Ne hozzunk haza növényt a nyaralásból!

Mediterrán országokban eltöltött nyaralás alkalmával nagy kísértést érzünk, hogy növényt hozzunk be szuvenírként. Egy-egy levágott leánderhajtással, út szélén kiásott olajfacsemetével végzetes károsítókat hurcolhatunk be az országba, amivel akaratunkon kívül is szabálysértést követünk el!

Jó üzletnek tűnik az adok-veszek oldalakon történő növényvásárlás is. Rengetegen árulnak olajfákat „mínusz 15 °C-ig télálló” felirattal. Nos, egy-két probléma azért felmerül itt is. A spanyol, olasz növények sosem találkoztak ilyen mínuszokkal, mostanában nálunk sem. Mire alapozzuk, hogy kibírják ezek a növények a komolyabb mínuszokat? Ki vállal felelősséget azért, ha egyszer lesz mínusz 14 °C, és ezek a növények elfagynak?

Xylella : a mediterrán tömeggyilkos

A másik nagy probléma az idegenhonos kártevők behurcolása. A Xylella fastidiosa baktérium egyik fő gazdanövénye az olajfa. Ha vásárolunk egy fát és beigazolódik a fertőzés, a hatóság 4 km-es körzetben a kártevő összes gazdanövényére karantén zárlatot rendel el (lásd az alábbi ábrát). A területen az összes termelő, áruda erre a sorsa jut.

Növények külföldről csak növényútlevél kíséretében hozhatók be, internetes értékesítésnél is minden növényhez kell növényútlevél. Ha valaki illegálisan, papírok nélkül hozta be a területre a növényt, jogilag károkozó lehet, nem vagyok jogi szakértő, de a károkért akár perelhető is lesz. Vásárláskor mindig kérjünk számlát és/vagy növényútlevelet. Ezzel igazolni tudjuk, hogy nem mi hurcoluk be a károsítót Magyarországra.

A Xylella fastidiosa az egyik legveszélyesebb növényi baktérium világszerte, amely számos betegséget okoz, és óriási gazdasági hatással van a mezőgazdaságra, a közkertekre és a környezetre. A Xylella fastidiosa és alfajai az EU-ban évente 5,5 milliárd eurós termeléskiesést okoznak, ami a korosabb (30 évesnél idősebb) olajfák uniós termelési értékének 70%-át, a fiatalabbak esetében a 35%-át, citrusféléknél a 11%-át, a mandulatermelés 13%-át és a szőlőtermelés 1–2%-át érinti az egész EU-ban. Ez Európa-szerte közel 300 ezer munkahelyet veszélyeztet, amelyek jelenleg ebben a termelésben vesznek részt.

A Xylella fastidiosa az EU-ban a növénykárosítókkal szembeni védekezési intézkedésekről szóló 2016/2031 uniós rendelet értelmében zárlati károsítóként szabályozott. Valamennyi tagállamba történő behurcolása és elterjesztése tilos. A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Azért kell mindent megtenni a bekerülés megakadályozására, mert ha már megtelepedett, továbbterjedését biztosítják a növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt. (Nyitóképünkön kabócákat előrejelző sárgalap horvátországi fiatal olajfa-ültetvényben.)

A Xylella fastidiosa baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz- és a tápanyagáramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél-perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást, törpülést, súlyos fertőzéskor fapusztulást. Tünetei a következők lehetnek:

• Az ágak hervadása és kiszáradása
• Levélklorózis – a növények víz-, cink- és vashiány tüneteit mutatják
• A növény törpülése, vagy gyenge növekedése
• Lógó megjelenés és rövidebb ízközök
• Zsugorodott gyümölcsök a fertőzött növényeken
• Korai gyümölcshullás
• Gumiszerű anyag megjelenése
• A gyümölcs méretcsökkenése

A baktériumfaj az amerikai kontinensen őshonos, onnan hurcolták be Tajvan szigetére. Európában először 2013-ban találták meg a dél-olaszországi Puglia tartományban, 2015-ben Korzikán és Dél-Franciaországban, 2016-ban pedig már Németországban is azonosították.

