A kertészkedők számára a nyári hőhullámok ma már nem rendkívüli események, hanem egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Bár a csapadékhiány és a forróság ellen teljesen védekezni nem lehet, számos egyszerű módszerrel mérsékelhetjük a károkat. A megfelelő öntözési technikák, a talaj nedvességének megőrzése, az árnyékolás és a növények stressztűrésének javítása egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kertünk a legnehezebb időszakokban is termőképes maradjon.
Mely növények vannak a legnagyobb veszélyben?
A hőség és az aszály elsősorban a frissen vetett, ültetett vagy sekély gyökérzetű növényeket veszélyezteti. Különösen érzékenyek:
- a palánták,
- az újonnan ültetett fák és cserjék,
- a balkonládás és cserepes növények,
- a frissen telepített gyep,
- a vízigényes zöldségfélék.
Az idősebb, mély gyökérzetű növények általában jobban viselik a vízhiányt, ezért vízkorlátozás esetén elsősorban a fiatal növények öntözését érdemes előtérbe helyezni.
A veteményesben különösen az uborka, a cukkini, a tökfélék, a paprika, a paradicsom, a zeller, a káposztafélék és a salátafélék szenvedik meg a leginkább a vízhiányt. Érdemes ezeket előnyben részesíteni az öntözés során, míg a hagymafélék, a fokhagyma vagy egyes fűszernövények általában jobban alkalmazkodnak az átmeneti szárazsághoz.
A hőstressz nem mindig jelent vízhiányt
Sok kertbarát azonnal locsolni kezd, amikor délután lekókad a növény. Pedig a nagy melegben a növények gyakran természetes védekezési mechanizmusként csökkentik a párologtatást, átmenetileg elveszítik feszességüket, besodorják levelüket.
Mielőtt öntözünk, mindig ellenőrizzük a talaj nedvességét egyszerű nedvességmérő eszközzel legalább 10-15 cm mélységben. Ha ott még nedves a föld, a túlöntözés akár nagyobb problémát is okozhat, mint a vízhiány.
A mélyrétegű öntözés fontosabb, mint a napi locsolás
A gyakori, kis vízadagokkal történő öntözés felszíni gyökérzet kialakulására ösztönzi a növényeket. Sokkal hatékonyabb a ritkább, de alapos beöntözés, amely a növények gyökereit a mélyebb talajrétegek felé készteti. Hagyjuk a talajfelszínt kissé kiszáradni, így a gyomosodás is kisebb.
Fiatal fák, akár gyümölcsfák víztakarékos öntözéséhez jó szolgálatot tesz az öntözőzsák, amit cipzárral a fa törzse köré erősítünk. Slaggal feltöltjük vízzel, és a zsák furatain keresztül folyamatosan szivárog belőle a víz. A talajt mélyen telíti el vízzel. Újratölteni csak 5-7 naponta kell. Hátránya, hogy tűző napon felforrósodhat benne a víz.
Fiatal fák öntözését megkönnyíti az öntözőzsák (Fotó: Pap Edina)
A szakemberek ma már egyértelműen a gyökérzónába juttatott vízellátást javasolják. A csepegtető és szivárogtató rendszerek akár 30-50 százalékkal hatékonyabban hasznosítják a vizet, mint a hagyományos szórófejes öntözés.
Mikor öntözzünk hőségben?
A legjobb időpont a hajnali órákban van.
Ilyenkor:
- minimális a párolgási veszteség,
- több víz jut el a gyökerekhez,
- kisebb a gombabetegségek kialakulásának veszélye.
Lehetőleg ne a lombot, hanem közvetlenül a talajt öntözzük a gombás betegségek, illetve a napperzselés megelőzése érdekében.
Mit jelent a vízkorlátozás?
