Milyen zöldségeket termesszek 40 fokban?

Az idei évben már júniusban sokkal rosszabb volt a helyzet, mint a történelmi aszállyal sújtott 2022-es évben. A HungaroMet adatai szerint az ország egyes részein az elmúlt harminc napban mindössze 5-25 milliméter csapadék esett, amely jó esetben is legfeljebb hamada az ebben az időszakban megszokott mennyiségnek. A talajokból pedig átlagosan 120-160 milliméternyi csapadék hiányzik. 

Az extrém száraz időjárás folyamatos kihívás elé állítja az agráriumot, különös tekintettel a szántóföldi növénytermesztésre és az állattenyésztésre. A szakértők már most több milliárdos veszteségeket és gyenge termésátlagokat jósolnak. 

A kerttulajdonosok, hobbikertészek is megszenvedik a csapadékmentes időjárást. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek nincs lehetősége öntözni, vagy nem tudnak minden nap kint lenni a kertben, hogy pótolják a vizet. 

A legjobb megoldás ilyen esetben a kifejezetten olyan zöldségek termesztése, amelyek bírják a szárazságot. 

Az idei évben átlagosan 120-160 milliméter csapadék hiányzik. (Fotó: Dinga Szabolcs) 

Klímához illeszkedő zöldségtermesztés

Ha nincs lehetőséged rendszeresen öntözni, célszerű olyan zöldségeket tervezni a kertbe, amelyek jól alkalmazkodtak a száraz, csapadékszegény éghajlathoz és öntözés nélkül, vagy minimális öntözés mellett is képesek életben maradni.

A hőséget és az aszályt legjobban jellemzően a mediterrán, illetve félsivatagi eredetű növények viselik, amelyek minimális csapadék mellett is képesek fejlődni. Szárazságtűrésükhöz erős, mélyre hatoló gyökérzetük, valamint mérsékelt vízleadásuk is hozzájárul. Többségük a virágzás és a terméskötődés időszakában sem igényel jelentős többletöntözést, így a vízhiányos, forró kertekben is megbízhatóbban termeszthetők.

Házikertbe ajánlott szárazságtűrő zöldségek 

●    Homoki bab 
●    Csicseriborsó 
●    Csicsóka
●    Okra
●    Új-zélandi spenót 

Cikkünkben bemutatjuk ezeket a zöldségnövényeket részletesebben.

Homoki bab 

A homoki bab, más néven tehénborsó afrikai eredetű növény, a szavanna övezetben őshonos. Eredeti élőhelyén termesztik takarmány és élelmiszer célokra is. Mivel extrém erős mélyrehatoló gyökérzettel rendelkezik, ezért jól bírja a száraz klímát. Mint minden hüvelyes növény, a homoki bab is megköti a nitrogént, ezért talajjavító hatása jelentős.

Milyen talajt igényel a homoki bab?

Akár a szélsőségesen sivár, homokos talajokon is termeszthető. Optimálisan az 5-6,5 pH mellett érzi jól magát. Laza talajokon fejlődik legjobban. A tehénborsó kiváló nitrogénmegkötő, úgyhogy a talaj trágyázását nem igényli.

Mikor kell vetni?  

A homoki babot május második felében célszerű vetni, a tavaszi fagyok után. Akár másodvetésben, a már betakarításra került növények helyére is vethető, júliusban. Így még a fagyok előtt betakarítható lesz.  Vethető sorokba vagy fészkesen is. Sorra vetve célszerű 30-40 centiméteres sortávolságot és kb. 6-8 centiméteres tőtávolságot beállítani. Fészkesen vetve 3-5 szemet vessünk egy-egy fészekbe. 

A tehénborsó  a jellegzetes fekete foltról kapta a nevét (Fotó: Dinga Szabolcs) 

Milyen a vízigényű a tehénborsó? 

A homoki bab csak a keléskor, valamint a virágzás és terméskötődés idején igényel nedvességet. Az esetek többségében öntözés nélkül is termeszthető. 

Hogyan hasznosítható?

A homoki bab jó fehérjeforrás, használható takarmánynövénynek is. A hüvelyek betakaríthatók zölden, így zöldbabként is felhasználhatjuk, kifejtve pedig bármelyik bab alapú étel készíthető belőle. Beltartalmi értékeit tekintve nagyon hasonló a népszerű japán adzuki babhoz. Egy négyzetméterről kiskerti körülmények között kb. 20-30 dekagram termés szüretelhető.

