Megállítható-e a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma pusztítása?

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma gyógyíthatatlan betegség. Fő terjesztője, az amerikai szőlőkabóca lárvái május végén, június elején kelnek. Légyünk résen, mert az első védekezések ideje hamarosan megkezdődik!

Az ember, az állatok és a növények a kezdetektől fogva küzd a károsítók ellen. Közülük a betegségokozók, vírusok, baktériumok és mikrogombák közismertek. Van azonban egy „kórokozótársaság”, amelyről kevesen hallottak: ezek a fitoplazmák.

A fitoplazmák rendszertanilag tulajdonképpen baktériumok, de a baktériumokra jellemző sejtfallal nem rendelkeznek. Másik, a baktériumtól eltérő tulajdonságuk, hogy táptalajon nem tenyészthetők.

A fitoplazmák általános jellemzője, hogy több növényfajt megtámadnak, állományban nagyon gyorsan terjednek. A továbbvitel elsődlegesen szívó kártevők által történik, amiben a kabócák szerepe ismert. A legújabb kutatások szerint egyéb rovarfajok is átvihetik a fitoplazmákat, pl. a közelmúltban betelepített Harlequin katicabogarak.

A fitoplazmákkal kapcsolatos kutatások több évtizedre nyúlnak vissza, de az általuk okozott pusztulások nagy száma miatt egyre fokozódnak. Széles körben vizsgálódnak a szakemberek, amelynek során sok „fehér folt” került tisztázásra, de mára egészen biztos, hogy a fitoplazmák által okozott károk nem enyhíthetők és a betegség nem gyógyítható. Az átvivő rovarok, azaz a vektorok – elsősorban tripszek – elleni időzített, előrejelzésre alapozott védekezés előnyei közismertek. Persze, igazi sikerekről nem lehet beszámolni.

Néhány, kiemelten fontos fitoplazmás betegséget érdemes felsorolni:
• szőlő aranyszínű sárgasága
• szőlő stolbur sárgaság
• burgonya sztolburja
• kajszi klorótikus levélsodródása
• alma seprűsödés
• alma fapuhulás
• cukorrépa rizománia

A továbbiakban a szőlő aranyszínű sárgaság mikoplazmával hazai megjelenését követő gyors terjedése és pusztítása okán részletesebben foglalkozom.

Hazánkban először 2006-ban Csurgón fedeztük fel az aranyszínű sárgaság első tüneteit. A vektor amerikai szőlőkabóca megfigyelése azonban már a 2000-es évek elején elkezdődött. Elsősorban sárga, ragacsos lapokat helyeztünk ki elsősorban olyan szőlőterületeken, ahol a közelben gondozatlan ültetvényt találtunk. Az aranyszínű sárgaság okozója egy fitoplazma, vektora pedig elsősorban az amerikai szőlőkabóca.

A munka intenzitása egyre fokozódott. A vektor kabócák begyűjtését sárga ragacsos lapokkal végeztük. Évről-évre nőtt a befogott egyedek száma. Az elhanyagolt vagy a vizsgált ültetvény közelében műveletlen szőlők jelenlétében különösen látványos volt a befogott rovarok számának növekedése. Ez első észleléseket követően a fertőzött ültetvények száma egyre nőtt. Ma már csak néhány megye szőlői mentesek.

A legnagyobb veszélyforrást az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt ültetvények jelentik (Fotó: Pap Edina)

Az amerikai szőlőkabóca lárvái május végén, június elején kelnek ki a szőlő kétéves részein telelő tojásokból. Az első védekezések ideje hamarosan megkezdődik. A nagyon gyorsan terjedő betegség megfékezésének egyetlen járható útja a kabócák elleni védekezések időzítése a sárga ragacsos lapok használatával. Fontos tudnunk, hogy mit láthatunk a lárvakelés idején a ragacsos csapdában?

