Kertmentő tippek hőségriadó és vízkorlátozás idejére

A csapadékhiány és az azzal együtt járó légköri aszály első sorban a frissen vetett vagy ültetett, sekély gyökerű, fiatal növényeket, palántákat veszélyezteti. Az idősebb, erőteljesebb gyökérzettel rendelkező növények kisebb beavatkozásokat követően könnyebben átvészelik akár a tartósabb vízhiányt is. Éppen ezért a fiatal növények öntözését kell előtérbe helyeznünk.

Fontos a ritka, de mélyrétegű öntözés, ami a gyökereket lefelé kényszeríti. Ha nem tudunk öntözni és növényünk ki van téve az erős napsütésnek, nagy melegnek (egymagában áll egy puszta területen), akkor csökkentenünk kell a párolgási felületet, meg kell szabadítanunk lombja egy részétől.

Fiatal fák, akár gyümölcsfák víztakarékos öntözéséhez jó szolgálatot tesz az öntözőzsák, amit cipzárral a fa törzse köré erősítünk. Slaggal feltöltjük vízzel, és a zsák furatain keresztül folyamatosan szivárog belőle a víz. A talajt mélyen telíti el vízzel. Újratölteni csak 5-7 naponta kell. Hátránya, hogy tűző napon felforrósodhat benne a víz.

Takarjuk a növények tövét bármilyen mulcsanyaggal, levágott fűnyesedékkel, fenyőkéreggel, komposzttal. Kavicsot, mészkő- vagy bazaltzúzalékot ne használjuk, mert könnyen átforrósodik, helyi hőszigetet képez és kiégeti a növényeket. Fontos, hogy a mulcsozás alapos beöntözés után történjen.

Ültessük minél sűrűbbre a növényeket a veteményes kertben is. Az lenne az ideális, ha a növények teljesen fednék a talajt, csak a művelő utat hagyjuk szabadon, amit szintén mulcsozzunk. A zöldségsorok közé vethetünk rovarcsalogató vagy talajfertőtlenítő hatású, „kertdoktor” dísznövényeket (bársonyvirág, mézontófű, mustár, kapor, sarkantyúka stb).

Ezekben a napokban ne palántázzunk. A kiültetésre váró növényeket vigyük árnyákos helyre és öntözzük.

 Hőségben tilos a műtrágyázás is. Most a túlélés a fontos, nem a növekedésserkentés. Bátran használhatunk azonban mikorrhiza-készítményeket (pl. Symbivit), ami a javítja a növény aszálytűrő képességét. A gyökéren élő hasznos gombafonalak segítik a talajnedvesség jobb hasznosulását is. Alkalmazhatunk természetes hatóanyagú növénykondicionáló anyagokat (pl. Bioremiq, Plan Tonic) is, amelyek szilárdítják a szöveteket, csökkenti a stresszt és emellett növekedésgátló hatásuk is van.

A permetezést, lombtrágyázást is halasszuk az enyhébb napokra, mert ilyenkor nagyobb a perzselésveszély. Ha egyáltalán nem tudjuk öntözni a veteményest, szedjünk le minden termést és virágot a növényről, és csökkentsük a lombfelületet. 

Árnyékoljuk az állományt, főleg a paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt raschel hálóval, ami védi a termést az ilyenkor nagyon gyakori napégéstől.

A veteményes és díszkertet is víztakarékos módon öntözzük. Az öntözővíz a legjobban a hajnali órákban hasznosul. Ilyenkor a gombabetegségek kialakulásának veszélye is kisebb. Furcsán hangzik, de esőben is érdemes beindítani az öntözést, mert sokkal kisebb a párolgás, több víz jut el a növények gyökeréhez. Fontos, hogy a növény tövét öntözzük, akár csepegtető vagy szivárogtató (izzadó) csöveken keresztül juttatjuk ki a vizet, akár öntözőkannával.

Már az ültetéskor dolgozzunk a talajba vízmegtartást segítő anyagot (pl. Zeba, Stockosorb, Vízőr, alginit). Öntözzük be a gyepet is Vízőrrel, ami a hajnali párát is csapdába ejti.

Ne nyírjuk a füvet! Hagyjuk a fűszálakat magasabbra nőni, hogy árnyékolhassák egymást. Itt az ideje a tartós hatású stresszoldó gyepműtrágya kijuttatásának. Magas káliumtartalma megerősíti a gyökérzetet, szilárdítja a levélszövetet, így a gyep jobban ellenáll a tartós aszálynak is. Ne essünk kétségbe, ha kánikulában megbarnul a füvünk, és a kiszáradás jeleit mutatja. A megfelelően táplált, erős gyökérzetű gyep az enyhüléssel és csapadék megérkezésével, illetve az öntözési korlátozás feloldása után ismét kizöldül.

Az egynyári és évelő dísznövényekről, rózsáról az elnyílt virágokat vágjuk le, metsszük vissza a növényt. Ha így teszünk, a nyár második felében az oldalhajtásokról bőséges másodvirágzásra számíthatunk.

A vízkorlátozás kizárólag az ivóvízhálózatról történő öntözést tiltja. Saját kútról, esővízzel továbbra is lehet öntözni. Új kút létesítéséhez azonban ún. vízjogi létesítési engedély szükséges, amit a helyi jegyzőnél kell igényelni.

A legolcsóbb az esővízzel való öntözés. Manapság jellemző a záporok, zivatarok során rövid idő alatt nagy mennyiségben lehulló csapadék. Használjuk ki ezeket a ritka napokat és gyűjtsünk esővizet. Helyezzünk az ereszcsatorna lefolyója alá nagyobb kádat, hordót. A legjobb, ha egy zárható műanyag hordót állítunk az esőcsatorna alá. Helyezzük árnyékos helyre és zárjuk le a fedelét, így nem hullik bele szennyeződés, illetve nem párolog el belőle a víz. Hálózatról működő vagy akkumulátoros hordóürítő szivattyúval könnyen kinyerhető belőle a víz.

Nálunk még nem megszokott az úgynevezett „szürkevíz” hasznosítása. Léteznek már házi berendezések az elfolyó mosogató-, mosó- és fürdővíz tisztítására, illetve visszaforgatására, pl. vécéöblítés vagy öntözés céljára. Vízkorlátozás idején célszerű a befőzésre váró zöldségek és gyümölcsök mosóvizét felfogni és azzal öntözni.

Hőségben gondoljuk a kertünkbe látogató emlősökről, madarakról, rovarokról is. Helyezzünk ki itatókat, amik nemcsak hasznosak, de kertünk díszei is lehetnek.

A jövőre gondolva ültessünk minél bujább növényzetet kertünkbe. A fákkal, cserjékkel, virágágyásokkal sűrűn ültetett kert párás mikroklímát nyújt, enyhíti a hőséget, ami nemcsak az ember, hanem a növények, illetve a közöttük élő állatok számára is könnyebben átvészelhetővé teszi a meleg napokat, heteket.