A fagykár elleni védekezés egyik legfontosabb, mégis gyakran alulértékelt eleme a növények megfelelő kondícióban tartása. A tápanyagokkal jól ellátott, megfelelő kondícióban lévő fák bizonyítottan jobban tűrik a stresszhatásokat, így a fagyot is. A felkészítés már az előző szezonban elkezdődik.
A fagytűrés nemcsak a hőmérséklettől függ, hanem attól is, hogy a növény szövetei milyen állapotban vannak. A megfelelően táplált növények sejtnedve koncentráltabb, sejtfalaik erősebbek, így kevésbé károsodnak a fagyás során.
A fagykár elleni közvetlen védelemben kálium, a kalcium és a bór a három kulcsszereplő.
Ezt a „három muskétást” támogatja a védelemben és a megerősítésben a cink és a szilícium:
inkább közvetett módon segít a fagytűrésben:
nem klasszikus tápanyag, de egyre nagyobb figyelmet kap, főleg mint a növények „fényvédő faktora”:
Mindezekhez a háttértámogatást a foszfor, a magnézium, a kén, a réz és a mangán adja:
A „fagyvédő tápanyagokat” a télre való felkészítő tápanyag-utánpótlás során, ősszel juttassuk ki (szeptember végétől november elejéig), amikor
Ez biztosítja, hogy a növény „feltölti a tápanyagraktárait”.
A biostimulátorok nem klasszikus növényvédő szerek, hanem olyan készítmények, amelyek a növény élettani folyamatait támogatják. Segítségükkel a növények gyorsabban reagálnak a stresszhatásokra, és hatékonyabban védekeznek a kedvezőtlen körülmények ellen.
Fagyveszély esetén a biostimulátorok többféleképpen hatnak. Egyrészt fokozzák a sejtek ozmotikus koncentrációját, ami csökkenti a fagyásból eredő sejtkárosodást. Másrészt aktiválják a növény természetes védekező mechanizmusait, például a növény antioxidáns rendszerét.
Különösen hatékonyak lehetnek azok a készítmények, amelyek:
A biostimulátorok hatékonyságának kulcsa az időzítés. A kezeléseket még a fagy előtt kell elvégezni, általában legalább 10–12 órával a lehűlés előtt. Ez biztosítja, hogy a hatóanyagok felszívódjanak és eljussanak a kritikus növényi részekhez.
Tartósan hűvös időjárás vagy ismétlődő fagyok esetén indokolt lehet a kezelések megismétlése. Fontos azonban, hogy közvetlenül a fagy után, stresszállapotban lévő növényre ne permetezzünk azonnal, mert ilyenkor a hatóanyag-felvétel korlátozott. Érdemes megvárni, amíg a hőmérséklet emelkedik, és a növény anyagcseréje újra aktívvá válik.
A biostimulátorok nem „fagyvédő csodaszerek”, nem akadályozzák meg teljesen a károsodást erős fagy esetén.
Ugyanakkor megfelelő alkalmazással:
A fagykár elleni védekezés nem egyetlen beavatkozáson múlik. A megfelelő tápanyagellátás és a biostimulátorok használata hosszabb távon erősíti a növényeket, jelentősen csökkentheti a súlyos károsodás kockázatát. A jól felkészített ültetvény nemcsak jobban viseli a tavaszi fagyokat, hanem stabilabb és kiszámíthatóbb termést is ad.
Mert a jól táplált növény erősebb sejtfalakkal és koncentráltabb sejtnedvvel jobban ellenáll a fagyásnak.
Ősszel, szeptember végétől november elejéig, amíg a növény még aktívan fel tudja venni azokat.
A kálium, mert növeli a sejtnedv töménységét és javítja a vízháztartást.
Erősíti a sejtfalakat és csökkenti a fagy okozta sejtkárosodást.
A bórnak, mert javítja a sejtfalak stabilitását és a cukorszállítást, ami növeli a növény fagytűrését.
Támogatják a növény stresszválaszait és segítik a faggyal szembeni alkalmazkodást.
Legalább 10–12 órával a lehűlés előtt, hogy a növény fel tudja venni őket.
Nem teljesen, de jelentősen csökkentik a károsodás mértékét és segítik a regenerációt.
A jövő évi termés záloga: Őszi tápanyag-utánpótlás gyümölcsösben és szőlőben
2026. évi 5. növényvédelmi felhívás
