Magazin

Szeptember első napjaiban ugyan még nem „gőzerővel”, de folyik a szüret az ország borvidékein. Régebben a kis szőlészetekben a könnyű munka mellett vidámság, kellemes együttlét, éneklés is kísérte a betakarítást.

A hosszan tartó kánikula, de még inkább a szárazság miatt a házatlan (meztelen) csigák rejtekhelyekre húzódtak. A több napon át tartó esőzések hatására előbújtak a narancssárga és szürke változatok is, mivel ősszel intenzív a tojásrakásuk.

Úgy tűnik, hogy az idén István napja után beigazolódott a népi megfigyelés: az országban mindenhol esett valamennyi eső és hűvösebbre is váltott az időjárásunk. Bertalan napját, augusztus 24-ét pedig sok helyen már az ősz kezdetének tekintették. A károsít

Aszály és forróság hatására szenved az egész élővilág. Ritka, még inkább szokatlan tünetekkel találkozunk kerti növényeinken, gyümölcsfákon és bokrok, dísznövényeken, örökzöldeken.

Augusztus közepe táján a kertészek a szüretre készülnek. Az aszályos meleg hatására a vegetáció felgyorsult. A korai gyümölcsök már a kosarakban vannak és a hónap vége felé megkezdődik a korai szőlőfajták, pl. az Irsai Olivér, Zenit stb. szedésére is.

Az OMSZ augusztus 5-i aszálytérképe magáért beszél, csak a zöld színnel jelölt Északi-középhegység területén nincs aszály. Sajnos a folytatás sem lesz jobb.

Az elmúlt két évtizedben annyi új károsító telepedett be hozzánk, hogy szinte megfeledkeztünk a régi kórokozókról és kártevőkről. Pedig itt vannak velünk, évről-évre kisebb-nagyobb gondot okoznak a növényvédelmi tevékenységünk tervezésekor.

A nyári szabadság, nyaralás idejére rövidebb-hosszabb időre kénytelenek vagyunk magára hagyni az éppen burjánzó, szépsége teljében lévő kertet. Szerencsések vagyunk, ha erre az időre valakire rábízhatjuk a kertgondozást.

Kertekben járva szinte mindenütt földibolhák, takácsatkák, rózsabogarak károsítával találkozhatunk, térségenként enyhébb vagy súlyosabb mértékben. Fokozódnak a tápanyahiány-betegségek is.