Aktuális növényvédelmi helyzet a közterületi dísznövényeken – 2026. június közepe

Növényvédelmi szempontból jól indult az év, nem robbantak be a kórokozó gombák, nem szaporodtak fel pl. a levéltetvek sem. Ezt a csapadék hiánya magyarázta. Sajnos ugyanakkor szomjaztak a növényeink. A platán apignomóniás betegségét és a vadgesztenye guignardiás levélbarnulását okozó gombák a nedves körülményeket kedvelik, így ezek sem okoztak nagy gondot az elmúlt hónapban.

Zsigó György 2026.06.15 08:40

Az idén tehát szerencséjük volt azoknak a kollégáknak, akik kihagyták a platánok korai, az apignomónia esetleges fertőzését megcélzó permetezést. A budapesti tapasztalatom alapján most kifejezetten jól néznek ki a platánok. Ugyan néhol már feltűnnek a torz lisztharmatos levelek és a csipkéspoloska szívásnyomai, de a korábbi években, ilyenkor már ennél szomorúbb képet mutattak a közterületi fák. Azonban ami késik, nem múlik; a csipkéspoloskák és a lisztharmat ellen érdemes lepermetezni a platánokat. A száraz talajból nem tudják felvenni a mikroelemeket. Részben ezeket is pótolhatjuk a levélen keresztül lombtrágyákkal.

Ahol megtörtént a vadgesztenyék permetezése az aknázómoly első nemzedéke ellen, ott aknamentesek és – a gombaölő szereknek köszönhetően – lisztharmattól mentesek a levelek. Ahol nem permeteztek vagy nem injektálták be a fákat, ott akár 100%-os pusztítást is okozhattak az aknázók. Az alábbi, június 10-i felvételen az első nemzedék kártételét láthatják, egy elhanyagolt fasor fáján.

Az országos csapdahálózatunk fogási számai azt mutatják, hogy valószínűleg már a második nemzedék rajzása indult meg június elején, tehát készülni lehet a moly második nemzedéke elleni kezelésre. Természetesen ebben az esetben is gombaölő szerrel és lombtrágyával kombinálják a permetlevet.

A lisztharmatfajok biológiája hasonló, az idén is szinte teljesen egyszerre jelentek meg, pl. a borbolyán, a rózsán, a tölgyön, a juharon vagy pl. a kertekben a cukkinin. A platánon, a vadgesztenyén, a díszkörtén és a tölgyön is számíthatunk a „saját lisztharmatuk” nyári fertőzésére. Az alábbi fotó június 2-án készült egy csenevész „vérjuharon”. Egy temetőkert párás sarkában álló, magára hagyott fán ilyen szintű fertőzés is kialakulhatott az idei tavaszon.

Úgy tűnik, hogy az aszályos időjárás nem zavarta a fagyaltripszet a fejlődésében, mert egy pesti parkban már június 9-én súlyos kártételét fotózhattam le. A sövény aljáról leszedett, még zöld levél jól mutatja az egészséges és a károsított levél közti különbséget. Akár teljes lombhullást is előidézhet, méterhosszan kikopaszodhatnak a sövények. Nehéz ellenfél. A nyár folyamán több nemzedékével is számolnunk kell. A tapadásfokozóval kiegészített felszívódó és kontakt hatóanyagú rovarölőkkel, többszöri ismétléssel és apró cseppekkel, bőséges lémennyiséggel végezzék el a bokrok permetezését. Közterületen ezt bízzák a növényorvosra. A lárvái a talajba húzódnak és ott fejlődnek tovább. Itt nem éri el őket a permetlé, de a rendszeres kapálással megzavarhatjuk a talajlakó alakjait. Ugyanez a faj a közeli orgonabokrokra is veszélyt jelent, ezért orgonatripsznek is hívják.

A 2008. évi XLVI. törvény szerint "a földhasználó köteles az ingatlanán a parlagfű virágbimbójának a kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani". Az esetlegesen kirótt drasztikus bírságnál is fontosabb az, hogy hazánkban a lakosság 20 %-a érzékeny a parlagfű pollenjére. Rájuk gondoljanak a közterületeken is az irtásánál! A NÉBIH „parlagfüves” oldalán tájékozódhatnak a hatósági ügyintézés menetéről belterületen és külterületen. Ugyanitt a parlagfűfertőzés pillanatnyi helyzetéről is olvashatnak.

Jó egészséget kívánok Önöknek és a növényeiknek is!

Zsigó György

NMNK