Az Új-Zélandi spenót jellemzése:
Az új-zélandi spenót vastag, húsos-pozsgás levelű, nálunk egyéves, lágy szárú növény. A levél háromszög alakú, de előfordulnak deltoid formájúak is. A levél széle ép, a fonák irányába visszahajló. A párolgás csökkentését csekély számú légzőnyílásuknak köszönhetik. A levelek nyúlás, nyálkatartalmú nedve is a növény vízmegkötését segíti elő. A levelek szórtan állnak. A gyökerek nem raktároznak vizet, a növény mégis jól gazdálkodik a korlátozott vízmennyiséggel, mert a vastag leveleken vékony kutikulás eredetű, hártya alakul ki, amely megakadályozza a túlzott párologtatást. A virágok magánosan ülnek a levelek hónaljában.
Környezeti igényei:
Hőigénye:
Kifejezetten melegigényes növény, a magok csírázása 10 °C alatt megáll. A hidegre érzékenyen reagál, magas víztartalma miatt fagypont körüli hőmérsékleten elfagy. Fejlődése hűvös, borús napokon megakad. 25-30 °C-on napsütésben érzi jól magát.
Fényigénye:
A fény a levelek fejlődését nem befolyásolja, de a virágok csak napfényen nyílnak ki és termékenyülnek meg. A vegetatív zöld részek fény iránti közömbössége miatt egyes országokban hajtatásával is foglalkoznak.
Melegigényessége fokozott vízigényességgel párosul.
Vízigénye:
A szárazságot szukkulens felépítése miatt elég sokáig elviseli, sőt magot is érlel, de zöldtömege csökken és a levelek zöld színe zöldesbarnára változik. Hasonló színváltozás és növekedéslassulás tapasztalható hosszan tartó hűvös idő hatására is.
Tápanyag igénye:
Sötét-, haragoszöld színű leveleket, gyors növekedést csak frissen trágyázott (30-50 kg/10 m2) vagy nagy nitrogéntartalmú talajokon kapunk. Amennyiben magas nitrogénigényét kielégítjük, szinte mindenféle talajon megél.
Termesztése:
Legegyszerűbben magvetéssel szaporítható. Szükség esetén palántázni is lehet. A magok a növény hosszú tenyészideje alatt nem mindig érnek be és csökken csírázóképességük. Élettani jellegű viszont, hogy a magok csírázását a vastag és kemény toktermés nehezíti, ez különösen tavaszi vetéseknél elhúzódó kelésben mutatkozik meg, a késői kelés miatt kevesebb zöldtömeget ad. Ezt a veszélyt palántaneveléssel kikerülhetjük.
Helyre vetése:
A helyrevetés ideje április, ha előtte palántát nevelünk, akkor cserépbe, üvegházban március első felében már elvethetjük. Legbiztosabb termesztési módja az őszi magvetés. Tápanyagban, különösen nitrogénben gazdag talajba október közepétől vethetjük.
Térállás:
A sorok egymástól való távolsága, 80-100 cm. Kapával húzzunk ki 2-4 cm mély barázdát, szórjuk bele a magokat egymástól 10-12 cm-re, ezután takarjuk be földdel, és a sorokra vékonyán szórjunk jelzőként komposztot vagy homokot, de elegendő, ha a sorok végére jelzést tűzünk. A sorjelzés azért fontos, mert tavasszal csak áprilisban várható a kelés, s addig a gyomokat a sorok megbontása nélkül könnyen eltávolíthatjuk.
Ápolási munkák:
Év közben nagyon fontos a terület gyommentesítése. Később, heverő szárával fokozatosan befutja a sorközt és elnyomja a gyomok zömét, bár még így is előfordul, hogy egyes gyomok (aszat, disznóparéj) kinőnek, ezeket kézzel tövestül távolítsuk el.
Száraz tavasszal és nyáron egyszer-kétszer ajánlatos megöntözni, hogy dús zöldtömeget kapjunk. Speciális kórokozója vagy kártevője nincs, így növényvédelmi munkát nem igényel. A hajtások 30-40 cm hosszúságának elérése után folyamatosan szedhetők. Nemcsak a leveleket, hanem a fiatal hajtásokat is fel lehet használni. A kiszedett hajtások helyén az oldalrügyektől mindig újabb és újabb hajtások fejlődnek.
Magtermesztése:
Hosszú tenyészideje miatt magtermesztésével gondok lehetnek. A magok csak hosszú őszön érnek be, gyakran félérettek maradnak. A magok begyűjtésekor legegyszerűbb először az elszáradó hajtásokat felszedni, a földre hullott érett magokat összegyűjteni és szellős, száraz helyen teljesen kiszárítani. A fel nem szedett magok a következő évben kihajtanak, a valódi évelőkhöz hasonlóan biztosítják a folytonosságot.
Egyes észak-európai országokban a hajtatásával is foglalkoznak. Ilyenkor 4-8 hetes palántanevelés után márciusban, áprilisban ültetik ki a kis növényeket fóliák alá vagy üvegházba. Korai szabadföldi termesztésre a márciustól fűtött helyen nevelt palántákat április közepétől lehet kiültetni. E módszerrel 2-3 héttel előbb szedhetjük, mint a magról vetettet.
