Zöldségmag

A zöldségmagok az árutermelő zöldségkertészek mellett és hobbikertészek számára is remek lehetőséget kínálnak arra, hogy friss, saját termesztésű zöldségekkel lássák el magukat. A jó minőségű zöldségvetőmaggal indított termesztés költséghatékony, vitamindús zöldségek széles választékát kínálja. Akár korai salátát, ízes paradicsomot vagy zamatos dinnyét szeretnél, a magtól az asztalig vezető út öröme is a tiéd. A kulcs a jó vetőmag – legyen az hagyományos, öko/bio, vagy vegyszermentes – kiválasztása, a helyes ültetés és gondozás. 

Mitől értékes a vetőmag?

A vetőmag értékmérő tulajdonságai azok a minőségi mutatók, amelyek meghatározzák a vetőmag biológiai értékét, valamint a mezőgazdasági és kertészeti termelésben való használhatóságát, illetve a termesztés sikerességét, gazdaságosságát. Ezek a tulajdonságok biztosítják, hogy a vetőmagból egészséges, termőképes növényállomány fejlődjön, amely az elvárt terméshozamot eredményezi.

1. Biológiai és fizikai értékmérő tulajdonságok

Ezek a mutatók közvetlenül a mag élettani állapotát és a vetőmagtétel fizikai tisztaságát írják le.

· Csírázási erély (élettani minőség)

A vetőmag azon százalékos aránya, amely képes meghatározott ideig és körülmények között egészséges, normális palántává fejlődni. Ez a legfontosabb érték, mivel közvetlenül mutatja meg, hogy hány növény fog valójában kikelni és fejlődésnek indulni, miután a talajba került. A forgalmazott vetőmagoknak szigorú, fajra jellemző minimális csírázóképességi előírásoknak kell megfelelniük.

· Tisztaság (fizikai minőség)

A vetőmagtétel tisztamag-tartalmának százalékos aránya. A tisztamag alatt a vizsgált fajta ép, egészséges, tökéletesen kifejlődött magjait értjük. A tétel tartalmazhat még idegen magvakat (más kultúrnövények, vagy gyomok magjai), illetve inert anyagokat (pl. homok, iszap, növénymaradványok, törött és léha magok). A magas tisztasági fok biztosítja a pontos tőszámot, csökkenti a gyomok behurcolásának kockázatát és minimalizálja a felesleges szállítási súlyt.

· Nedvességtartalom

A magban lévő víz mennyisége, amelyet általában súlyszázalékban fejeznek ki. A megfelelő nedvességtartalom kulcsfontosságú a vetőmag tárolhatósága szempontjából. A zöldségnövények magja általában 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot. Az eltarthatósági idő növelése céljából a gyártók a természetes nedvesség-tartalmat szárítással további 5%-kal csökkentik, amit fóliatasakba zárva megőriz a mag. A túl magas nedvességtartalom beindítja az élettani folyamatokat, fokozza a légzést, ami a mag túlmelegedéséhez, romlásához, a csírázóképesség drasztikus csökkenéséhez, bepenészedéséhez vezethet.

· Ezermagtömeg

Az ezermagtömeg értelemszerűen 1000 darab mag grammban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki lehessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét. Jellemzi a fajta beltartalmi értékét és a mag kitelítődését is. A külföldről származó vetőmag-tasakokon nem az ezer-magtömeget, hanem egy gramm mag súlyát adják meg. A mennyiségeket grammban, vagy szemszámban tüntetik fel.

2. Növény-egészségügyi és genetikai értékmérő tulajdonságok

Ezek a tényezők a termésbiztonságot és a nemesítési munka eredményét garantálják.

· Fajtaazonosság és fajtatisztaság (genetikai minőség)

A fajtaazonosság annak igazolása, hogy a vetőmag valóban a csomagoláson feltüntetett fajtához tartozik. A fajtatisztaság annak igazolása, hogy a vetőmagtételben lévő egyedek a termesztendő fajta genetikai tulajdonságaival megegyeznek (pl. hibrideknél a hibridarány). Ezek az értékek garantálják, hogy valóban azokkal a tulajdonságokkal (pl. betegség-ellenállóság, terméshozam) rendelkező növényt kapjuk, amit választottunk.