Vízkorlátozás idején a vezetékes ivóvizet általában csak a legszükségesebb háztartási célokra lehet használni. A pontos szabályokat mindig a helyi önkormányzat vagy vízszolgáltató határozza meg, de jellemzően tilos vagy korlátozott:
- kertek, gyep, virágágyások, veteményesek locsolása (különösen tömlővel, szórófejjel, öntözőrendszerrel),
- autómosás vezetékes vízzel,
- járdák, teraszok, udvarok, burkolatok mosása,
- építkezési célú vízhasználat (pl. betonozás, pormentesítés),
- medencék feltöltése vagy nagyobb vízcseréje,
- egyéb, nagy vízfogyasztással járó nem alapvető használatok.
Saját kútból vagy összegyűjtött esővízből továbbra is öntözhetünk.
Érdemes:
- esővízgyűjtő hordót,
- nagyobb tartályt,
- föld alatti ciszternát
telepíteni. A tárolókat mindig fedjük le, így csökkenthető a párolgás és a szennyeződések bejutása, illetve a szúnyoglárvák megtelepedése is.
A víztakarékos öntözési megoldásoktól itt olvashatsz.
Olla öntözés: ősi víztakarékos módszer
Egyre népszerűbb Európában az úgynevezett olla vagy ojja öntözés. Ez egy ősi víztakarékos agyagedényes mélyöntözési módszer, amelynél egy égetett, mázatlan agyagkorsót ásnak a növények közelébe a talajba. Az ollát megtöltik vízzel, majd a növények mellé a földbe süllyesztik (vagy fordítva). A porózus agyagfalon keresztül lassan kiszivárog a víz, a szárazabb talaj „elszívja” a vizet, a nedvesebb talaj kevésbé.
Előnyei:
- akár 50–70%-kal kevesebb vízzel is működhet, mint a felszíni locsolás (a körülményektől függően),
- a víz közvetlenül a gyökérhez jut,
- kisebb a párolgási veszteség,
- egyenletesebb talajnedvességet tart fenn,
- vízkorlátozás idején különösen hasznos lehet, ha rendelkezésre áll tárolt vagy esővíz.
Hátrányai:
- nagyobb növényekhez több edény kell,
- az első beállításnál ki kell tapasztalni a méretet és az elhelyezést,
- homokos talajban gyorsabban ürül, kötöttebb talajban lassabban.
Házi megoldásként sokan mázatlan terrakotta cserepet vagy két összeragasztott agyagcserepet használnak (az alját lezárva), de a valódi olla direkt erre a célra készült, megfelelő porozitású edény. A módszer különösen magaságyásokban és veteményesekben bizonyul hatékonynak, mivel minimális párolgási veszteséggel működik.
A földbe süllyesztett agyagkorsós öntözés moden, továbbfejlesztett változata pl. a Tontau cég agyagkapszulás rendszere, amely a több ezer éves módszer alapelvét megtartja, de a kézi használat helyett egy hatékonyabb, kertméretű megoldást kínál. A hagyományos olla egyik korlátja, hogy sok edény esetén mindegyiket külön kell tölteni. A modern rendszerek ezt úgy oldják meg, hogy az agyagkapszulákat öntözőcső-hálózatba kötik, és a víz akár egy központi tartályból (például esővízgyűjtőből) érkezhet. Így a rendszer alkalmasabb nagyobb veteményesek, magaságyások vagy üvegházak öntözésére is.
A rendszerbe integrált agyagkapszulák az ősi olla módzser modern változata (Fotó: Pap Edina)
Mulcsozás: az egyik leghatékonyabb víztakarékos módszer
A talaj takarása akár 30-50 százalékkal is csökkentheti a párolgási veszteséget.
Mulcsozásra kiválóan alkalmas:
- a fűnyesedék,
- a komposzt,
- a fakéreg,
- a lomb,
- a szalma.
A mulcsot mindig alapos öntözés után terítsük szét. Kerüljük a kavicsot és a kőzúzalékot, mert nyáron jelentősen felmelegedhetnek és fokozhatják a hőstresszt.
