Így termeszd a csicsókát

Vannak olyan növények, amelyeket méltatlanul szorított háttérbe a nagyüzemi zöldségtermesztés térhódítása. Ezek közé tartozik a csicsóka is. Házikertben azonban újra virágkorát éli. Arra azonban figyelni kell, hova ültessük!

A csicsókát (Helianthus tuberosus) régebben a szegények eledelének tartották. Szaporasága és agresszív terjedése miatt kultúrgyomnak is kikiáltották, irtották. Sokoldalú hasznosíthatósága és kedvező élettani hatásai miatt azonban megérdemli, hogy újból figyelmet fordítsunk rá.

A csicsóka a burgonyához hasonlóan Észak-Amerikában őshonos növény, ám annál jóval korábban, 1605 körül francia közvetítéssel jutott el Európába. Lippai János is említést tesz róla 1664-ben írt Posoni Kert című művében, amiben többek között a talajjal szembeni ellenállóságát méltatja.

A csicsóka a világháborúk éhínsége idején szinte az egyetlen élelemforrás volt. Később azonban a gépesített mezőgazdaság elterjedése miatt háttérbe szorult, mert a régebbi, hosszúkás gumójú változatokat géppel nem lehetett felszedni. Sok gumó maradt mélyen a talajban, amelyek a rákövetkező kultúrákban gyomosítottak. Tolna megyében a sváb településeken nagy kultusza volt és van ma is, ahol minden kertben megtalálható, és télen nyersen, vagy savanyítva (fermentálva) fogyasztják.

Csillagvirágú gyógygumó

A csicsóka a Fészkesvirágúak (Compositae) családjának tagja. Termete elérheti a 2,5-4 méter magasságot is. Napsárga virágai a napraforgóhoz hasonlítanak, de kisebbek és egyszerűek. A csicsóka augusztustól virágzik, a mi éghajlatunkon magot nem érlel.

Gumóit szeptemberben neveli ki a növény. A gumók alakja lehet körte, tojásdad, orsó és szabálytalan, elágazó, ún. babásodó. A csicsókagumó felszínét vékony parabőr borítja, és miután leválasztják a sztólókról, a köldökseb is nagyobb, mint a burgonyáé, ezért télen a gyökérzöldségekhez hasonlóan prizmában (homokkal rétegezve) kell tárolni.

A csicsókagumó legértékesebb alkotója az inulin nevű szénhidrát, ami az emberi szervezetben, a burgonya keményítőjével ellentétben, inzulin felhasználása nélkül bomlik le. Ezért a cukorbetegek étrendjének hasznos kiegészítője.

A csicsókagumó az emésztőrendszer karbantartója, mert az inulin és a benne lévő nagy mennyiségű rost nem emészthető, így ballasztanyaggént működik: teltségérzetet idéz elő, de nem raktározódik. Távozásával kisöpri a szervezetből a káros anyagokat, köztük a rákkeltő vegyületeket is, és segítik a székletürítést.

Az inulin javítja a máj működését, fokozza méregtelenítő hatását. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető az elhízás, és az azzal járó betegségek, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az inulin a rákkeltő anyagok megkötése mellett erősíti a szervezetet, ezért az ember általános egészségmegőrzésében is fontos szerepet játszik.

A csicsóka gumója a krónikus fáradtságban szenvedők számára is hasznos, mivel emeli a vércukorszintet, javítja a máj- és a hasnyálmirigy működését. Rendkívül magas kálium- és foszfortartalma növeli az izmok teljesítményét, így “legális” sport-doppingszerként fogyasztható. A csicsókában lévő kálium segítséget nyújt a magas vérnyomásos betegségben szenvedőknek.

Házikerti termesztése

A csicsókát a házikertben napfényes, félreeső helyen neveljük. Napfény és melegigényes növény, ezért olyan helyet válasszunk a számára, amit legalább 6 órán át ér a nap. A laza, porhanyós, jó vízelvezetésű talajt kedveli. A második éves növény már májusban embermagasságúra nő, ezért kerítések mellé élő paravánnak, szélfogónak is ültethető. Ebben az esetben, ha nincs betonból készült kerítésalapunk, legalább 60-70 cm mélységben leásott műanyag lappal, gyökércsapdával akadályozzuk meg, hogy a növény átterjedjen a szomszédba, vagy a kertünk más részeibe.

Csicsóka ültetésével ne siessünk. A gumókat április végén, május elején, ültessük el, amikor a talaj már felmelegedett. Ültethetjük ősszel is, szeptember-októberben. Az ültetési mélység 8-10 centiméter legyen, a tövek között, 70-80 x 40-50 centimétert hagyjunk. Egy-egy fészekbe 2-2 gumót helyezzünk. 
A csicsóka különösebb ápolást, növényvédelmet nem igényel, de 3-4 hétig tartó kelése alatt tartsuk gyommentesen a területet. Ültetés után és a száraz időszakokban öntözzük. A gumóhozamot töltögetéssel növelhetjük, így megkönnyíthetjük a felszedést is.

Óvatos tárolás

A csicsókagumók szeptember végétől a fagyokig érnek. Szedésre akkor érett, amikor a levelei elkezdenek sárgulni. Egy-egy tő 0,5-8 kilogramm termést hoz.

A felszedett csicsókagumókat a tél folyamán nedves homokban rétegezve tarthatjuk el. A gumók a talajban is átteleltethetők, amennyiben nincs pocok-, illetve vadveszély.

A csicsóka több évig is egyhelyben tartható. Bár föld feletti részei mínusz 3-4 C-fokos hidegben elpusztulnak, évelőként viselkedik, mert a leggondosabb felszedés után is marad annyi gumó a talajban, hogy a következő évben új állomány fejlődjön belőle.

A csicsóka változatos módon elkészíthető. Levesnek, főzeléknek és köretként is fogyasztható. Forrólevegős sütőben egészséges chipszet is készíthetünk belőle. A fekete retekhez hasonlóan nyersen is fogyaszthatjuk.