Csicseriborsó

A csicseriborsó, népies nevén bagolyborsó Kis-Ázsiából származó hüvelyes növény. A római korban népszerű eledel volt a szegények körében. A hazai források az 1300-as évektől említik. Erős, vaskos gyökerei még a talaj mélyebb rétegeiből is felveszik a vizet és a tápanyagokat, ezért a száraz, aszályos területeken is jól termeszthető.  

A csicseriborsó az extrém száraz aszályos környezetben is terem. ( Fotó: pexels.com) 

Milyen talajt igényel?

A csicseriborsó a középkötött vályog talajon terem a legjobban. A szegényesebb, homokos talajokon is termeszthető, viszont a kötött, pangóvizes talajokat célszerű elkerülni. 

Mikor kell vetni a csicseriborsót?

A csicseriborsót akkor célszerű vetni mikor a talajhőmérséklet nagyjából a 8-10 Celsius fokot eléri. Ez hazánkban  jellemzően április vége, május eleje. Lehetőség szerint törekedjünk a korai vetésre, így már augusztusban betakarítható a termés. A javasolt sortávolság 50 centiméter. 

Milyen a csicseriborsó vízigénye?

Kifejezetten szárazságtűrő növény, a teljes tenyészidő alatt elegendő 250-400 milliméter csapadék. Öntözésre csak a kelés és a virágzás és terméskötődés idején van szükség. Az érés idején már kifejezetten nem ajánlott öntözni, mert a gombás betegségek kialakulásához vezethet. 

Hogyan hasznosítható?

A csicseriborsó az egyik legsokszínűbben felhasználható hüvelyes a kertben. A legismertebb csicseriborsó készítmény a közel-keleti eredetű humusz, amely lényegében egy csicseriborsó-krém. Ezen kívül készíthető belőle főzelék, párolt köret, vagy falafel. Mivel a fehérjetartalma 20 százalék feletti, ezért a vegetáriánus és vegán táplálkozás egyik legfontosabb alapnövénye. 

A humusz alapanyaga (Fotó:pexels.com)

Csicsóka

A csicsóka régebben a háztáji gazdaságok kedvelt növénye volt, amelyet méltatlanul szorított háttérbe a nagyüzemi növénytermesztés. Pedig könnyű termeszthetősége és rendkívüli igénytelensége miatt népszerű  volt, főleg a szegények körében, hiszen könnyen és gyorsan lehetett belőle valamiféle ételt készíteni. 

Milyen talajt igényel a csicsóka?

Szinte bármilyen talajban könnyen megterem. Legjobb termés viszont a laza tápanyagban gazdag talajon, humuszos homoktalajokon alakul ki. A talajt elég hamar kimeríti ezért ültetés előtt érdemes komposzttal vagy érett istállótrágyával feltölteni a talajt. 

Mikor kell ültetni? 

A csicsókát két fő időszakban ültethetjük, kora tavasszal (március közepe-vége) vagy ősszel( október végétől a fagyokig). Mivel intenzíven terjed ezért a telepítés helyét érdemes 60-70 centiméterre leásott műanyag lappal, gyökércsapdával körülvenni.  Az őszi ültetés talán előnyösebb, mert a pangó vizet, a nedves és hideg talajt nehezen tolerálja. Ellenben a fagyoknak akár mínusz 30 Celsius fokig ellenáll. 

A csicsóka dekoratív virágaival a kert dísze is lehet (Fotó: pexels.com)

Milyen a csicsóka vízigénye? 

A csicsóka is egy remek választás, ha nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudunk öntözni.  Azt viszont tudni kell, hogy öntözéssel akár megduplázódhat a termés. A pangó vizet egyáltalán nem tolerálja, ezért túlöntözni nem szabad. Ha van rá lehetőség, augusztusban kapjon heti 25 milliméter vizet, hogy darabos és jól fejlett gumók alakuljanak ki. A kijuttatott vízmennyiség csapadékmérő csészével ellenőrizhető.

A csicsóka öntözés nélkül is megtermelhető (Fotó: pexels.com)

Hogyan hasznosítható a csicsóka? 

A csicsókát magas inulintartalma miatt egy kiváló élelmiszernek ismerik, különösen javasolt cukorbetegek vagy diétázók számára. Felhasználható köretként, krémlevesként elkészítve, vagy grillezve is. 

Okra

Az okra, avagy bámia (Abelmoschus esculentus vagy Hibiscus esculentus) a mályvafélék családjába tartozó zárvatermő növény. Afrikai eredetű, a Nílus felső folyóvidékén vadon is megterem. Nagy mennyiségben termesztik az Egyesült Államok déli részén, Kubában, Indiában és Délkelet-Ázsiában is. A növény zöld, zsenge toktermése fogyasztható. Az egzotikus keleti és óceániai gasztronómia is szívesen használja. Kimagasló rost-, C- és K1-vitamin-tartalma miatt népszerű eledel.