A regeneratív talajművelésről és a mulcsozásról itt olvashatsz bővebben.
A gyomok eltávolítása most különösen fontos
Aszályos időszakban minden liter víz számít. A gyomok ugyanabból a talajrétegből veszik fel a nedvességet, mint a termesztett növények, így komoly konkurenciát jelentenek. A rendszeres gyomlálás és a mulcsozás együtt jelentősen csökkentheti a kert vízigényét.
Árnyékolás és mikroklíma kialakítása
A mediterrán országokban ma már alapvető eszköznek számít a raschel árnyékoló háló. A részleges árnyékolás akár 5-10 °C-kal is csökkentheti a levélfelület hőmérsékletét, mérsékelve a vízveszteséget és a napégés veszélyét.
Különösen a magas víztartalmú termések, a paprika, paradicsom, padlizsán, saláta, dinnye és káposztafélék hálálják meg az árnyékolást.
A hosszú távú megoldás azonban a megfelelő mikroklíma kialakítása. A sűrűbben ültetett növényállomány:
- árnyékolja a talajt,
- növeli a levegő páratartalmát,
- mérsékli a szél szárító hatását,
- csökkenti az öntözési igényt.
A fák és cserjék árnyékában a talaj hőmérséklete akár 10-15 °C-kal alacsonyabb lehet, mint a teljes napsütésnek kitett területeken.
Ismerkedj meg az erdőkertészettel ebben a cikkben.
A gyümölcsfák alatti félárnyék egyik előnye, hogy a nyári hőségben a lombkorona mérsékli a túlzott felmelegedést, így a saláták és más levélzöldségek kevésbé hajlamosak a felmagzásra. Figyelembe kell azonban venni, hogy a fák gyökerei sok vizet és tápanyagot vonnak el a zöldségektől, ezért az ilyen ágyások gyakran szárazabbak. Jó megoldás lehet a magaságyás. A paradicsom, paprika, padlizsán, uborka, tökfélék, dinnye és csemegekukorica azonban nem alkalmas ilyen helyre, mert nagy a fényigényük. A legjobb választás általában a saláták, a hagymafélék, a retek, a leveles zöldségek és néhány fűszernövény lehet.
Az edényes növények külön figyelmet igényelnek
A balkonládák és cserepek földje sokkal gyorsabban felmelegszik, mint a szabadföld.
Kánikulában:
- csoportosítsd össze a cserepeket,
- helyezd az edényeket árnyékosabb helyre,
- árnyékold őket a déli órákban,
- a sötét edényeket burkoldbe világos anyaggal,
- ne hagyd az edémyeket a forró térkövön.
A cserepes növények vízigénye akár két-háromszorosa is lehet a szabadföldi növényekének, mert a gyökerek kisebb mennyiségű (térfogatú) közegben kénytelenek fejlődni, amely gyorsabban kiszárad. A cserépben nincs lehetőség a mélyebb talajrétegekből történő vízutánpótlásra, ráadásul az edény minden oldalról felmelegszik, ami fokozza a párolgást.
Nyári forróságban, erős napsütésben a balkonládák és cserepek ültetőközege akár naponta is teljesen kiszáradhat, emiatt gyakrabban kell öntözni, mint a kertbe kiültetett növényt, bár a szükséges vízmennyiséget a növény fajtája, a cserép mérete, anyaga és az időjárás is befolyásolja.
Hogyan csökkenthető a növények stressze?
A megfelelő talajélet és a fejlett gyökérzet kulcsszerepet játszik az aszály elleni védekezésben. Ebben segíthet a Symbivit mikorrhiza készítmény, amely természetes mikorrhiza gombákat tartalmaz. A gombafonalak többszörösére növelik a gyökér víz- és tápanyagfelvevő felületét, javítják a szárazságtűrést és segítik a növény stresszel szembeni ellenálló képességét.
