2023. évi 22. növényvédelmi felhívás – Zsigó György
Lassan véget érnek a növényvédelmi munkák a kertekben. De azért még ne téliesítsék a gépüket, lehet, hogy még fel kell venni!
Sokan a tárolási betegségek elleni zárópermetezésnél (20. felhívás) és a vesszők, rügyek lombtrágyás tápfeltöltésénél (19. felhívás) használták utoljára a permetezőgépet.
Elszoktunk a tavaszi-nyári esőktől, a korábbiaknál nagyobb „fertőzési nyomástól”. A nedvességet kedvelő kórokozó gombák viszont résen voltak. Néhol 100%-os kárt okoztak, mint azon a meggyfán is, amit július 14-én fotóztam (1. képen). A fénykép kajszin, cseresznyén is készülhetett volna.
Az almában, körtében a varasodással küzdöttünk. az 2. kép október 6-án készült. Ezek a kórokozók a fertőzött leveleken, vesszőkön és a fán maradt gyümölcsmúmiákon telelnek át, és innen indítják tavasszal az első fertőzést. Amennyiben betegen hullottak le a levelek, akkor gereblyézzék össze és komposztálják vagy semmisítsék meg. Ahol szüretkor leszedték a beteg termést is, ott már nem kell félni a múmiákból induló fertőzéstől. A felsorolt kórokozók azonban a vesszőkön, az ágakon is áttelelhetnek, ezért az idei őszön mindenkinek kiemelten ajánlom a lombhulláskor elvégzendő rezes lemosást.
Ahol nyáron nagy volt a fertőzés, ott rügypattanáskor megismételhetik a rezes lemosó permetezést. Gyakorlatilag bármelyik réztartalmú gombaölő bevethető. A kollégák felhívták a figyelmemet arra, hogy az újabb, korszerűbb rézkészítményekkel már nem viszünk ki annyi rézsót a talajra, hogy annak a káros hatásától tartani kellene. De azt a kertbarátot is megértem, aki továbbra is félti a talaját és fóliát terít a fa alá.
A kertbarátok visszatérő kérdése, hogy mit tehetnek a komposztládába. A fiatal gyomok is gazdagítják a komposzthalmot és a lisztharmatos, lyukacsos, foltos és varas levelek is lebomlanak. Az összeszáradt gyümölcsmúmiákat és a beérett magvakat tartalmazó gyomokat azonban ne tegyék a komposztra!
Úgy látom, hogy a szőlő esetében elkerültük a szürkepenész-járványt. Az idén az esőktől repedtek a bogyók és tartottunk a gombától. Csak megelőzéssel lehet védekezni ellene, ezért többször is írtam a védekezés technológiáról (pl. 18. felhívás).
Úgy tűnik, hogy a lisztharmat mindent kibír a Kárpát-medencében. Pontosabban még nem volt olyan szélsőséges időjárási jelenség, amely komolyan megakadályozta volna a terjedését. Ezt bizonyítja az is, hogy a „profi” szőlészek minden permetezésnél bekeverik a lisztharmat elleni gombaölőket és egyre több borvidékünkön végzik el a szüret utáni lomblemosást is. Ezzel a levél felszínén kialakuló az áttelelést szolgáló gombaképleteket, göböket gyéríthetik. Ezek a göbök az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre. Tavasszal kinyílnak és innen lövik ki a fertőzést beindító spóráikat. Az Agrárágazat cikkéből másoltam ki a 3. fotót. Míg a nyári spórák (konídiumok) könnyűek, a széllel is terjednek, az áttelelők csak a tőke legközelebbi leveléig tudnak átpattanni a fás részekről. Tehát nem a szomszédból, hanem a saját növényünkről támad tavasszal a lisztharmat. Mindenki a saját lisztharmatát nevelgeti! Szüret után, még lombhullás előtt is érdemes tehát felvenni a permetezőgépet és elvégezni a kénes vagy még inkább a kénes-olajos lomblemosást. Ezzel már a következő évi termést védik, a kora tavaszi induló fertőzés erejét csökkentik. Több kombinált készítmény is engedélyezett a szőlőben, pl. a Vegesol eReS, az Agrokén, a Nevikén és a Nevikén Extra. Most még vékony falúak, kiszáríthatjuk és szó szerint lemoshatjuk ezeket a gombaképleteket.
Országszerte indulnak a 80 tanórás növényvédelmi alaptanfolyamok, az ún. „zöldkönyves” képzések. A megyei tanfolyamokról érdeklődjenek a www.magyarnovenyorvos.hu oldalon a novemberi fővárosi képzés tájékoztatóját letölthetik innen.
Jó egészséget, jó kertészkedést!
Zsigó György, NMNK