Az okra a keleti és óceániai gasztronómia népszerű növénye (Fotó: Pap Edina) 

Milyen talajt igényel az okra? 

Az okra tápanyagokban gazdag, laza, könnyen felmelegedő talajokban termeszthető jól. A hideg, kötött, pangóvizes talajokat nem kedveli. A tápelemek közül a foszfort igényli leginkább, ennek hiányában a növekedés és a termésképződés leáll. Célszerű lehet telepítése előtt foszfortúlsúlyos műtrágyát kijuttatni.

Az okra ültetése

Az okra vethető magról, valamint palántázható is. A magokat április közepén, második felében vessük el, mikor már a talaj megfelelően felmelegedett. A csírázás hosszú időt vesz igénybe, nem ritka hogy két hét is eltelik, amire a növények előbújnak. 

A magok beltérben is vethetők, február végén – március elején. Így palánta nevelhető, amely paprika és paradicsom palántákkal egy időben kiültethető. A palántázott okra hamarabb termőre fordul és bővebb termést ad. 

Melegigényes, kifejezetten napsütötte zónákba ültessük. Remekül tolerálja akár tartósan 30 oC feletti hőmérsékletet is. 

Milyen az okra vízigénye?

Az okra kifejlett állapotban nagyon szárazságtűrő. Mélyre hatoló, vastag karógyökere van, amely a talaj mélyebb rétegeiből is fel tudja venni a vizet. A vetés vagy kiültetés után addig igényli a vizet leginkább, amíg a gyökeresedés megindul. A túlöntözést és a pangó vizet nem tolerálja. Ha van rá lehetőség, érdemes inkább ritkábban, nagyobb vízmennyiséggel öntözni. 

Az okra kelése akár két hetet is igénybe vehet (Fotó: Dinga Szabolcs) 

Hogyan hasznosítható az okra? 

Az okra egy rendkívül sokoldalú zöldség, amely fogyasztható párolt zöldségként, sütve, főzve, vagy felhasználható levesek, főzelékek sűrítésére is. Az okra friss zsenge tokterméseiből készíthető savanyúság. Zsenge leveleit friss salátaként, magvait pedig akár pörkölve kávépótlóként is használhatjuk. 

Az okra friss zsenge tokterméseiből készíthető savanyúság (Fotó: Dinga Szabolcs)

Új-zélandi spenót 

Az új-zélandi spenót valójában nem áll közeli rokonságban a közönséges spenóttal, avagy parajjal. A spenóttal ellentétben az extrém melegben sem „megy magba”, azaz növeszt magszárat. Jól alkalmazkodott az extrém meleg, száraz időjáráshoz, egész évben sikeresen termeszthető. Vastag, húsos leveleinek vízraktározó szövetei hozzájárulnak a szárazabb időszakok átvészeléséhez, enyhén viaszos levélfelülete mérsékli a vízveszteséget.

Az új-zélandi spenót talajigénye 

Szinte bármilyen talajon megterem, a szikesek kivételével. Középkötött vályogtalajon díszlik a legszebben.  Igen strapabíró növény, ezért kedvezőtlen adottságú kertekben is jól termeszthető. 
Így termeszd az új-zélandi spenótot 

A növény indítható helyrevetéssel, de palántaneveléssel is. A helyrevetés április második felében kezdődhet meg, amikor már a talaj megfelelően felmelegszik. A hideg nyirkos talajban a magok nem kezdenek csírázásba. Az új-zélandi spenót viszonylag lassan kel, az áprilisi vetés nagyjából május második felében kezd kelni.

Ha szeretnéd hamarabb szüretelni, akkor célszerű lehet palántát nevelni. A palánták május közepe után már kiültethetők. Ügyelj rá, hogy csakis a májusi fagyok után kerüljenek ki a palánták mivel a fagyot nem tolerálja. 

Ültesd a veteményes kifejezetten napfényes részébe, mert jól bírja a nyári extrém meleg hőmérsékletet is.  További előnye hogy szinte semmilyen betegsége és kártevője sincs. 

