2025. évi 12. növényvédelmi felhívás

Úgy látszik, hogy lassan kitisztul az ég, és sok helyen megszűnik a folyamatos esőzés. A 10. felhívásban a párát, nedvességet kedvelő gombák, baktériumok terjedésére hívtam fel a figyelmüket. Az akkori ajánlások most is időszerűek, mert az időjárás azóta sem változott jelentősen. Sajnos, tovább bővült a védendő növények köre, a diót és a szőlőt is permetezni kell.

Az idei csapadékos tavasz a dió baktériumos fertőzését is beindította. A szemölcsös gubacsatkás levélen május 26-án fotóztam a kezdeti tünetét (nyitóképen), a barnuló levéleret. Ha tovább terjed a baktérium, akkor a bélrészt is megfertőzheti és lombhullást is okozhat.

A dió talán legjelentősebb kórokozó gombájára, a gnomóniára is számítanunk kell. A hűvös, csapadékos tavasz kedvez a tavaszi járványok kialakulásának; az idei tavaszra nem panaszkodhat a gomba. A növény minden részét megfertőzheti! A levél színén az apró, kör alakú barna szegélyű és belül kiszürkülő foltok jelzik azt, hogy már megtörtént a fertőzés.

A dió gnomóniáról egy korábbi videót itt tekinthet meg:

A réztartalmú gombaölők mindkét kórokozó ellen hatásosak. A baktérium ellen engedélyezett a Bacillus amyloliquefaciens fajt tartalmazó bio készítmény az Amylo-X WG, amely még három név alatt is kapható, lásd az előző felhívásban közzétett Hatóanyag ABC-t. A dió viaszos levelei miatt tapadásfokozót is használjanak. A nagyüzemekben meg tudják oldani a védekezést, 5-7 alkalommal is permeteznek évente. A kertekben álló idős fákat gyakran még létráról sem tudnánk lepermetezni. Talán a drónos és az injektálásos technológiák segítenek majd a kertekben is…

Szekszárdon már május 21-én megjelentek a peronoszpóra tünetei a szőlőben. Május 5-6-án történhetett a fertőzés. (Köszönöm Schmidt Ágnes egri kolléganőnek a hírt és a szőlős kérdéseimhez nyújtott segítségét.) Azóta Pest megyében is megjelent. A jövő hét közepére már 20 °C feletti melegeket ígérnek, berobbanhat a gomba. Csak a fertőzés megtörténte után vehetjük észre az első tüneteket, az olajfoltokat, a levelek fonáki oldalán pedig hamarosan megjelenik (kiverődik) a gomba telepe is. A fotók ugyanarról a levélről készültek még 2019. 06. 07-én. A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat.

A szőlőperonoszpóra tünete a levél színén és fonákán

Tehát csak megelőzéssel védekezhetünk ellene, javaslom, hogy végezzék el a permetezést! A virágzásig bátran használhatják a rezeket, van aki a virágzó szőlőt sem félti tőlük. A réztartalmúak kontakt módon hatnak, az esőtől lemosódnak.

Sokan csak ritkán jutnak ki a tőkékhez, így nem tudnak eső után gyorsan ismételni a kontakt gombaölőkkel. Ők már most is választhatnak a belülről védő felszívódók közül. Ilyen pl. Quadris és a Saccharomyces cerevisiae gombából készült „bio” Romeo. Ezek a lisztharmatra is engedélyezettek, a Quadrist, pedig még a fekete rothadás ellen is ajánlják. Felszívódó a kálium-foszfonátot tartalmazó az Alginure-342 és az LBG-01F34 is. Ezek a szőlő ellenálló képességét erősítik meg, így védenek a peronoszpóra ellen.

A szőlő peronoszpórája és lisztharmata elleni védekezésről láthat itt egy korábbi videót:

(Felhívjuk figylemét, hogy régebbi videóinkban szereplő növényvédő szerek változhattak: kivonhattak készítményeket, és újabbak is forgalomba kerülhettek. Mindig tájékozódjon az aktuális érvényességekről naprakészen a NÉBIH növényvédő szer-adatbázisában!)

A felszívódó hatóanyagokkal szemben gyorsan kialakul a gombákban a rezisztencia, ezért pl. a Quadrist csak háromszor lehet használni évente. Az Alginure-t hatszor, a „bio” Romeot tízszer is bevethetjük egy szezonban. A rezisztenciatörés miatt érdemes kontakt hatóanyagúakkal keverni ezeket, illetve kezelésenként váltogatni a permetszereket. Több felszívódó készítményt már a gyártásnál kombinálják valamelyik kontakt hatóanyaggal. Most csak egyet találtam, a Melody Compact 49 WG-t. A 2017. évi 10. felhívásban még 18 db III. kategóriás kombinált gombaölőt soroltam fel. Mára csak egy maradt, mert a Cabrio Topot 2024-ig használhattuk.

Az egyszerű anyagok közül a szőlőperonoszpórára a csalánkivonat, a fűzfakéreg, a lecitin, a mezei zsurló engedélyezett. Rasztik Viktória a zsurlólét és az alginittel való porozást vagy permetezést ajánlja.

„A lisztharmat valamilyen szinten minden időjárásnál „tartja magát” nálunk.” – idéztem a 10. felhívásból. Az 5., a 7. és a 8. „szőlős” felhívásban írtam a védekezés lehetőségeiről.

Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is!

Zsigó György
NMNK