt. (Fotó: Dinga Szabolcs)
Tavaszi ásás
A tavaszi munka már sokkal gyengébb hatású, mint az ősszel elvégzett. Tavasszal már sem a fagy lazító hatására, sem pedig a felszínen maradt zöld részek, gyomok, vagy szerves anyag lebomlására nem számíthatunk. Itt már csak a lazító, forgató hatására lehet támaszkodni. Ha ősszel nem történt meg a talaj előkészítése, vagy a talaj állapota tavasszal igényli a lazítást, szükség lehet rá.
Mikor érdemes a tavaszi ásást alkalmazni?
- Ha a terület talaja laza humuszos homok,
- Ha nem tervezünk mélyen gyökerező zöldségnövényeket vetni,
- Ha olyan növények voltak a területen amelyek egész a fagyokig teremnek (pl. kelbimbó).
Őszi vagy tavaszi ásás?
| Cél |
Őszi ásás |
Tavaszi ásás |
| Talaj lazítása |
A téli fagy tovább apríthatja a rögöket (?) |
Főként maga a talajmunka lazítja a talajt |
| Szerves anyag bedolgozása |
Több idő áll rendelkezésre a szerves anyag lebomlására |
Kevesebb idő marad a bedolgozásra és a lebomlásra |
| Kötött talaj lazítása |
Különösen hasznos lehet |
Kevésbé előnyös |
| Vetés előtti talajelőkészítés |
Nem közvetlenül a vetés előtt történik |
Közvetlenül a vetés előtt is elvégezhető |
| Beállt, jó szerkezetű talaj |
Nem feltétlenül szükséges |
Nem feltétlenül szükséges |
Hogyan ássunk helyesen?
Szimpla (egynyomos) ásás
A hagyományos ásás során az
ásólapáttal kiemelt földet lényegében ugyanoda tesszük vissza. Az ásóval fellazítjuk és részben feldaraboljuk a talajt. Ez egyszerűbb és gyorsabb módszer.
Az egynyomos, szimpla ásás során a talaj ugyanoda kerül vissza (Fotó: Dinga Szabolcs)
Dupla (kétnyomos) ásás
A dupla ásás mélyebb talajmunka. A terület első részén árkot ásunk, a kitermelt földet félretesszük, az árok alját pedig ásóvillával tovább lazítjuk. Ezt követően komposzt vagy megfelelő szerves anyag kerülhet az árokba, majd a következő sorból kitermelt talajjal töltjük vissza.
A módszer során jelentős mennyiségű szerves anyag dolgozható be, ugyanakkor jóval több időt és fizikai munkát igényel
A dupla ásás során a talaj félretesszük, majd a következő sor földdel pótoljuk (Fotó: Dinga Szabolcs)
Az ásás kritikája
Az elmúlt évtizedekben egyre több olyan elmélet látott napvilágot amely szerint a rendszeres talajforgatás nem használ, hanem hosszú távon pont hogy rontja a talajszerkezet.
Az ásás kritikusai szerint a talajforgatás nagyban veszélyezteti a természetesen kialakult talaj-ökoszisztémát, és a talaj biológiai egyensúlyát. A “no-dig” kertművelés alapelve hogy nem történik semmilyen talajforgatás, sem ásás sem kapálás, hanem inkább hagyni kell a talajlakó mikroorganizmusoknak hogy elvégezzék a munkát.
Miért nem javasolja az ását a “do-dig” irányzat?
A talajlakó baktériumok a megfelelő mélységi rétegekben érzik jól magukat, azzal, ha a 20-22 cm-es mélységből felszínre hozzuk őket, nagyban gyérítjük a számukat. A talaj 20-25 centiméteres rétege a legaktívabb zóna itt fordul elő a talajbaktériumok 35-40 százaléka köztük olyan mikroorganizmusok mint a cellulóz és szervesanyag bontó Bacillus, Clostridium és Cytophaga fajok. (Forrás: Magyar Talajvédelmi Szövetség)
Igaz ez, az olyan makroszervezetekre is mint a földigiliszták, és más gyűrűsférgek. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatása alapján a folyamatosan bolygatott, ásott talajban kisebb eséllyel szaporodnak fel ezek a hasznos élőlények.
