A NÉBIH 2026. július 17-i országos parlagfű-helyzetképe szerint a növény fejlettsége július közepén igen változatos képet mutat. A parlagfűvek többsége még intenzív hajtásnövekedési fázisban van, a növények fejlettsége a szikleveles állapottól a 100 centiméteres magasságig terjed. A legfejlettebb példányok általában 100–140 centiméteresek, Békés vármegyében azonban már 200 centiméteres növényeket is találtak.
Közben országszerte megkezdődött a vegetatív és a generatív fejlődési szakasz közötti átmenet is. A vármegyék többségében már megjelentek a virágbimbós egyedek, Hajdú-Biharban pedig 20–40, Békésben 40–55 százalékos arányban is előfordultak ilyen növények a vizsgált területeken.
Ez azt jelenti, hogy a parlagfű elleni védekezésben továbbra is különösen fontos az időzítés. A növényt lehetőleg virágzás és pollenszórás előtt kell eltávolítani, így a pollen kibocsátása és a maghozás is megelőzhető.
1. tévhit: A parlagfű az egyetlen, illetve a legfontosabb allergén növény
Részben igaz, de így megfogalmazva félrevezető.
A parlagfű pollenje valóban kiemelkedően fontos allergén Magyarországon, és a nyár második felének egyik meghatározó pollenforrása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, ebben az időszakban jelentkező allergiás tünetért kizárólag a parlagfű felelős. Számos más növény pollenje is okozhat allergiás panaszokat. Ilyenek például a pázsitfűfélék, a fekete üröm és más gyomok pollenjei. Egyes termesztett növények, köztük a gabonafélék pollenje is kiválthat allergiás reakciót, bár ezek allergológiai jelentősége és a lakosság tényleges pollenterhelése eltérő lehet a parlagfűétől.
A parlagfű tehát nem az egyetlen allergén növény, de a magyarországi pollenszezonban kiemelkedő jelentőségű allergénforrás, ezért visszaszorítása közegészségügyi szempontból is fontos.
2. tévhit: Minden nyári allergiás tünetet a parlagfű okoz
Nem feltétlenül.
A nyári időszakban többféle allergén lehet jelen a levegőben.
A különböző növények pollenjei mellett gombaspórák is nagy koncentrációban fordulhatnak elő, amelyek egész évben igen magas koncentrációban vannak a légtérben, amelyek között igen sok allergén van (pl. Cladosporium, Alternaria, Phomopsis, Cytospora stb.), amelyek súlyos orr- és arcüreggyulladást okozhatnak. Nem is beszélve a hernyószőrőkről, amelyek a bőrre tapadva és a légutakba kerülve súlyos allergiás tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknél.
A tünetek hátterének pontos meghatározása ezért nem mindig egyszerű. Ha valaki minden évben ugyanabban az időszakban tapasztal allergiás panaszokat, érdemes allergológiai kivizsgálást kérnie, amely segíthet az egyes allergének azonosításában.
Pollenek allergén hatásai és a pollenszórás időpontjai
3. tévhit: A parlagfű-allergia és a keresztallergia ugyanaz
Nem ugyanaz, de összefügghetnek.
Keresztallergiáról akkor beszélünk, amikor az immunrendszer egy adott allergénhez hasonló szerkezetű anyagot is felismer, és arra is allergiás reakcióval válaszol.
A parlagfűre érzékenyeknél bizonyos élelmiszerek fogyasztása is okozhat kellemetlen tüneteket. Ilyen lehet például egyes esetekben a dinnye, a banán, az uborka vagy a paradicsom. Ezek azonban nem minden parlagfű-allergiás számára okoznak panaszt, ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy az érintetteknek ezeket az élelmiszereket kerülniük kell.
A keresztallergiás reakciók egyénenként eltérőek lehetnek. Ha valaki bizonyos élelmiszerek fogyasztása után rendszeresen tüneteket tapasztal, érdemes allergológussal konzultálnia.
4. tévhit: A szárazság megoldja a parlagfűproblémát
Nem.
A tartós aszály valóban lassíthatja a parlagfű csírázását és fejlődését, de a növényt nem feltétlenül pusztítja el. A 2026-os év időjárása is jól példázza ezt.
A NÉBIH július közepi helyzetképe szerint a növények fejlődése a szárazság miatt több helyen lassabb volt, ugyanakkor a parlagfű fejlettsége országosan igen változatos képet mutatott. Ahol a növény megfelelő nedvességhez jutott, ott intenzív növekedés és már virágbimbós állapotú egyedek is megjelentek.
