Tények és tévhitek a parlagfűről és a parlagfűbogárról

Megkezdődött a parlagfűszezon és ezzel ismét a figyelem középpontjába került ez a behurcolt gyom. Cikkünkben néhány tévhitet szeretnénk eloszlatni a növénnyel, illetve károsítójával, a szintén nagy médiaérdeklődéssel kísért parlagfű-olajosbogárral kapcsolatban.

A NÉBIH július 19-i országos parlagfű-helyzetképe szerint a tartós aszály és szárazság miatt lassú a növény fejlődése. Július végén a parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat az országban, leggyakrabban a 2-4 levelestől a 120 cm-es magasságig terjed. Néhány megyében150-200 cm-s példányokat is találtak. Jelenleg a vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszaka zajlik. A most érkezett hidegfront és csapadék valószínűleg felgyorsítja a fejlődést, így megkezdők a virágzás, majd a pollenszórás.

Első tévhit

Tévhit, hogy a parlagfű a fő allergén növény. Nagyon sok allergén növény van még a termesztett növényeink között is, például a búza és kukorica pollenje is allergizálhat. Nagyon erősen allergének a pázsitfűfélék, a fekete üröm, és a fő szezonjuk egybeesik a parlagfűével. Több erősen allergén növény is virágzik ebben az időszakban, tehát kimondani, hogy csak a parlagfű az oka az arra érzékenyek allergiájának nem helytálló.

És még akkor nem is említettük a gombaspórákat, amelyek egész évben igen magas koncentrációban vannak a légtérben, amelyek között igen sok allergén van (pl. Cladosporium, Alternaria, Phomopsis,  Cytospora stb.), amelyek súlyos orr- és arcüreggyulladást okozhatnak. Nem is beszélve a hernyószőrőkről, amelyek a bőrre tapadva és a légutakba kerülve súlyos allergiás tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknél.

Keresztallergia esetében az allergénhez szerkezetileg hasonló anyag allergiás megbetegedést vált ki egy más anyagra allergiás betegnél. A szervezet az allergén és a keresztallergiát kiváltó anyag kémiai szerkezetének hasonlósága miatt nem tud különbséget tenni, és ezért a keresztallergiát kiváltó anyag is okozhatja az allergiás tüneteket. Parlagfű esetében például a görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, aminek fő fogyasztási időszakai is parlagfűszezonban van, illetve banán is. Ha valaki allergiás a parlagfűre, a tünetet a téli banánevés is kiválthatja.

Második tévhit

A második tévhit, hogy a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) megoldja a parlagfűproblémát.

A bogár Észak-Amerikában honos faj, nálunk csak kevés egyedet találtak, és még nem tudjuk, hogy tud-e alkalmazkodni a hazai körülményekhez. Ha felszaporodik, akkor sem tudja elfogyasztani az összes parlagfüvet, és az sem tudjuk, hogy a rágását mennyire tudja tolerálni a parlagfű. Aztán jönnek a további kérdések. Ha lekaszáljuk a jogszabályok szerint a parlagfüvet, akkor éhen hal-e a bogár, vagy ráfanyalodik a kultúrnövényeinkre? Talán segíthet a parlagfű elleni védekezésben, de ez még a távoli jövő.

Javasoljuk olvasásra a NÉBIH által közzétett információs anyagot.

Mindemellett a parlagfüvet irtani kell, ami törvény szerint kötelező. Virágzás előtt akár kézi gyomlálással, rendszeres kapálással, kaszálással, illetve vegyszeres gyomirtással is megszabadulhatunk tőle. Házikertekből a szabad földterületek füvesítésével szoríthatjuk ki.

A NÉBIH oldalán minden hivatalos információ megtalálható, amit a parlagfűről és az irtásáról tudni kell.