Szintén hasznos lehet a BIOREMIQ növénykondicionáló, amely gilisztahumusz-alapú készítményként támogatja a talajéletet, javítja a növények kondícióját és segíti a stresszhatások leküzdését.
A talaj vízmegtartó képességének növelésére érdemes vízmegkötő talajadalékokat, például VízŐr, Zeba vagy Stockosorb készítményeket is használni.
A napégés elleni védelemről itt olvashatsz.
Gyepápolás aszály idején
A nyári forróságban ne nyírd túl rövidre a füvet.
A magasabb fű:
- árnyékolja a talajt,
- csökkenti a párolgást,
- védi a gyökérzetet.
A kánikulában megbarnult gyep nem feltétlenül pusztult el. Az egészséges gyökérzetű pázsit a csapadék visszatérésével vagy az öntözés újraindításával gyakran teljesen regenerálódik.
A talajnedvesség megőrzését talajnedvesítő készítményekkel is segíthetjük. Ezek javítják az öntözővíz beszivárgását és eloszlását a gyökérzónában, így a fű hosszabb ideig képes hasznosítani a rendelkezésre álló vizet. Ilyen célra például az ICL H2Pro AquaSmart vagy a VízŐr készítmények alkalmazhatók.
Az aszálystressz kezeléséről itt olvashatsz.
Ne feledkezz meg a kert élőlényeiről sem
A hőség nemcsak a növényeket, hanem a kert hasznos állatait is megviseli. A madarak, sünök, gyíkok, méhek és más beporzók számára helyezzünk ki sekély itatókat, amelyeket rendszeresen tölts friss vízzel.
Már most gondolj a jövő nyárra
A jövő kertje nemcsak alkalmazkodik is.
Érdemes több a fát és cserjét ültetni, szárazságtűrő évekőket telepíteni, több talajtakaró növényt ültetni.
A hidrozónás kerttervezés során az azonos vízigényű növényeket egy helyre ültetjük, így az öntözés sokkal hatékonyabbá válik.
A szárazságtűrő növények, például a levendula, a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a varjúháj vagy a cickafark egyre fontosabb szerepet kapnak a hazai kertekben is.
A 7 leggyakoribb hiba hőségriadó idején
- Napközbeni öntözés
- Kevés, de napi locsolás
- Műtrágyázás a legnagyobb melegben
- Palánták kiültetése
- Túl rövidre nyírt gyep
- Mulcs nélküli talaj
- A délutáni hervadás automatikus túlöntözése
Gyakran ismételt kérdések (GyIK)
1. Milyen gyakran öntözzünk hőségriadó idején?
Ritkábban, de nagyobb vízadagokkal. A mélyrétegű öntözés sokkal hatékonyabb, mint a napi felületi locsolás.
2. Szabad műtrágyázni kánikulában?
Nem ajánlott. A nagy meleg fokozza a perzselésveszélyt, és a növények tápanyagfelvétele is romlik.
3. Segít a mulcsozás aszály idején?
Igen. A mulcs jelentősen csökkenti a talaj vízveszteségét, mérsékli a gyomosodást és javítja a vízhasznosulást.
4. Melyik a legjobb időpont az öntözésre?
A hajnali órák, amikor a párolgási veszteség a legalacsonyabb.
4. Érdemes füvet vetni nyáron?
Tartós hőség idején nem. A gyeptelepítés legkedvezőbb időszaka általában a kora ősz, amikor a talaj még meleg, de a levegő már hűvösebb és csapadékra is számíthatunk.
Ezt olvastad már?
15 évelő növény, aminek fel sem tűnik a klímaváltozás – 3. rész
Okosítsuk kertünket!
Csaljuk csapdába a hajnali harmatot
5+1 tipp, hogy a gyep túlélje a kánikulát
Előzzük meg a napégést! – Így védjük meg növényeinket a nyári hőségtől és erős napsütéstől