A folyamatos talajforgatás évről évre felszínre hozza a mélyebb zónákban nyugvó gyommagvakat, így egyre nehezebbé válik a védekezés a gyomok ellen.
Számolni kell az ásott területek gyorsabb szárazodásával is. Ugyanez igaz a talajszerkezeti romlásra.
A folyamatos forgatás hatására a talajélet és a talajszerkezet romlik (Fotó: Dinga Szabolcs)
Rövid távon javul a talajszerkezet az ásás hatására, különösen ha az a téli fagy előtt történik. Hosszú távon viszont a talajszerkezet évről-évre romik, és egyre nehezebb lesz elérni az optimális állapotot. Az ásás kritikusai sokkal egyszerűbb, és energiatakarékosabb módszerekre alapoznak.
Mit javasol a No-Til/No-Dig irányzat a talajforgatás helyett?
A mezőgazdaságban már a 60-as években megkezdődött a no-till gazdálkodás kutatása, viszont jelentősebb fókuszt még külföldön is csak a 80-as évektől kapott, de csak a 2000-res évektől kezdve végeztek folyamatos méréseket a technológia hatásairól. A szántás helyett itt a talajtakarás, a köztes kultúra vetése, és a minimális talajbolygatás technikáját használják.
A kertészeti területen is hamar megjelentek azok az alternatív megoldások, amelyek elhagyják az ásást, és a forgatásos talajművelést. A permakultúra például kifejezetten ásás nélküli technológiákat javasol.
A talajszerkezet javulását pedig az alábbi technikák használatával érhetjük el:
Talajlazítás
A tömörödött rétegeket szükség szerint ásóvillával lazítsuk.
Szervesanyag-utánpótlás
Komposzttal és megfelelő szerves anyagokkal támogassuk a talaj szerkezetét.
Talajtakarás
Ne hagyjuk hosszú időre csupaszon a talajfelszínt. Talajtakarása alkalmas lehet a lehullott lomb, fűnyesedék, szalma, szalmás istállótrágya vagy ezek keveréke is. A talajtakarás a klímazonális erdőtársulásokban megfigyelhető folyamatokat utánozza ahol az avar alsó rétege folyamatosan átképződik talajjá.
Talajtakarással az erdőkben megfigyelhető folyamatokat utánozzuk (Fotó: Dinga Szabolcs)
Ez alatt az avartakaró alatt pedig gazdag mikro, és makro fauna gondoskodik a gazdag talajéletről.
Célszerű lehet karton lapokkal is letakarni a talajfelszínt, ezzel megakadályozható a gyomnövények kelése. A legjobb megoldás, ha a talajtakarást úgy építjük fel, hogy egy-egy durvább szerkezetű rétegre kerül egy -egy nyersebb szerkezetű réteg.
Takarónövények és zöldtrágya
A megfelelően kiválasztott növények gyökérzete segíthet a talaj szerkezetének javításában és a felszín védelmében.
A zöldtrágyanövények használata különösen érdekes lehet olyan területeken, ahol a talaj takarása és a szervesanyag-visszapótlás egyszerre fontos. Jó talajjavítók az olyan vastag karó gyökérzettel bíró növények mint például a meliorációs retek.
A No-Dig kertművelésben a talajtakarás véd a gyomok ellen (Fotó: Pinterest.com)
A No-Dig megoldás legnagyobb nehézsége az idő. Minimum 3 évig tart, mire beáll a rendszer és már csak a talajtakarást kell pótolni. Ezen felül időközönként az ilyen területeket is szükséges lehet alkalmasint újratervezni. Egyes növények, mint például a gyökérzöldségek esetében pedig nehezen tudjuk megkerülni az ását. Tehát ha a jövőben a no-dig ágyásokba gyökérzöldségeket tervezünk, muszáj lesz legalább részben felásnunk a területet.
