2025. évi 10. növényvédelmi felhívás
Úgy látszik, hogy végképp hozzá kell szoknunk a szélsőséges, kiszámíthatatlan időjáráshoz. Nyugaton és az ország középső részében többször esett, a csapadékot kedvelő kórokozók terjedése felerősödött.
Ilyen pl. a csonthéjasok levéllikasztó betegsége, ami a kajszi, az őszibarack és a mandula esetében is komoly lombhullást okozhat.
A blumeriellás levélfoltosság is megjelent, ami a cseresznyénél és a meggynél okozhat akár teljes lombhullást is. A 9. felhívás készítményei közül választhatnak mindkét gomba ellen.
Az almatermésűek varasodása is fertőz, továbbra is. A 7. felhívásban javasolt felszívódó szerekkel védekezhetnek a kis gyümölcsök viaszosodásáig. Egy kertész kollégám szerint ez a diónyi nagyságú kis gyümölcsöt jelenti, amikor már lefelé lógnak az ágakon. Ekkor újra alkalmazhatjuk a réztartalmú gombaölőket is, már nem perzselik meg a viaszos bőrű gyümölcsöket.
A Duna-Tisza közén és az Alföldön továbbra is aszállyal küzdenek a gazdák. A Vizes levél időtartam fásszárú növényekre térképen viszont az látható, hogy az alföldi régióban a harmat miatt hosszan nedvesek voltak a levelek. A gombaspórák a nedves levelek felületén tudnak kicsírázni, fertőzni, így valószínű, hogy ez a rövid ideig tartó vízborítottság itt is elegendő lehetett a fertőzéshez.
A lisztharmat valamilyen szinten minden időjárásnál „tartja magát” nálunk. Most is jelen van, sőt a hűvös időjárás ellenére az érzékeny almafajtákon tovább terjedt és az őszibarackon is megjelent. Lásd a 5. és a 7. felhívást.
Az előző években az is bebizonyosodott, hogy a kórokozókhoz képest, a kártevők (rovarok, atkák) életét kevésbé zavarja az időjárásunk változása. Tavaly a 18. felhívásban egy kis összesítő táblázatot is készítettem erről. Most is beindultak, sőt a hideg tavasz ellenére már a vártnál korábban megjelentek pl. a levéltetvek. Pest megyében néhol erős volt a májusi cserebogár-kártétele is.
Jelenleg a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és néhol a tarka szőlőmoly is intenzíven rajzik. Figyeljék az országos kártevő-előrejelző hálóztat fogási adatait! A szilvánál, az őszibaracknál, a kajszinál, a szőlőnél tehát érdemes rovarölő szerrel is kiegészíteni a gombaölős permetlevet.
A piretroid hatóanyagok kontaktak (érintőlegesek). Ilyen a deltametrin (pl. Deltam és még 24 készítmény), a lambda-cihalotrin (pl. Karate Zeon 15 CS és még 14 készítmény) stb. Nem piretroid, de kontakt hatású a tau-fluvalinátból készültek is (pl. Klartan, Mavrik stb.). Tehát finom cseppképzéssel el kell találni a rovart.
A felszívódó acetamiprid (pl. Mospilan és még 24 névváltozatban) belülről védi a növényt. Kiváló a klorantraniliprol (pl. Coragen és még 5 néven), amely felszívódó, kontakt, tojásölő hatású és gyomorméreg is.
A gyomorméreg típusúakból ennie kell a rovarnak, és ezért csak később pusztul el. A spinozad (pl. Laser Duplo és még két néven) kontakt és gyomorméreg. A Bacillus thuringienzisből (pl. Dipel DF és még más néven is) és a Cydia pomonella granulosis vírusból készültek (pl. Madex Pro és még 3 név alatt) is gyomormérgek.
Néhány éves újdonság az azadirachtin hatóanyag (pl. NeemAzal és még 3 néven), ami gyomorméreg és a növénybe is felszívódik, de nem áramlik szét abban (mélyhatású).
Még több III. kategóriás készítményt az itt letölthető Hatóanyag ABC-ben találnak.
Az egyszerű anyagok közül egyes molyfajok ellen a csalánkivonat, a konyhasó, a répacukor engedélyezett. Rasztik Viktória almamolyra üröm- és varádicsfőzetet javasol, ez utóbbit a szőlőmolyokra is ajánlja. Szerinte a bársonyvirág-, a pemetefű- és kaporkivonat riasztó hatású a két szőlőmolyfajra.
Almamoly ellen a fák törzsére most lehet kihelyezni a hernyófogó öveket. Az első nemzedék lárvái költöznek alájuk bábozódni. A szüretig 10-14 naponta cseréljék és semmisítsék meg. (Hajdan jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára, almára és körtére, még a cseréjüket is ellenőrizték.) Megvásárolhatóak, de házilag is elkészíthetőek. Fontos, hogy az öveket, a törzsre tekert kötelet, hullámpapírcsíkot stb. szárazon kell tartani!
A készítmények sűrű felsorolását nézve, biztos vagyok benne, hogy nemsokára megkapom a kérdéseket: miért ajánlok ilyen sok permetezést?
Többször leírtam már, hogy ebben csak a gazda tud dönteni! Csak ő ismeri a kertje fekvését, a munkabírását, a fajtái fogékonyságát, ő tudja, hogy hányszor megy ki a fáihoz, és azt is, hogy milyen szintű kártételt, fertőzöttséget enged meg a kertjében.
Az árutermelő ültetvények tulajdonosai, de akár a piacra termelő gyümölcskertészek is rá vannak kényszerítve az első osztályú termény előállítására. Ők nem hibázhatnak, mert minimális károsítás esetén is már csak az ipari felhasználásra alkalmas besorolást kap a gyümölcs. Ezt gyakran csak ötöde áron tudják eladni. Megkérdeztem néhány ilyen „profi” ültetvényben dolgozó kollégát arról, hogy ők hányadik permetezésnél tartanak. Almában általában a 6., meggyben, őszibarackban az 5-6., kajsziban a 3-4., a szilvában a 2. permetezési fordulón vannak túl. Most készülődnek a következőre a gombák, a levéltetvek és a molyok miatt, pl. a szilvában.
A saját felhasználásra termelő hobbikertészeknek azonban nem kell ezt a minőséget megcélozniuk. A varas héjú almát, a repedt gyümölcsöt is be lehet vinni a konyhába frissfogyasztásra, feldolgozásra. Egy kis tisztogatás után a „férges” szilvából, kajszibarackból még jó lekvár és kiváló pálinka főzhető, a „kukacos” almából is finom rétes süthető.
Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is!
Zsigó György
NMNK
Ez is érdekelheti:
Veszélyes kártevő terjed Európában: az őszi sereghernyó
Miért nem hat a növényvédő szerem?
