2025. évi 24. – évértékelő – növényvédelmi felhívás

A kertészkedésben nincs két egyforma év. Növényvédelmi szempontból is tanulságos volt a 2025.

Hirtelen váltott az időjárás tavasszal. A száraz január és február után két hűvös és csapadékos hónap következett. S.O.S. védekezni kellett a virágfertőző monília ellen (3. felhívás), a díszfák kórokozói majd a tafrina ellen is (4. felhívás). Mindezek mellett az éjszakai fagyokkal is küzdhettünk (3., 6. és a 7. felhívás). A nedvességet kedvelő varasodás sem maradt el (5. felhívás).

Megállapítható, hogy a kórokozó gombák az idén sem tűntek el, csak a megfelelő időjárásra és a fertőzésre alkalmas zöld növényi részekre, levelekre „vártak” és máris „indították” a fertőzést. A nedves leveleken a csonthéjasok levéllikasztó gombájának (a sztigminának) a tünetei és a csigák is megjelentek (9. felhívás). A felhívásokat megtalálják itt.

Sztigminás kajszilevél (Fotó: Zsigó György)

A forró és száraz nyári-nyárvégi hónapokban az ország legtöbb megyéjében nem kellett küzdeni a kórokozó gombákkal, baktériumokkal. A melegkedvelő lisztharmatok még tartották magukat, de nem alakult ki járvány a lisztharmatfajoktól a kertekben. A szőlőben továbbra is a lisztharmat elleni védekezésre épült a növényvédelmi tevekénység (8. felhívás). A nyugati országrészekben viszont a peronoszpóra is gondot okozott (12. felhívás), de a fitoftóra (13. felhívás) és varasodás ellen is védekezni kellett. Növényvédelmi szempontból "kettészakadt az ország", nem lehet mindenkire alkalmazható, egységes előrejelzéseket, tanácsokat adni.

A kártevőket viszont az idén sem viselte meg a kánikula. Az országos előrejelző hálózat csapdáiban már április elején megjelentek a poloskaszagú szilvadarázs imágói (6. felhívás) majd folyamatosan számolgathattuk a legyeket a sárgalapokon (11. felhívás) és a molyokat a feromoncsapdákban (10. felhívás).

Egy gyors kis összeadást végeztem a táblázatban. Győrben 2024-ben 51 db, míg 2025-ben 706 db, Budakalászon viszont épp fordítva: 2024-ben 371 db míg 2025-ben 198 db volt a fogás a nyugati dióburok-fúrólégyből. Jól mutatja ez a két szám azt is, hogy a „fertőzési nyomás” nagyságában milyen eltérés lehet az évek és a helyszínek között is. Érdemes lenne más csapdázott kártevőkkel is folytatni az összehasonlítást.

A nyugati dióburok-fúrólégy nyűvei tömegesen megtalálhatók egy-egy dióban (Fotó: Pap Edina)

A szövedékük védelmében szaporodó takácsatkák pedig kifejezetten jól érezték magukat a kánikulában is, néhol súlyos károkat okoztak (17. felhívás). Az atkák ellen, jövő tavasszal a kénes-olajos lemosással indítsuk az évet (2. felhívás). A gyapottok bagolylepke az idén is „lyuggatta” a zöldségeinket (14. felhívás) és a burgonyabogár is megérkezett (15. felhívás).

Termékeny szakmai vita alakult ki a lakásokat, lépcsőházakat júniusban tömegesen ellepő gamma bagolylepkével kapcsolatban. A jól ismert „régi” károsítók is okozhatnak meglepetést.

Az idei és az előző évek is azt mutatják, hogy már a Nap káros sugarai ellen is védekeznünk kell (16. felhívás), pl. a gyümölcsök sem tárolhatóak megfelelően a perzselésük miatt (20. felhívás).

A napégette almák éretlenül lehullanak (Fotó: Pap Edina)

A hűvös, kicsit talán nedvesebb őszön újra beindultak a lisztharmatok és szürkepenész is megmutatta magát (20. és 19. felhívás). A szüretek után már elmondható, hogy a kései feléledésükkel már nem okoztak gondot. A jövő évi termés és a fagyállóság kialakítása miatt a lombhullásig tartó tápanyagutánpótlás, lombtrágyázás gyakorlatát is el kell fogadniuk a házikerteseknek (20. felhívás).

Az idei nyáron is küzdöttünk a vadakkal. A vadászok és gazdák vitája sem oldódott meg, nem lettek kevesebben (mármint a vadak 😀). Ahol nincs kerítés, ott télen is fokozottan védekezni kell ellenük (21. felhívás).

Télen is használjunk vadriasztót (Fotó: Pap Edina)

Továbbra is figyelni kell a növényvédő szerek engedélymódosításaira. Valószínűleg továbbra is számítanunk kell a kivonásokra. Pl. kiesett néhány fontos felszívódó gombaölőnk és a közkedvelt Mospilan 20 SG engedélyét is megváltoztatták. Részben ezért is kerestem mindegyek írásomban az egyéb védekezési lehetőségeket pl. az egyszerű anyagok körében.

Az idei év mindent felülíró növényvédelmi feladata, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjedésének a megállítása lett. A 22. felhívás a kórokozóról, illetve a terjesztőjéről, az amerikai szőlőkabócáról szólt.

Ma már nemcsak az elhanyagolt szórványültetvények kórokozója a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Fotó: Pap Edina)

Jó hírt az évértékelés végére! Hazánkban is megtalálták az ázsiai márványospoloska parazitáját, a szamurájdarázst. Remélem, hogy kibírja a teleinket és fel tud szaporodni!

Jó pihenést, jó böngészést kívánok Önöknek!

Zsigó György NMNK