· Növény-egészségügyi állapot

A kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmagnak mentesnek kell lennie a maggal terjedő kórokozóktól (pl. gombák, baktériumok, vírusok) és kártevőktől (pl. bab- vagy borsózsizsik). A fertőzött vetőmag ugyanis a betegségek terjedésének egyik fő forrása, ami már a csírázási szakaszban is károsíthatja a palántát (pl. pítiumos palántadőlés), vagy a későbbi fejlődés során jelentős terméskiesést okozhat (pl. uborkamozaik-vírus).

· Csírázóképesség

A vetőmagok csírázóképessége egy alapvető minőségi mutató, amely azt fejezi ki, hogy a vizsgált vetőmagtételekben lévő magok hány százaléka képes meghatározott idő alatt, optimális körülmények között (megfelelő nedvesség, hőmérséklet, levegő, fény) egészséges növénnyé fejlődni. A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%.

Mennyi ideig őrzik meg csírázóképességüket a zöldségvetőmagok?

A zöldségvetőmagok csírázóképességének megőrzési ideje fajonként jelentősen eltér, de nagymértékben függ a tárolás körülményeitől is. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb zöldségmag 1 és 8 év közötti ideig tartja meg a csírázóképességét megfelelő tárolás esetén.

Néhány példa:

· 1 évig csíraképes a fekete gyökér, a metélőhagyma, a pasztinák és a rebarbara vetőmagja.

· 2-3 évig csíraképes a csemegekukorica, a petrezselyem, a póréhagyma és a spárga vetőmagja.

· 3-4 évig csíraképes a bab, a cékla, a csillagtök (patisszon), a paprika, a sárgarépa, a sóska, az Új-zélandi spenót, a vöröshagyma és a zeller vetőmagja.

· 4-6 évig csíraképes a fejes saláta, a káposztafélék, a paradicsom, a retek, a spenót, a sütőtök, a tojásgyümölcs és a zöldborsó vetőmagja.

· 6 évig csíraképes a görögdinnye, 6-8 évig a spárgatök (főzőtök), 8 évig az uborka, 8-10 évig pedig a sárgadinnye vetőmagja.

Hogyan tudom megállapítani, hogy egy régi mag használható-e még?

Ha bizonytalanok vagyunk a régebb óta tárolt vetőmagok minőségében, érdemes vetés előtt egy egyszerű csírázási próbát végezni.

1. Tegyünk 10 szem magot nedves papírtörlőre, vattára vagy szűrőpapírra.

2. Helyezzünk be egy lezárt műanyag dobozba vagy zacskóba.

3. Tartsuk szobahőmérsékleten, vagy a fajnak megfelelő optimális hőmérsékleten (pl. paprika, tojásgyümölcs esetében 24-25 oC-on).

4. A magok csírázási idejének letelte után (lásd alább) számoljuk meg, hogy hány mag csírázott ki.

5. Ha a kicsírázott magok száma kevesebb, mint 7 (70%), a vetőmagot célszerű sűrűbben vetni a gyengébb kelés kompenzálására, vagy friss vetőmagot vásárolni.

6. Ha ennél alacsonyabb a csírázási arány, nem érdemes a tárolt magot elvetni.

Mennyi idő alatt csírázik ki az egyes zöldségfélék magja?

A vetőmagok kicsírázásának sebessége (ideje) fajonként rendkívül eltérő, és nagyban függ az adott növény optimális csírázási hőmérsékletének biztosításától. A csírázási időt általában napokban adják meg. Az alábbi táblázat a leggyakoribb zöldségfélék átlagos csírázási idejét mutatja be optimális feltételek (megfelelő hőmérséklet, nedvesség és levegő) mellett:

Hogyan őrizhető meg a csírázóképesség?

A csírázóképesség megőrzésének feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös körülményeket kell tartani, nem célszerű hűvös dohos pincékben tárolni a vetőmagtasakokat. A profi magokat és némely házikerti (színes tasakos) vetőmagot is a papírborítón belül csíramegőrző fémtasakba csomagolják, ezért a bontatlan zacskóban jól viselik a vetőmagok a szállítás, átrakás, tárolás során adódó szélsőséges körülményeket.

