2026. évi 7. növényvédelmi felhívás
Úgy tűnik, hogy lassan normalizálódik, az átlagoshoz közelít az időjárásunk. A leveleket nedvesítő eső és a talajból felszálló pára mellé megérkezett a meleg is. A fertőzött vesszőkről és a fák alatt maradt fertőzött levelekről elindultak az almatermésűek varasodásának a spórái. A levéltetvek is megérkeztek.
A levélpirosító ribiszke-levéltetű kártételét 04. 01-jén fényképeztem (nyitókép). A március 24-én felállított előrejelző csapdáinkban pedig már megjelent néhány molyfaj és a poloskaszagú szilvadarázs is.
A tafrina (3. felhívás) és a virágfertőző monília (4. felhívás) fertőzésének a veszélye sem csökkent, sőt néhol csak most kezdődött a meggy virágzása! A fotók 04. 07-én készültek, permetezetlen őszibarack és kajszi fákon. Indítani kell a növényvédelmet!
Balra a kajszimonília, jobbra az őszibarack-tafrina kórképe
A levelek őszi eltávolítása, beásása, majd a lombhulláskor és tavasszal elvégzett rezes lemosás sem akadályozhatja meg biztosan a varasodás fertőzését. A permetezések hatása sosem 100%-os, és a szomszédos kertek közeli fáiról is megérkezhetnek az első spórák (az aszkospórák). A fogékony alma- és körtefajtákon, a párásabb kertekben, vagy ahol piacos termést szeretnének szüretelni, védekezni kell! Most a réztartamúak közül válasszanak, amelyeket az engedélyeik szerint zöldbimbóig, virágzásig használhatjuk. Ajánlom pl. a rézhidroxid, a rézoxid hatóanyagúakat vagy a nano technológiával előállított rezeket pl. a rézoxikloridot (pl. Montaflow). Ezek finom őrlésűek és kevésbé perzselnek. (A Cuproxat FW tavaly „feljebb lépett”, I. és II. kategóriás lett. Nem örültem a „győzelmének”, kiváló gombaölőnk volt.)
A biotermesztők is a réztartalmúakat használják az alma és a körte varasodására, de a kálium-hidrogén-karbonátból is készültek „bio szerek”, pl. a VitiSan SP. A növény felületén lúgos kémhatást alakítanak ki, ezzel a varasodás és a lisztharmat terjedését is meggátolják és még a káliumot is pótolják. Nem ajánlatos a réztartalmúakkal keverni!
Az egyszerű anyagok közül almában, a fűzfakéreg és a mezei zsurló lisztharmatra és varasodásra, a szódabikarbóna és a talkum a varasodásra engedélyezett. A mezei zsurlóból és a lecitinből előállított készítmények már formulázott készítményként is kaphatóak.
A tavaly engedélyezett szőlőmag kivonat kiindulási alapanyagát, a közismert táplálékkiegészítőt több helyen is árusítják. Adatlapja szerint: „Házi kertekben történő kezeléshez 9,8 g kivonatot kell 10 l vízben egyenletesen szuszpendálni.” Próbálják ki és örülnék, ha visszajeleznének.
Az algatörzseket, aminosavakat, huminsavakat vagy élő mikrobiológiai szervezeteket tartalmazó készítmények is megerősíthetik, ellenállóvá tehetik a növényeinket. A felsoroltak kontakt készítmények, ezekkel ismételni kell 3-10 naponta az időjárás függvényében, pl. eső után, és akkor is, ha a növények intenzíven növekednek. Ugyanis ekkor „kihízhatják” a permetszer védő bevonatát, és a fedetlen felületeken, a „lyukakon” újra fertőzhetnek a károsítók.
A bőséges virágzást követően túl sok gyümölccsel kötődött fa megszabadulhat a feleslegesnek ítélt gyümölcseitől. Ez a természetes gyümölcsritkulás. Azonban a fekete vagy a sárga poloskaszagú szilvadarázs is felelős lehet a korai gyümölcshullásért. Ebben az esetben rágcsálékot, ürüléket látunk a szétbontott a kis szilvákban, néha még a lárvát is megtalálhatjuk bennük. Nekem még nem tűnt fel, de állítólag „többé-kevésbé poloskára emlékeztető szaga van a hullott gyümölcsnek”. Ekkor már elkéstünk a védekezéssel! Néha 90%-os kárt is okoznak. A későbbiekben hullást okozhat még a fagy, a sarkavírus, a szilvamoly és a tápanyaghiány is.

Poloskaszagú szilvadarazsak ragacsos fehérlapon (balra) .... és kártételük (jobbra)
Nézze meg az alábbi videót is:
Ezek a szilvadarazsak a talajban telelnek át, és a párosodás után a megtermékenyített nőstények a virágok csészeleveleibe rakják a tojásaikat. A fehér színhez vonzódnak, ezért már most, a virágzáskor függesszék ki és rendszeresen ellenőrizzék a ragacsos fehérlapokat. A befogott egyedek jelzik a rajzás kezdetét, ekkor indíthatjuk a permetezést. Virágzásban felszívódó rovarölővel pl. a méhkímélő Mospilan 20 SG -vel védekezhetünk. (A szilvadarázsra engedélyezett másik rovarölő, a Sivanto Prime, a II.-ból, I. kategóriás lett.)
Ha szeretne hozzáférni a II. kategóriás növényvédő szerekhez, végezze el a 80 tanórás alapfokú növényvédelmi "zöldkönyves" tanfolyamot! Ezek időpontjairól itt tájékozódhat.
Budapest, 2026. április 07.
Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is:
Zsigó György, NMNK
Ez is érdekelheti:
TIPP: Káliumpótlás és növényvédelem egy készítménnyel, bio módon
TIPP: Kora tavaszi immunizálás a természet erejével: Tricho Immun
Biostimulátorokkal a stresszmentes kertért