Az első lárvastádium – 5 ilyen van – idején a lárva 1,5 mm nagyságú, külső megjelenése hasonlít az imágóhoz. Az első imágókkal július elején találkozhatunk, de ebben az időszakban még lárvák is bekerülhetnek a csapdákba. A kifejlett lárvák mérete 5 mm. A kabócák rajzáscsúcsa augusztusra tehető. Az utolsó imágók október végéig találhatók meg a szőlőkben. Az imágók mérete 5 mm körüli.

Az amerikai szőlőkabóca imágója (Fotó: EPPO)

Az amerika szőlőkabóca rajzása ragacsos sárgalappal jól előrejelezhető (Fotó: Pap Edina)

Mára – az előzetes remények után – bebizonyosodott, hogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma a megtámadott szőlőtőkét el is pusztítja úgy, hogy szétterjed a szőlő egész „testében”. Ezért kell a fertőzött tőkéket gyökérzetükkel együtt megsemmisíteni. És azt is tudjuk már, hogy minden igyekezetünk ellenére a betegség nagyon gyorsan terjed, évről évre megsokszorozódik a pusztuló tőkék száma. Leginkább azt kell tudomásul venni, hogy semmilyen lehetőségünk nincs a beteg növények gyógyítására. Többen említik az összefogás szükségességét. De ebben még nincs egyetértés. Pedig az idő a kórokozónak kedvez, és a szépen gondozott, híres borokkal szolgáló szőlőink bánják.

Jellegzetes, sátorosan sodródó, sárguló levéltünet fehérszőlő-fajtán (Fotó: Pap Edina)

Kék szőlőfajták esetén vöröses elszíneződés tapasztalható (Fotó: Pap Edina)

A Soproni Borvidéken például néhány szőlősgazda az évi átlagosan 6-7 permetezés ellenére, amibe a javasolt rovarölő szereket is bekeverte, két év alatt 3-ból 23 beteg tőkét számlál. Keserűségük érthető. Ők ennél többet nem tudnak tenni. Ebben az esetben kevés a remény. Mondják, hamarosan találnak megoldást a kórokozó megfékezésére. Addigra azonban borvidékeink üdülő telkek sokaságává válnak. Már sokan megkezdték szőlőik felszámolását.

Újra és újra az összefogás fontosságára figyelmeztetek! Javaslom az egy-két alkalommal végzett olajos lemosó permetezést a szőlő fás részein telelő tojások ellen. A lárvák és imágók pedig a szőlőlevelek fonákján táplálkoznak. A táplálékot és a fitoplazmát a floemszövetekből veszik fel. A nyálmirigyekbe kerülő kórokozó a kabóca egész életére fertőzőképességet biztosít. A jó gazda minden szőlőtőkét ismer a szőlőjében. Gyakran kell áttekinteni a sárga lapokat és feljegyezni a számokat. És a szomszédokat is rábeszélni hasonlóra.

A lárvák ellen felszívódó készítményekkel acetamiprid (pl. Mospilan), flupiradifuron (pl. Sanium System) hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk, míg az imágókat kontakt hatású hatóanyagokkal, például deltametrinnel (pl. Deltam), lambda-cihalotrinnal (pl. Karate Zeon 5 CS) gyéríthetjük. Fontos a megfigyelés, a ragacsos sárgalapok idejében történő kihelyezése!

(2025. augusztus 19-től a Mospilan 20 SG a névváltozatai szőlőben nem engedélyezettek! - a szerk.)

Az amerikai szőlőkabócát fitoplazmával fertőzött oltvánnyal hozták be hazánkba. Ez a lehetőség ma is fennáll. Ellenőrizetlen, megbízhatatlan oltványiskolából nem szabad oltványt vásárolni. Ez történt meg akkor, amikor egy 1,5 ha Chardonnay ültetvény 4 év alatt szinte megsemmisült. A szaporítóanyag régen és ma is meghatározó a szőlőtermesztésben, mondhatnánk bizalmi kérdés.

Említésre méltó a Stolbur szőlősárgaság fitoplazma, ami gyakran előfordul a szőlőültetvényekben. Éveken át megfigyeltem egy Zweigelt ültetvényt. A tünetes tőkék tünetesek maradtak, teremtek és nem terjedt a betegség. Más területeken is tapasztaltam a betegség jelenlétét.