Célszerű még vásárlás előtt megnézni a vetőmag szavatossági (a fémzárolás érvényességi) idejét. Lejárt érvényességű vetőmagot ne vegyünk meg! A felbontott vetőmagokat lehetőleg még a vásárlás évében használjuk el. Csak annyi vetőmagot vegyünk, amennyire az adott évben szükségünk van.

Ha az előző évről mégis megmarad vetőmag, az az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében (lásd előbb). A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdobozban, vagy befőttes üvegben, 10-12 C-fokon tarthatók el csekély minőségromlással, a következő idényig. Előző évről megmarad mag esetében a csírázóképesség és a csírázási erély csökkenésével mindenképpen számolnunk kell.

Mit jelent a vetőmagok osztályozottsága?

A zöldségvetőmagokat minőségi és származási szempontok alapján hivatalosan minősítik és osztályokba sorolják. Ez a rendszer biztosítja, hogy a termelők és a kertészek megbízható, ellenőrzött genetikai értékű vetőmagot vásárolhassanak. Az osztályozottság Magyarországon (és az EU-ban is) jogszabályban rögzített, a forgalomba hozott vetőmag csak hivatalosan elismert kategóriába tartozhat.

A zöldségvetőmagok fő osztályai:

Elit vetőmag (bázis vetőmag), 0. szaporítási fok

Ez a nemesítő által fenntartott, fajtatiszta vetőmag. Közvetlenül a nemesítési anyagból szaporítják továbbszaporítás céljára, vagy további nemesítések alapanyagául is szolgál. Általában fehér címkével jelölik.

I. szaporítási fokú szaporító vetőmag

Az elit vetőmagból szaporított magtétel. Genetikailag egységes, tiszta, de már üzemi termelési körülmények között állítják elő. Továbbszaporításra, illetve közvetlen termelésre alkalmas. Kék címkével jelölik.

II. fokú szaporító vagy kereskedelmi vetőmag

Az I. fokú vetőmagból szaporított tételek, amelyek közvetlen felhasználásra, termelésre kerülnek, további szaporításra már nem alkalmasak. Piros címkével jelölik.

Mi a hibrid vetőmag és milyen előnyökkel jár?

A hibrid vetőmag a modern növénynemesítés eredménye, amelyet a csomagolásokon gyakran F1 (Filial 1, azaz első utódgeneráció) jelöléssel látnak el. Lényege, hogy két, genetikailag stabil és gondosan kiválasztott szülőnövény irányított keresztezésével állítják elő. Az így létrejött első generációs (F1) utód (a hibrid) egyesíti a szülők kívánatos tulajdonságait, és gyakran erősebb életerőt mutat, mint bármelyik szülő fajta. Ezt a jelenséget heterózishatásnak nevezzük.

A hibrid vetőmagok használata a kiskerti termesztésben számos előnnyel jár, de használatának korlátai is vannak.

Előnyök:

· Nagyobb terméshozam és életerő: az F1 hibridek általában bőtermőbbek és gyorsabb, kiegyenlítettebb növekedést mutatnak a heterózishatás miatt.

· Betegség-ellenállóképesség: a nemesítés egyik fő célja, hogy a hibrid növények ellenállóbbak (rezisztensek, illetve toleránsak) legyenek a gyakori betegségekkel és kártevőkkel szemben (pl. peronoszpóra-rezisztens vagy vírusrezisztens uborka, fuzáriumos levélfoltossággal szemben ellenálló paradicsom, alternáriával szemben rezisztens sárgarépa stb.).

· Kiegyenlítettség (homogenitás): Az F1 növények genetikailag egységesek. A termés formája, színe, mérete és érési ideje is nagyon egyöntetű, ami esztétikailag és betakarítási szempontból is előnyös.

· Egyéb előnyös tulajdonságok: a hibridizáció során több speciális tulajdonságot is ötvöznek, mint például a szárazságtűrés, a hosszú pulton tarthatóság vagy különösen édes íz.

Hátrányok:

· Drágább vetőmag: a hibrid vetőmagok előállítása költséges és időigényes, kimagasló szakértelmet és infrastrukturális hátteret igényel, ezért általában drágábbak, mint a hagyományos (szabad beporzású) fajták magjai.