Hol érdemes ásni, és hol nem?
A fentiekből kiderül, hogy az ásás témája elég komplex, több tényezőtől függ. Viszont hosszú távon jelentős energiát, és munkát megspórolhatunk, ha legalábbis bizonyos mértékben elhagyjuk az ásást, és kipróbálunk No-Dig technikákat. A két irányzat akár vegyíthető is annak tükrében, hogy melyiket látjuk szimpatikusabbnak.
Hol érdemes teljesen abbahagyni az ásást?
Gyümölcsfák körül
Az ásás a gyümölcsfák aljában például teljesen elhagyható. A fa a törzsnél szinte alig vesz fel vizet vagy tápanyagokat, inkább a lombkorona szélének körvonalában, az úgynevezett “csurgóban” veszi fel aktívan a vizet, és a tápanyagokat a talajból. A gyümölcsfák alját ezért nem célszerű ásni, inkább érdemes talajtakarással kezelni.
Vethetünk kifejezetten talajtakaró fajokat mint a kúszó pázsitszulák, vagy takarhatjuk a talajt a fa lehullott lombjával.
Jó talajtakaró lehet a metélőhagyma is, amely ráadásul távol tartja a kártevőket. Ha van rá lehetőség a legjobb talajtakaró az istálló alomanyag, amit az állatok 2-3 napig jártak (már, ha hozzáférünk ilyesmihez).
A fák törzsénél hagyjuk ott az avart, és telepíthetünk takarónövényeket is (Fotó: Dinga Szabolcs)
Szintén javasolt lehet felhagyni az ásást a szőlősorok között. Kifejezetten jól működhet a talajtakarás olyan növénykeverékkel amely nagy arányban tartalmaz úgynevezett meliorációs retket. A retek vastag karógyökere áttöri a tömörödött talajréteget ezzel lazítva, és levegősítve a talajt.
Termeszthetők-e zöldségnövények ásás nélkül?
Igen!
Célszerű lehet ásás nélkül telepíteni a burgonyaféléket. A paprika, a paradicsom, a burgonya, vagy a padlizsán esetében megspórolhatjuk a nehéz talajmunkát, sőt a fárasztó, és folyamatos gyomlálást is, ha a No-Dig módszert választjuk. Arra viszont ügyelni kell, hogy a palánták kiültetése előtt ásóvillával lazítsuk meg a talajt, hogy a palánták gyökerei meg tudjanak kapaszkodni.
Hol javasolt ásni?
Az ásás akkor hasznos, ha valódi talajművelési problémát old meg.
Ha új területet törünk fel, kötött talajt szeretnénk lazítani az ásás indokolt lehet. Ha már egy jó ideje műveletlen a terület, esetleg egybefüggő gyep alakult ki, akkor muszáj feltörni a földet, hogy alkalmas legyen növénytermesztésre.
Szintén célszerű ásott földbe vetni a gyökérzöldségek, mint a sárgarépa, a zeller, a cékla, vagy a pasztinák magvait. Ezek a növények csak a nagyon laza talajban tudnak sikeresen növekedni, és megfelelő méretű gyökereket nevelni.
A dughagymákat szintén célszerű ásott talajba duggatni. A fokhagyma, vöröshagyma, vagy lilahagyma hagymáit laza, és porhanyós földbe kell 3-5 cm mélyre duggatni. Ezt egyszerűbb lesz ásott talajban elvégezni.
Javasolt tehát tervet készíteni, és azokat az ágyásokat ásni, ahová azt igénylő növények kerülnek. A többi területen viszont elhagyható az ásás, mert megfelelő talajtakarással és talajlazító ásóvillával tudunk eredményeket elérni.
Összefoglalás: ássunk vagy ne ássunk?
Ássunk, ha a talaj állapota vagy a termesztési cél ezt indokolja.
