Vissza
A kert rejtőzködő rágcsálói: a pajorok

A kert rejtőzködő rágcsálói: a pajorok

A kerti idillt, a szép zöld gyep, a pompázó virágágyások és a dús terméstől roskadozó gyümölcsfák és zöldségek látványát időnként felborítja egy-egy talajból, lesből támadó kártevő, egy testes lárva, amit pajornak nevezünk Mi is a pajor, és vajon mindegyik káros? Járjunk most utána!

Both Gyula 2025.07.21 10:00

A kerti idillt, a szép zöld gyep, a pompázó virágágyások és a dús terméstől roskadozó gyümölcsfák és zöldségek látványát időnként felborítja egy-egy talajból, lesből támadó kártevő, egy testes lárva, amit pajornak nevezünk. Mi is a pajor, és vajon mindegyik káros? Járjunk most utána!

Egyre többen érzik magukat kertészeti szakértőnek, és bár a közösségi médiában megosztott vélemények sokszor jószándékúak, fontos kiemelni: a szakszerűtlen tanácsok és félrevezető, „álszakértői” információk komoly károkat okozhatnak.

Sokan milliókat fektetnek kertjük kialakításába, hogy saját zöldséget, gyümölcsöt termeljenek, vagy egyszerűen csak élvezzék a természet közelségét. A kommentelők által védett állatok számára hazánkban több millió hektárnyi természetes élőhely áll rendelkezésre – nem biztos, hogy a mi néhány száz négyzetméteres kertünket is fel kell áldoznunk ennek érdekében.

Fontos megérteni: nem csak elpusztítani lehet a nem kívánt élőlényeket, sok esetben el is lehet riasztani őket – ehhez azonban megfelelő ismeretekre és szakértelemre van szükség. Az első és legfontosabb lépés, hogy pontosan azonosítsuk a kártevőt.

A talajban élő emlősök, vakondok, földikutyák, kószapockok túrásairól már korábban írtunk. Most egy másik „rágcsálócsoportról”, a pajorokról lesz szó.

Mi az a pajor?

A „pajor” a bogarak (Coleoptera) lárvájának egyik jellegzetes típusa. Leggyakrabban a cserebogárfélék (Melolonthidae) családjába tartozó fajokra vonatkozik, de más rovarcsaládoknál is előfordulhatnak (pl. szarvasbogár, ormányosbogár, bundásbogár). Ezek a lárvák több évig is a talajban fejlődnek, és egy részük eközben jelentős kárt okozhatnak a növények gyökérzetében.

Alaktani jellemzők

• Puha testük fehéres vagy sárgás színű, enyhén ráncos.
• Jellegzetes C-alakú testtartás.
• Barna fej, erős rágószervvel.
• Három pár vaskos láb az első testszelvényeken.
• Méretük fajonként eltérő: 5–60 mm is lehet.

Életmód és kártétel

• A talajban élnek, elsősorban gyökerekkel táplálkoznak.
• Megtámadhatják
a gyepfelületeket (kertek, sportpályák),
a zöldségnövényeket,
a dísznövényeket,
a gyümölcsfák gyökereit.
• A fiatalabb lárvák korhadó szerves anyagot esznek, az idősebbek viszont élő gyökereket is károsíthatnak.

• Tünetek: a növények sárgulnak, lankadnak, végül elpusztulhatnak.

Fejlődési ciklus
• A kifejlett bogarak tavasszal vagy nyár elején párosodnak, majd petéket raknak a talajba.
• A kikelő lárvák 3–5 évig fejlődnek a föld alatt.
• Ezután bebábozódnak és kifejlett rovarrá alakulnak.
• A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) például hároméves fejlődési ciklusú, de ez időjárástól és talajviszonyoktól is függhet.

Veszélyes karantén faj a japán cserebogár (Popillia japonica), amelyet jelenleg még nem azonosítottak Magyarországon!

Védekezési lehetőségek

1. Megelőzés
• Talajforgatás, mélyszántás ősszel: a pajorok mechanikai elpusztítására.
• Rendszeres gyepápolás, túlöntözés kerülése.
• Szervesanyag-felhalmozódás csökkentése.

2. Biológiai védekezés

Hasznos fonálférgek (pl. Heterorhabditis spp.) telepítése – természetes élősködők.
• Madarak (rigók, seregélyek, varjak) támogatása – természetes ragadozók.
• Komposzt rendszeres átrostálása, hogy ne váljon a talaj „pajor-óvodává”.

3. Kémiai védekezés

• Csak súlyos fertőzés esetén.
• Engedélyezett talajfertőtlenítő szerek alkalmazása – a környezetvédelmi előírások betartásával.

Kakukktojás: az aranyos rózsabogár

Sokan tévesen azt hiszik, hogy az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) pajorja is károsítja a növények gyökereit – ez azonban nem igaz.

Táplálkozás
• A kifejlett bogarak virágporral, nektárral, érett gyümölcsökkel táplálkoznak.
• Előszeretettel keresik fel:
rózsák, bodza, orgona, gyümölcsfák virágait,
érett, rothadó gyümölcsöket (pl. szilva, barack).

Ökológiai szerep

• Fontos beporzók, különösen dísznövények és gyümölcsfák esetén.
• Lárváik csak korhadékokkal táplálkoznak – segítik a humuszképződést.
• Nem károsítják az élő gyökereket → nem tekinthetők kártevőnek.

Előforduló tévhitek és a valóság

Tévhit: „A rózsabogár pajorja tönkreteszi a növények gyökerét.”
Valóság: Csak korhadékot eszik, hasznos talajlakó.
Tévhit: „A rózsákat megrágja.”
Valóság: Ha nagy egyedszámban jelen van, okozhat kozmetikai kárt, de nem jelentős gazdasági kárt.

Ez is érdekelheti:

TIPP! Pajorok a gyepben? A Larvanem a természetes megoldás!

Megjelent a japán cserebogár Szlovéniában! Minden, amit tudni kell róla!

Túrások és lyukak a kertben! Ki lehet az elkövető?

Vincellérbogár zöldfalon

 

Nézze vissza a gyepben károsító pajorok elleni biológiai védekezésről szóló webináriumot:

Nyelv és pénznem
Betöltés...
Betöltés...
Belépés
vagy
Elfelejtett jelszó
Betöltés...
Termékek
Menüpontok