Honos és invazív meztelencsigák Magyarországon
A puhatestűek törzsében a csigák osztályába tartozó fajok száma világszerte meghaladja a 110 ezret. Ezen belül a meztelencsigák külön csoportot alkotnak, amelynek számos képviselője megtalálható hazánkban is. Az utóbbi néhány évben hét új meztelencsiga-fajt is azonosítottak Magyarországon, főként inváziós (behurcolt) fajokat. Ezek jelenléte felhívja a figyelmet a csigafauna dinamikus változására, a behurcolt fajok természetvédelmi és mezőgazdasági hatásaira.
Magyarországon kb. 20-25 őshonos meztelencsiga-fajt tartanak számon. Ezek közül a legismertebbek:
• Fehércsíkos meztelencsiga (Limax cinereoniger): A legnagyobb termetű európai meztelencsiga, főként hegyvidéki lombos erdőkben fordul elő. Fontos lebontó szerepet tölt be.
• Foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum): Mezőgazdasági területeken gyakori, időnként kártevőként is felléphet. Világos testén sötét foltok és hálós mintázat figyelhető meg.
• Kerti meztelencsiga (Arion hortensis): Kisebb termetű faj, főként kertekben, avarréteg alatt fordul elő. Teste sötétebb, narancssárga talppal.
• Nagy barna meztelencsiga (Arion rufus): Vörösesbarna, vagy sötét színű, nagy testű csiga, természetes erdei környezetben él. Nagyon hasonlít a spanyolcsigára, amivel képes hibridizálódni.
Az őshonos meztelencsiga-fajok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, ugyanis részt vesznek a szerves anyag lebontásában, a talajképződésben. Föld alatti járatai levegőssé teszik a talajt. Nyálkaanyagukat az eső nem tudja szétiszapolni, összetartja a talajszemcséket, ami a kedvezően levegős talajszerkezet eredményez. Táplálékul szolgálnak számos állatfaj számára, jelenlétük az élőhelyek állapotának indikátora lehet.
Az őshonos fajok közül a foltos szántóföldi meztelencsiga jelentős károkat okozhat a kertekben és a mezőgazdasági területeken. Rendkívül falánk, és szinte bármilyen lágyszárú növényt elfogyaszt. Különösen kedveli a zsenge palántákat, fiatal veteményeket, és a salátaféléket. Akár egyetlen éjszaka alatt képes jelentős mennyiségű növényt, vagy akár egész kertet tarra rágni. Nem csak a növények föld feletti részeit károsítja, hanem a föld alatti részeket (gyökerek, gumók) is megrághatja. A leveleken, gumókon szabálytalan alakú rágásnyomok, foltok láthatók. A szántóföldi kultúrák közül a fiatal repceállományok különösen veszélyeztetettek, ha a csiga felszaporodik.
Az őshonos csigák mellett komoly invaziv fajok is megjelentek. Első idegenhonos képviselőjük a spanyol csiga (Arion vulgaris), amellyel ma már gyakrabban találkozunk a kertekben, mint az őshonos fajokkal.
A spanyol csiga feltehetően Portugáliából és/vagy Spanyolországból származik (innen a magyar név), de eredete vitatott. Az 1990-es évektől rohamosan terjed egész Európában, Magyarországon az ezredforduló után jelent meg, legelőször Nyugat-Magyarországon (pl. Sopron, Vas megye) figyelték meg. Ma már szinte minden megyében jelen van, különösen a kertekben gyakori. Narancssárga, vörösesbarna, sárgásbarna vagy akár zöldes, homogén testszín jellemzi, akár 12–15 cm hosszú is lehet. Hímnős (hermafrodita), évente akár 400 tojást is rakhat. Főleg öntözött kertekben, parkokban találkozunk velük, de réteken, szántóföldeken, erdőszéleken és utak mentén is előfordul.
Nagyon súlyos kártevő, mert mindenevő; a zöldségek, gyümölcsök, dísznövények, csírázó vetőmagok mellett az elhalt állatokat is megeszi. Kerttulajdonosok, kistermelők számára különösen zavaró, mert egészséges növényeket pusztít el. Nappal rejtőzködik, éjjel és eső után aktív. Lassú, de kitartó terjedés jellemzi.
Inváziós faj; más, őshonos csigafajokat kiszorít, velük versenyez a táplálékért és élőhelyért. Egyes kutatások szerint képes hibridizálni más Arion fajokkal, ami taxonómiai és természetvédelmi kihívásokat is okoz. Nagy testmérete és szaporasága miatt nehezen irtható. Az új élőhelyen nem alakultak ki olyan ragadozók vagy paraziták, amelyek hatékonyan szabályoznák a populációjukat.
Védekezési lehetőségek
Legsikeresebben mechanikus módon (kézi gyűjtés, csapdák), fizikai akadályokkal (pl. rézszalag) védekezhetünk ellene.
Biológiai védekezési lehetőség az indiai futókacsa, de kiskertben kárt tesznek a veteményesben, ezért főleg nagyobb birtokokon alkalmazhatók. Egyes források szerint a spanyol meztelencsiga nyálkája keserűbb vagy mérgezőbb lehet, mint más csigafajoké, ezért a ragadozók, pl. a sünök, vakondok nem fogyasztják.
Megpróbálkozhatunk taszító növények, pl. a levendula, rozmaring, kakukkfű, fokhagyma, medvehagyma, üröm, kapor, zsálya ültetésével az érzékeny növények (pl. salátafélék, retek, palánták) közé vagy köré.
Parazita fonálféreg (Phasmarhabditis hermaphrodita) is szóba jöhet, de jelenleg engedélyezett készítmény nincs Magyarországon (Nemafence, Nemaslug).
Az elmúlt években néhány újabb meztelencsiga-faj jelent meg Magyarországon. Ezeket foglaltuk össze az alábbi táblázatban:
Az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának kutatói, Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna 2018 óta dolgoznak a hazai meztelencsiga-fauna felmérésén. Munkájuk során két olyan meztelencsiga-fajt sikerült azonosítaniuk, amelyeknek nem volt eddig hazai észlelési adata. A feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus) és a malaccsiga (Tandonia kusceri) gyorsan terjedő, inváziós fajok, amelyek máris országszerte elterjedtek.