A csapadékosabb időszakok ezért új lendületet adhatnak a fejlődésnek. A száraz időjárás tehát nem ok arra, hogy a parlagfű elleni védekezést elhalasszuk.
5. tévhit: Júliusban már késő a parlagfű ellen védekezni
Éppen ellenkezőleg!
A parlagfű elleni védekezés egyik legfontosabb időszaka a virágzás előtti periódus. A növények fejlettségének rendszeres ellenőrzésével még időben beavatkozhatunk.
Kisebb területen a parlagfüvet gyökerestől kihúzhatjuk, nagyobb területen pedig a megfelelő időben végzett kaszálás vagy – az adott területre és kultúrára engedélyezett esetben – a gyomirtás jöhet szóba.
A túl korán végzett kaszálás után a növény újrahajthat, ezért a kezelt területet később is ellenőrizni kell. A legfontosabb, hogy a parlagfű ne jusson el a virágzásig és lehetőleg a maghozásig.
A parlagfüvet irtani kell, ami törvény szerint kötelező. Virágzás előtt akár kézi gyomlálással, rendszeres kapálással, kaszálással, illetve vegyszeres gyomirtással is megszabadulhatunk tőle. Házikertekből a szabad földterületek füvesítésével szoríthatjuk ki.
6. tévhit: A parlagfű-olajosbogár megoldja a parlagfűproblémát
Egyelőre biztosan nem.
A parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) Észak-Amerikában őshonos faj, amelynek lárvái és imágói a parlagfű leveleivel táplálkoznak. Európában is megjelent, és a tudományos vizsgálatok alapján az egyik legígéretesebb természetes ellensége lehet a parlagfűnek.
A NÉBIH korábbi tájékoztatása szerint a faj biológiai védekezési lehetőségként érdekes, ezért vizsgálták többek között a tápnövény-preferenciáját és magyarországi előfordulását. A vizsgálatok alapján például a napraforgó nem bizonyult megfelelő alternatív tápnövénynek a bogár számára.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bogár rövid időn belül „megoldja” a parlagfű elleni védekezést.
Szerző: Lukátsi Márk, forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/181672, licenc: CC BY 4.0
7. tévhit: Ha a parlagfű-olajosbogár megtelepszik, nem kell többé irtani a parlagfüvet
Ez sem igaz.
A természetes ellenségek fontos szerepet játszhatnak egy inváziós növény hosszú távú visszaszorításában, de egyetlen faj megjelenése nem jelenti azt, hogy az emberi védekezés feleslegessé válik.
A parlagfű elleni védekezés célja nem pusztán a növény elpusztítása. Legalább ilyen fontos a virágzás és a pollenszórás megakadályozása, valamint a maghozás visszaszorítása.
Ezért a parlagfű-olajosbogár megjelenése mellett is szükség van a rendszeres területellenőrzésre és a megfelelő időben végzett védekezésre.
8. tévhit: A parlagfű-olajosbogár biztosan veszélyes a termesztett növényekre
Erre jelenleg nincs megfelelő bizonyíték.
A parlagfű-olajosbogár gazdanövénykörének vizsgálata éppen azért fontos, hogy megismerjük, milyen növényeken képes táplálkozni és szaporodni.
A NÉBIH korábbi vizsgálatai alapján a napraforgó például nem bizonyult megfelelő alternatív tápnövénynek. Ez fontos eredmény, ugyanakkor a természetes ellenségek alkalmazásának megítéléséhez további kutatásokra és hosszú távú megfigyelésekre van szükség.
Ezért sem az nem állítható, hogy a parlagfű-olajosbogár biztosan megoldja a problémát, sem az, hogy biztosan veszélyt jelent a termesztett növényekre.
A parlagfű-olajosbogár a parlagfű természetes ellenségeként érdekes lehet a jövőbeni biológiai védekezésben. A kutatások célja annak feltárása, hogy a faj természetes úton milyen mértékben képes hozzájárulni a parlagfű állományainak visszaszorításához.
A biológiai védekezés azonban hosszú folyamat, és az eredményessége számos tényezőtől függ. Ezért a jelenlegi helyzetben nem szabad arra várni, hogy majd a parlagfű-olajosbogár elvégzi helyettünk a munkát.
Hogyan védekezzünk a parlagfű ellen a kertben?