Az új-zélandi spenót vaskos levelei jól bírják a szárazságot

Az új-zélandi spenót vízigénye 

Az új-zélandi spenót pozsgás, vízraktározó levelei miatt jól viseli a szárazabb periódusokat. Hosszú szárán gazdagon hozza a lombleveleket ezzel hamar elfedi a talajt. A hagyományos spenóttal ellentétben imádja a meleget, a hőséget és a tűző napot. Azt viszont tudni kell, hogy a bőséges termés és vastag húsos levelek neveléséhez szükséges lehet időközönként öntözni. Jobban szereti, ha inkább ritkábban van öntözve nagyobb vízmennyiséggel. 

Mit készíthetünk az új-zélandi spenótból? 

Az új-zélandi spenót nagyon jól felhasználható a klasszikus spenóthoz hasonlóan. Készülhet belőle főzelék, saláta, vagy akár rakott zöldség is. Semleges íze miatt jól fűszerezhető és így szinte minden ételbe beépíthető. Népszerű étel például a spenótos burgonyapuffancs, vagy a spenótkrém-leves. 

Összefoglalás

A klímaváltozás és az egyre gyakoribb nyári aszályok miatt a víztakarékos kertészkedés kulcsfontosságúvá vált a kiskerttulajdonosok számára. Ha öntözés nélkül vagy minimális öntözéssel szeretnél bőséges termést betakarítani a veteményeskertből, válassz extrém szárazságtűrő zöldség vetőmagokat:

• Homoki bab (tehénborsó): Mélyre hatoló gyökérzetű, nitrogenkötő, sivár homoktalajon is megtermő hüvelyes.
• Csicseriborsó (bagolyborsó): Kis vízigényű, fehérjedús növény, amely kiválóan bírja a hőséget.
• Csicsóka: Rendkívül igénytelen, inulinban gazdag gumós zöldség, amely szinte minden talajban megterem.
• Okra (bámia): Mély karógyökerű, vitaminban dús ehető tokterméseket nevel, amely tavasztól a téli fagyokig szüretelhető.
• Új-zélandi spenót: Bőtermő, trópusi eredetű futónövény, amely a legforróbb nyári kánikulában is dús zöldtömeget nevel.

Extra tipp a víztakarékos kiskerthez

A szárazságtűrő növényfajták ültetése mellett a szerves trágyázással történő talajjavítás, a mulcsozás és a csepegtető öntözőrendszerek használata jelentősen csökkenti a kert vízigényét.

Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK)

1. Mely zöldségek bírják a legjobban a szárazságot és az aszályt?

A legjobb szárazságtűrő zöldségek közé tartozik a homoki bab, a csicseriborsó, a csicsóka, az okra és az új-zélandi spenót. Ezek a növények mélyre hatoló gyökérzetükkel a talaj alsóbb rétegeiből is képesek felvenni a nedvességet, vagy vastag, párologtatást csökkentő levelekkel rendelkeznek.

2. Hogyan tartható meg a nedvesség a veteményeskertben öntözés nélkül?

A talajnedvesség megőrzésének leghatékonyabb módja a mulcsozás (szalmával, fadarálékkal vagy fenyőkéreggel való talajtakartatás), a szerves anyagok (komposzt, érett marhatrágya) talajba forgatása, valamint a sorközök rendszeres sekély kapálása, amellyel megtörhető a talaj párologtatása (kapillárisai).

3. Mikor kell elvetni a szárazságtűrő hüvelyesek vetőmagjait?

A csicseriborsó korai vetést igényel (április vége – május eleje, amikor a talaj eléri a 8–10 °C-ot), míg a melegigényesebb homoki bab és az új-zélandi spenót vetőmagjait május második felétől, a tavaszi fagyok elmúltával érdemes a szabadföldbe vetni.

4. Magyarországon is termeszthető az okra?

Igen. Az okra jól érzi magát a magyar klímán, ha napos, meleg fekvésbe ültetd. A hosszú, meleg nyarak különösen kedveznek a fejlődésének.

5. Miben különbözik az új-zélandi spenót a hagyományos spenóttól?

A hagyományos spenót a nyári melegben hamar magszárat fejleszt, míg az új-zélandi spenót a hőségben is folyamatosan növekszik, ezért egész nyáron szedhető.

6. Mire használható a konyhában az új-zélandi spenót?

A fiatal levelek salátákba is kerülhetnek, a nagyobb levelek pedig párolva, főzeléknek vagy köretként készíthetők el, hasonlóan a hagyományos spenóthoz.

Ezt olvastad már?

Ehető gyomok a kertben - így használhatók fel a konyhában

Így mentsd át a kedvenc paprikáidat a következő szezonra

6+1 könnyen nevelhető tavaszi levélzöldség

5 különleges növény, ami a Te kertedben is megterem

Így termeszd a csicsókát