A kórokozó elleni védekezést nehezíti, hogy nem egy egységes fajról, hanem annak több alfajáról van szó:

1) A X. fastidiosa subsp. pauca – leánder, olajfa, cseresznye, őszibarack, szilva és dísznövények).
2) X. fastidiosa subsp. multiplex – dísznövények, elsősorban mirtuszlevelű pacsirtafűn (Polygala myrtifolia) és jeneszteren (Spartium junceum).
3) X. fastidiosa subsp. fastidiosa – szőlőnövények pusztulásához vezető száradást, a Pierce-betegséget okozza.
4) X. fastidiosa subsp. sandyi – Európában még nincs.
5) X. fastidiosa subsp. coffea – Nem igazolt teljesen.

Az X. fastidiosa nagyon széles gazdaszervezet körrel rendelkezik. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2025 február végén tette közzé a Xylella fastidiosa baktérium és altípusai által bizonyítottan fertőzött gazdanövényeinek frissített adatbázisát. A legszigorúbb kimutatási módszerek (szekvenálás, illetve tiszta tenyészet izolálása) alapján megerősített gazdafajok száma 452 fajra emelkedett, 204 nemzetségből, 70 különböző növénycsaládból. A gazdanövények túlnyomó többsége azonban tünetmentes marad, így a fertőzés hordozói. Ha az egyéb vizsgálati módszerekkel (pl. ELISA-, PCR-teszt), igazolt eseteket is figyelembe vesszük, ez a szám 713 növényfajra, 312 nemzetségre és 89 családra emelkedik.

A Xylella fastidiosa fogékony növények alfajainak folyamatosan frissülő listája az EFSA honlapján itt találja.

Az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) átfogó információkat nyújtó adatbázisát itt találja.

Érkeznek mások is

Rengeteg új kártevő készülődik hazánkba, és évente több be is költözik hozzánk. Néhány éve a fügének nem ismertünk idegen kártevőjét. Most már az össze-visszavásárlásokkal igen sok kártevőt cipeltünk be. Tavalyi évben újabb kettőt: a fekete fügelegyet (Silba adipata) és az afrikai fügelegyet (Zaprionus indianus).

Fenyőinken megjelent 2024-ben asárga szövődarázs (Acantholyda hyeroglyphica) és a kétfoltos címerespoloska (Perillus bioculatus). Az utóbbi ugyan ragadozó, de azt, hogy milyen befolyással lesz a faunára, még nem tudjuk (lásd: harlekinkatica).

Európába is minden évben nagyon sok új kártevő jelenik meg. A védekezésre meg már alig maradt hatásos növényvédő szer.

Következtetések

• Felelősségteljesen, megbízható forrásból vásároljunk! Ne üljünk fel az online hirdetéseknek!
• A parkolókban, piacokon csomagtartóból árusítás mindig gyanús!
• Kérjük a növényútlevelet! Tudatosodjon bennünk, hogy akár növényvédelmi bírságot is kaphatunk!
• Sajnos hatékony engedélyezett növényvédő szer sincs, ami a hatóságok felelősségét is felveti. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma megfékezésére sem állt rendelkezésre megfelelő akcióterv, a Xylellara sincs, tehát ha behurcoljuk Magyarországra, országosan el is fog terjedni.
• Sok kedvelt növényünk van veszélyben, az információk szerint már több millió olajfa esett áldozatul.

Idegenhonos kártevő észlelése itt jelenthető be: https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/bejelenetes-kotelezett-karositok

Ez is érdekelheti:

Két ragadozó húsevő laposférget találtak hazánkban

A közönséges füge növényvédelmi problémái

Poloskainvázió! Tévhitek és félreértések