Ha csak néhány parlagfű található a kertben, a legegyszerűbb megoldás a növény gyökerestől történő eltávolítása. Ezt lehetőleg még virágzás előtt végezzük el.
Nagyobb területen a rendszeres kaszálás segíthet a növények visszaszorításában. Fontos azonban, hogy a kaszálás után a területet ismételten ellenőrizzük, mert a parlagfű képes újrahajtani.
Mezőgazdasági területeken a védekezés módját az adott kultúrához és területhez kell igazítani. A gyomirtó szerek használatakor mindig az adott növénykultúrában engedélyezett készítmény aktuális engedélyokiratát és címkéjét kell követni.
Házikertben a rendszeres talajtakarás, a megfelelő növénysűrűség és a szabad talajfelszínek gyepesítése is segíthet abban, hogy a parlagfű számára kevesebb kedvező csírázási hely maradjon.
Ne várjuk meg, hogy a parlagfű virágozzon!
A parlagfű elleni védekezés kötelező
A parlagfű elleni védekezés Magyarországon jogszabályi kötelezettség is. A tulajdonosoknak és földhasználóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a területükön a parlagfű ne jusson virágzó állapotba.
A védekezést ezért nem érdemes a pollenszezon kezdetére hagyni. A legjobb időpont mindig a virágzás előtti időszak.
A hivatalos előírásokról, a parlagfű felismeréséről és az aktuális országos helyzetről érdemes a NÉBIH parlagfűvel kapcsolatos tájékoztatóit követni. Az országos parlagfű-helyzetképek időszakosan frissülnek, ezért az aktuális állapot megismeréséhez mindig a legfrissebb jelentést érdemes figyelembe venni.
Javasoljuk olvasásra a NÉBIH által közzétettinformációs anyagot.
A NÉBIH oldalán minden hivatalos információ megtalálható, amit a parlagfűről és az irtásáról tudni kell.
Az országos parlagfű-helyzetkép általában 2 hetente frissül a NÉBIH oldalán.
Összefoglaló
A parlagfű valóban az egyik legfontosabb allergén növényünk, de nem az egyetlen. A nyári allergiás tünetek hátterében többféle pollen és más allergén is állhat.
A parlagfű-olajosbogár pedig valóban ígéretes természetes ellenség lehet, de jelenleg nem tekinthető a parlagfű elleni védekezés önálló megoldásának.
A legfontosabb teendő továbbra is a parlagfű rendszeres felismerése és eltávolítása, még a virágzás és pollenszórás előtt. A természetes ellenségek kutatása fontos része lehet a jövő fenntartható növényvédelmének, de addig is nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy a parlagfű ne jusson el a virágzásig.
Gyakran ismételt kérdések (GyIK)
1. Mikor kezd virágozni a parlagfű?
A parlagfű jellemzően a nyár második felében kezd virágozni, de a pontos időpontot az időjárás és a termőhelyi körülmények is befolyásolják.
2. Mikor kell kiirtani a parlagfüvet?
Lehetőleg még virágzás előtt. Ezzel a pollenszórás és a maghozás is megelőzhető.
3. Mi a parlagfű-olajosbogár?
A Ophraella communa Észak-Amerikából származó levélbogár, amelynek fő tápnövénye a parlagfű. Természetes ellenségként szerepet játszhat a növény gyengítésében.
4. Kiirtja a parlagfű-olajosbogár a parlagfüvet?
Nem tekinthető önálló megoldásnak. A faj hozzájárulhat a parlagfű gyengítéséhez, de az emberi védekezés jelenleg továbbra is szükséges.
5. A parlagfű az egyetlen allergén növény?
Nem. Számos más növény pollenje, valamint bizonyos gombaspórák is okozhatnak allergiás tüneteket. A parlagfű azonban Magyarország egyik kiemelkedően fontos allergén növénye.
6. Hogyan lehet a kertben megszabadulni a parlagfűtől?
Kisebb területen a növényeket célszerű gyökerestől eltávolítani még virágzás előtt. Nagyobb területen rendszeres kaszálásra vagy az adott területre engedélyezett gyomirtási technológiára lehet szükség.
Ez is érdekelheti:
Vigyázz, mit ültetsz a kertedbe! – Top 10 kerti szökevény, ami veszélyes gyommá vált
Támad a parlagfű!
Aranyvessző gyom vagy gyógynövény?
Invazív kaktuszok
A víz szerepe a korszerű permetezéstechnikában