Ne ássunk automatikusan minden évben csak azért, mert ez a hagyományos kertészeti gyakorlat.
A beállt, jó szerkezetű talajt érdemes minél kevésbé bolygatni. Tömörödés esetén az ásóvillás lazítás, a szervesanyag-utánpótlás és a talajtakarás sok esetben megfelelő alternatívát jelenthet.
A kert különböző részein ráadásul különböző módszereket is használhatunk: a gyökérzöldségeknek készítsünk laza, mély talajt, a gyümölcsfák alatt inkább takarjuk a földet, az új területet szükség szerint törjük fel, a jól beállt veteményesben pedig fokozatosan csökkenthetjük a talajbolygatást.
A jó kertművelés nem arról szól, hogy minél többet dolgozunk a földdel, hanem arról, hogy megteremtjük és fenntartjuk azt a talajállapotot, amelyben a növényeink egészségesen fejlődhetnek.
Gyakran ismételt kérdések (GyIK)
Fel kell ásni a kertet minden évben?
Nem feltétlenül. A rendszeres ásás helyett beállt, jó szerkezetű talajon elegendő lehet a szükség szerinti lazítás és a talaj folyamatos takarása.
Mikor kell felásni a kertet?
Elsősorban új terület művelésbe vonásakor, erősen tömörödött talaj esetén, illetve bizonyos növények termesztésének előkészítésekor lehet indokolt.
Ősszel vagy tavasszal jobb ásni?
Ha az ásás szükséges, kötött talajon az őszi ásásnak előnye lehet, mivel a téli fagy és csapadék tovább apríthatja a talajrögöket. A tavaszi ásás elsősorban akkor jöhet szóba, ha az őszi talajmunka elmaradt.
Kell-e ásni a gyümölcsfák alatt?
Nem szükséges rendszeresen felásni a gyümölcsfák alatti területet. A talaj takarása és megfelelő takarónövények alkalmazása is szóba jöhet.
Lehet-e ásás nélkül kertészkedni?
Igen. A no-dig kertművelésben a talaj forgatása helyett a talajlazítás, a szervesanyag-utánpótlás és a talajtakarás kap fontos szerepet.
Mi az a no-dig kert?
Olyan kertművelési rendszer, amelyben a talajt nem vagy csak minimálisan forgatjuk meg. A talaj felszínét rendszeresen takarjuk, és szükség esetén ásóvillával lazítjuk.
Mivel lehet lazítani a talajt ásás nélkül?
Elsősorban ásóvillával. A talaj szerkezetének hosszú távú javításában emellett a szervesanyag-utánpótlás, a talajtakarás és megfelelő esetben a takarónövények is szerepet kaphatnak.
Kell-e ásni a sárgarépa előtt?
A sárgarépa számára fontos a mély, laza, akadálymentes talaj. Ha a talaj tömör vagy rögös, a vetés előtt szükség lehet mélyebb talajlazításra.
Kell-e ásni paradicsom vagy paprika ültetése előtt?
Nem feltétlenül kell az egész ágyást felásni. Ha a talaj már megfelelő szerkezetű, elegendő lehet a szükséges helyeken ásóvillával lazítani és a palánták számára megfelelő ültetőhelyet kialakítani.
Mennyi idő alatt alakul ki egy no-dig kert?
Nem azonnal. A rendszer kialakulása több évet is igénybe vehet, ezért a talajtakarás és a szervesanyag-utánpótlás folyamatos feladat.
Ezt olvastad már:
Permakultúra: új hóbort, vagy működő megoldás?
Ismerjük meg jobban talajunkat!
Éljen a talaj! Itt az új DAMISOL Gold Talajélet termékcsalád!
A granulált szerves trágyák 10 előnye
Így lesz trendi és fenntartható a kerted – 6. tipp: Zöldtrágyanövények, a talaj ingyenes segítői
Így lesz trendi és fenntartható a kerted 2026-ban – 2. tipp: Regeneratív talajművelés
