TIPP! Pajorok a gyepben? A Larvanem a természetes megoldás!

A cserebogár pajorok a gyep egyik legpusztítóbb kártevői, mivel a fű gyökereivel táplálkoznak a talajban, és sokáig rejtve marad a kártételük. A Koppert cég Larvanem készítménye egy biológiai védekezési megoldás, amelyet elsősorban gyepfelületeken előforduló cserebogár pajorok elleni védekezésre fejlesztettek ki. A termék is egy biológiai ellenséget használ a kártevők leküzdésére, környezetbarát módon.

Miről ismerhető föl a pajorkártétel?

A cserebogár pajorok kártételének leggyakoribb és legfeltűnőbb jele a gyep foltosodása, bár ezt bármi más is okozhatja (gombabetegség, szárazfolt-betegség). A cserebogár pajor a gyökereket rágja, ami miatt a fű víz- és tápanyagfelvétele akadályozott. Kezdetben csak azt vesszük észre, hogy a fű látszólag ok nélkül hervad, különösen napos időben, és a növekedése is lelassul vagy teljesen leáll. Később a gyepben szabálytalan alakú, sárguló, majd elhaló foltok jelennek meg, amelyek idővel megnagyobbodnak, akár össze is olvadhatnak. A gyökérveszteség miatt a talaj a károsodott területeken puhává, süppedőssé válik. Ha közelebbről megvizsgáljuk a foltokat, és megpróbáljuk kihúzni a sárguló vagy elhaló területen a fűszálakat, azok különösebb ellenállás nélkül, könnyedén kihúzhatók, akár egy egészen nagy foltban is fölválik a gyep.

Vannak egyéb árulkodó jelek is, amelyek a pajorok jelenlétére utalhatnak. Ha a seregélyek, varjak vagy más madarak rendszeresen feltépik a gyepet, akkor nagyon valószínű, hogy a pajorokat keresik, mivel azok ízletes, fehérjedús táplálékot jelentenek számukra.

A pajorkártétel mértékét próbagödör ásásával állapíthatjuk meg. Ássunk egy körülbelül 30x30 cm-es (vagy 50x50 cm-es) és 15-20 cm mély gödröt a károsodott területen, és nézzük meg, hogy milyen szemmel látható élőlények vannak a talajban. A cserebogár pajort mindenki felismeri: fehéres, sárgás árnyalatú, viszonylag nagyméretű, fejlődési stádiumtól függően 2-5 cm hosszú, „C” alakban görbült lárvák, barnás fejjel és erős rágókkal. Ha több pajor is van a gödörben (2 vagy annál több), akkor szinte biztosan azok okozzák a problémát.

Fontos tudni! A kártétel gyakran akkor válik láthatóvá, amikor már jelentős mértékű a gyökérveszteség. A cserebogár pajorok fejlődési ciklusa 3-4 évig is eltarthat, és a legtöbb kárt a második és harmadik éves lárvák okozzák. Szárazabb években, valamint a gondozott, öntözött pázsitokon nagyobb eséllyel fordulnak elő, mivel ezek az ideális élőhelyek számukra.

Ha a fent említett tüneteket tapasztaljuk a gyepeden, ráadásul azonosítottuk is a kártevőt, érdemes mihamarabb cselekedni a további károk elkerülése érdekében.

Hogyan lehet környezetkímélő módon védekezni?

Hasznos fonálférgek kertben, parkban, sportpályákon című cikkükben már megismerhettük a hasznos fonálférgek biológiáját, illetve hatásmódját, valamint a Capsanem készítményt, ami lepkehernyók, légylárvák, lószúnyog-lárvák, bogárlárvák, poloskák és lótücsök ellen hatékony.

A Larvanem is egy hasznos fonálférgeket (nematódákat), egészen pontosan a Heterorhabditis bacteriophora fajt tartalmazó készítmény. Ezek a mikroszkopikus élőlények szabad szemmel nem láthatók, de rendkívül hatékonyak a talajban élő rovarlárvák, köztük a pajorok ellen.

Mire jó a Larvanem?

A Larvanem fő alkalmazási területe a gyepfelületeken (kerti, parki pázsitokon, sportpályákon) károsító pajorok, például a kerti cserebogár, a júniusi cserebogár és a ganajtúró bogár lárvái ellen hatékony. Mivel hasznos szervezeteket alkalmaz, nem hagy káros szermaradványt a környezetben, és biztonságos az emberekre, háziállatokra és más hasznos élőlényekre nézve. A kártevők nem tudnak ellenálló képességet (rezisztenciát) kialakítani ellene. Kiválóan beilleszthető bármely gyepfenntartási programba, így akár teljesen elhagyhatók a kémiai növényvédő szerek.

Hogyan működik a Larvanem?

A Larvanem a kijuttatás után a fonálférgek aktívan keresik a talajban élő pajorokat. Amikor megtalálják a gazdaállatot, behatolnak a testnyílásain keresztül. A pajor belsejébe jutva a fonálférgek egy, a szervezetükben szimbiózisban élő baktériumot (Photorhabdus spp.) bocsátanak ki, ami a pajorok számára mérgező, és gyorsan megállítja táplálkozásukat. A baktériumok a lárva szövetét egy olyan anyaggá alakítják át, amely táplálékforrásul szolgál a fonálférgeknek. A lárva a fertőzés után néhány órán vagy napon belül elpusztul. A fertőzött lárvák színe sárgásról barnára változik.

A fonálférgek az elpusztult lárva testében fejlődnek és szaporodnak. Miután teljesen elfogyasztották a lárvát, az új, fertőzőképes fonálféreg generáció fejlődik ki, amely azonnal elkezd táplálékforrás, azaz pajorok után kutatni a talajban. Ez a folyamat egy idő után önfenntartóvá válik, és a fonálférgek egészen addig aktívan szaporodnak, amíg pajorokat találnak a talajban, illetve a környezeti feltételek kedvezőek a számukra.

Mire figyeljünk a kijuttatás során?

A Larvanem 50 millió fonálférget tartalmaz, amit erős pajorfertőzés esetén, azaz ha az 1 m2 területen megszámolt pajorok száma 4-8 vagy ennél több, teljes adagban juttassunk ki. Ez a mennyiség 100 m2-re elegendő. Amennyiben a pajorfertőzés nem erős, egy m2-en 1-2 egyed fordul elő, akkor megosztva, két részletben juttassuk ki ezt a mennyiséget, 3-4 hét eltéréssel.

A Larvenem előnye, hogy a Haterorhabditis bacteriophora jól bírja a meleget, 16–35 °C hőmérsékleten aktív, de 19–33 °C hőmérsékleten teljesít a legjobban.

A szakszerű kijuttatáshoz olvassa el a használati útmutatót ITT.

Nagyfelhasználók számára a Sportnem-H terméket javasoltjuk.