· Nem érdemes magot fogni: ez a legfontosabb szempont a hobbikertészek számára. Ha az F1 hibrid növény terméséből gyűjtünk magot (F2 generáció), akkor a következő évben vetve a növények már nem fogják azonos mértékben hordozni a szülők kiváló tulajdonságait. A termés nem lesz egységes és az utódok méretben, ízben, termőképességben és betegség-ellenállásban is eltérőek, gyengébbek lehetnek.

· Minden évben új magot kell vásárolni: a hibrid vetőmagot a kívánt tulajdonságok eléréséhez minden évben újra meg kell vásárolni, míg a szabad beporzású fajtáknál saját magfogás is lehetséges.

Milyen vetőmagkezelési eljárások vannak?

A vetőmagot a vetés és a kelés egyenletessége, valamint a növény fejlődésének serkentése érdekében különböző módon kezelik. A legtöbb vetőmagot csávázzák, azaz a mag felszínét olyan növényvédő (csávázó) szerrel vonják be, ami a mag felületén, illetve közvetlenül a maghéj alatt megtapadó károsítókat elpusztítja.

A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, lehetelvékony filmszerű, általában élénk színű (kék, vagy rózsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki hatását, biztos védelmet nyújt a növény fejlődésének kezdeti szakaszában a palántakori betegségekkel szemben. A vetőgép nem koptatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert nem tapadnak össze szemek. Az élénk színnek köszönhetően jól ellenőrizhető a vetés. Az inkrusztált vetőmag vetésekor a csávázószer nem tömíti el a manapság használt precíziós szemenként vető gépek vetőelemeit.

A kisebb méretű, szabálytalan alakú vagy nehezen kezelhető magokat egy vastag bevonattal veszik körül, drazsírozzák (pelletálják). A cél egy nagyobb, gömbölyű, egységes méretű magforma létrehozása. A kalibrált, nagyméretű pelletek lehetővé teszik a szemenkénti és pontos tőtávolságú vetést, ami a professzionális termesztés alapja. A bevonat a mechanikai előnyök mellett védelmi funkciót is ellát. A pellet nemcsak csávázószereket tartalmazhat, de tehetnek hozzá mikroelemeket és indító tápanyagokat, illetve biológiai készítményeket (pl. Trichoderma gombák) is. A töltőanyag gyakran segít a nedvesség megtartásában a mag körül, ami az apró magvak esetében, amelyek könnyen kiszáradnak a felszín közelében, különösen előnyös. A leggyakrabban fejes saláta, sárgarépa, petrezselyem, hagyma és spenót, a dísznövényeknél a petúnia, begónia vetőmagok esetében alkalmazzák.

A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsíráztatják, így javítják a kelési százalékot és csökkentik a tenyészidő hosszát. A hőkezelés a dughagymánál általános eljárás, amelynek hatására a magszár-kezdemények visszafejlődnek. A szőrős, vagy kapaszkodókkal borított magokat (pl. paradicsom, sárgarépa) koptatják, ami megkönnyíti a szemenkénti vetést.

Különleges vetőmag kezelési eljárás a gamma-besugárzás, amit a mák, illetve a majoránna esetében alkalmaznak. E két növény a jó keléshez megfelelő állománysűrűséget igényel, ám később a sűrű állomány visszaveti a fejlődésüket, ezért egyelni kell. A sugárkezelt magok is kicsíráznak, serkentve ezzel a többi kelését, ám még csíranövény korban elpusztulnak. általában 30-40%-ban kevernek a kezeletlen maghoz besugárzott magot.

Milyen információk szerepelnek a házikerti (színes tasakos) vetőmagok csomagolásán?

A házikerti vetőmagok tasakjain a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezen kívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban, vagy szemszámban), a fémzárolás ideje, a fémzár és/vagy a vetőmagtétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami a fémzárolás után 2 év.

Mi az öko/bio és a vegyszermentes vetőmag?

Az öko és vegyszermentes vetőmagok a fenntartható kertészkedés alapjai, biztosítják a tiszta, egészséges termést.
Öko vetőmag: ellenőrzött, bio termelési módszerrel előállított mag, NÉBIH adatbázis alapján.
Vegyszermentes vetőmag: hagyományos termesztésből származik, de nem kezelik növényvédő szerekkel a betakarítás után. Hobbikertészeknek ideális, színes tasakos kiszerelésben is elérhető.