Növényvédelmi teendők – 2023. augusztus 5. hét

Az utóbbi napokban több kertészkedő társunk kérdezi, hogy mit tehet a körtefák levelein évről-évre sokasodó furcsa foltok ellen.

Ezek a foltok a körtefák levelén májustól jelennek meg. Először a levél színén észleljük a kisebb-nagyobb sárga, később narancssárgára színeződő foltokat. De érdekesebb a levél fonákát vizsgálnunk, ahol furcsa képződmények kialakulását, növekedését, kidudorodását tapasztaljuk. A dudorok nőnek, vastagodnak, kemények. A felsoroltak mind a körterozsda tünetei.

A körterozsda gazdacserés kórokozó, ami a különböző fejlődési alakjait más növényeken fejleszti ki. Fő gazdanövényei a különféle borókák, csak a nyári nemzedék fertőzi a körtefákat. Most már nem érdemes, de a körtefára telepedés idején lehetséges védekezni a körterozsda ellen. Tapasztalataink szerint a körte elvirágzásától kezdődően néhány felszívódó gombaölő szer (Score 250 EC vagy az azonos hatóanyagú, ún. analóg készítmény, az Alpha Solo) hatékonyan gyéríti a körtefára érkező gombaspórákat, illetve a levélszövetben megtelepedett gombaképleteket. A kezelést 14 napon belül ismételni kell! Ezzel a védekezéssel a kárt csökkenthetjük. Igazán jó eredményt csak a borókabokrok megvastagodott, rozsdával fertőzött ágainak eltávolításával érhetnénk el. Ennek a módszernek gátat szab, hogy a spórák terjedése akár ezer méteres körzetben is lehetséges.

Már most tudunk lépéseket tenni néhány károsító áttelelésének megakadályozására. Ehhez szükséges ismerni a telelőre vonulás módját és helyét. Ebben van különösen jelentősége az őszi, ún. higiéniai lemosó permetezésnek.  A kórokozók rügyekben, kéregrepedésekben és a talajban telelnek. Jelenleg általában a károsítás helyén találhatók, tehát az utolsó permetezéseink során, az élelmezés-egészségügyi várakozási időket (é.v.i.) figyelembe véve célszerű erre is gondolnunk. A szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat áttelelésre még alkalmatlan képletei is gyéríthetők réz- és kéntartalmú gombaölő szerekkel. Ugyanez mondható el a gyümölcsfák károsítása esetében.

Néhány gondolattal a komposztálás jelentőségére hívnám fel a kertészkedők figyelmét. Tudjuk, hogy minden kertben, ahol növényi hulladék keletkezik, jó volna komposztot előállítani. A komposzttal jelentős mennyiségű szerves anyag kerül vissza a talajba. A komposztálással a talajmikrobáknak életteret biztosítunk, javítjuk a vízháztartást, lazítjuk a földet vagy növeljük a túl laza, homokos talajok vízmegtartó-képességét. Azt azonban jó tudni, hogy a komposztprizmákban jelentős szerepe van a levegőnek is.

Ha a nyersanyag levegőtlenné préselődött, akkor rothadási folyamat indul be. A különféle anyagokat 15-20 cm-es rétegben keverve használjuk, pl. a fűnyesedéket száraz babhéjjal vagy fanyesedékkel, lehullott lombbal keverjük.

Azonban néhány egyéb technológiai elem betartása is lényeges. A komposztálásra árnyékos helyet válasszunk. Nitrogénpótlásra a legjobb a baromfi- vagy marhatrágya. Ennek híján a pétisó is megteszi. Keverhetünk a készülő komposztunkhoz már földdé érett komposztot, vizet, sőt mészszegény talajok esetén a porított meszet, amit átrostálás után a rétegek közé szórunk. Nyáron rövidebb idő alatt érik be a komposzt, mert a folyamatot a hő meggyorsítja.

Tudva lévő, hogy a lebontás folyamatához baktériumokra is szükség van. Szerencsére egy marék termőföldben, kész komposztban mikrobák milliói nyüzsögnek. Ezért vékonyan földet kell teríteni a rétegek közé.  Alkalmazhatunk baktériumokat, gombákat, talajmikrobákat tartalmazó, gyakran nitrogénnel dúsított komposztstartereket is.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó