Miért az ősz a legjobb időszak a gyep vetésére?
Sokan azt gondolják, hogy a tavasz, a természet ébredésének az időszaka a legalkalmasabb a gyeptelepítésre. Pedig ennek éppen az ellenkezője az igaz! Több jó okunk is van rá, hogy ősszel vessük el a gyepet!
1. Ideális a talaj hőmérséklete
Ősszel a talaj meleg, hiszen a nyári kánikulában elég ideje volt ahhoz, hogy hőt szívjon magába. A rövidülő nappalok, az alacsony Napjárás hatására a levegő már nem lelegszik föl túlságosan, a Nap nem perzsel. Az ideális talajhőmérséklet-tartomány a legtöbb fűfajta (pl. angol perje, vörös csenkesz) esetében a 10-18 °C. Ez biztosítja a gyors és egyenletes csírázást. 10 °C alatti talajhőmérsékleten a fűmag nem csírázik megfelelően, míg 21 °C felett megnő a kiszáradás kockázata. A levegő hőmérséklete általában a talaj hőmérsékletét is befolyásolja. Az ideális levegőhőmérséklet a fűmag vetéséhez 15-20 °C közötti napi átlag. Ez a kombináció tökéletes feltételeket biztosít a fűmagok csírázásához és a gyökérzet megerősödéséhez még a tél előtt. A gyökerek mélyre tudnak hatolni a talajban anélkül, hogy a felületet a tűző nap vagy a szárazság károsítaná. Tavaszi telepítésnél gyakran előfordul, hogy a talaj még hideg, illetve késői fagyok is előfordulhatnak, ami lassítja a csírázást. Az utóbbi időben szinte nincs is tavasz: a télies hideg idő után hirtelen jön a nyári meleg, ami kiégeti a fiatal növényeket.
2. Nagyobb az eső valószínűsége
A természetes csapadék aranyat ér, számos kedvező hatása van a mesterséges vízpótláshoz képest. Az esővíz lágy víz, nagyon kevés oldott ásványi sót (például kalciumot és magnéziumot) tartalmaz, ami kedvező a talaj és a talajélet számára. Ez eső hőmérséklete megegyezik a környezetével, így nem okoz „hősokkot”, amit a hideg vezetékes vagy kútvízzel való öntözés okozhat a meleg talajon. Egyenletesen oszlik szét a felületen és folyamatosan szivárog be a gyökérzónába, nem okoz pangó vizet. Az őszi időszakban gyakoribbak az esőzések, így a talaj, illetve az elvetett fűmag természetes módon jut elegendő nedvességhez. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebbet kell öntöznünk, mint a száraz, forró nyári napokon. Tavaszi telepítésnél, ha nincs csapadék – ami nagyon gyakori – folyamatosan öntöznünk kell.
3. Kevesebb a gyomnövény
Ősszel jelentősen csökken a gyomnövények versenyelőnye a gyeppel szemben. A legtöbb egyéves gyom már elpusztult, vagy befejezte az életciklusát, így nem vesznek fel tápanyagot és vizet a fű elől. Tavaszi vetésnél a fűmagoknak keményen meg kell küzdeniük a tavasszal éledő gyomokkal, különösen a gyomfüvekkel (kakaslábfű, pirók ujjasmuhar), ami gyengébb kelést, hiányosabb gyepet eredményezhet, és a kiirtásuk is nagyon nehéz.
4. Elegendő idő a talajelőkészítésre
A gyeptelepítést megelőző legfontosabb feladat a talajelőkészítés, ami sok szempontból könnyebben elvégezhető a nyári időszakban.
A nyári meleg és a gyomok aktív növekedési időszaka ideális feltételeket teremt a gyomirtás számára. A gyomirtó szerek ebben az időszakban hatékonyabbak, mivel a gyomok anyagcseréje és növekedése a csúcson van. A talajban szunnyadó magokat öntözéssel kikeleszthetjük, majd leirthatjuk, így minimálisra csökkenthető a talajban elfekvő gyommagok mennyisége. A nyáron elvégzett, szükség szerint akár többszöri gyomirtás során a szereknek (elsősorban lombon át ható totális gyomirtók, pl. Glialka) van elég idejük kifejteni a hatásukat, így a magvetésre már egy teljesen gyommentes talaj áll rendelkezésre.
Nyáron a talaj megfelelően száraz, jól munkálható, könnyebben lazítható, porhanyítható és a rögök is könnyebben szétesnek. A talaj kevésbé hajlamos a tömörödésre, mint a nedves, őszi időszakban. Így a talaj levegős marad, ami elengedhetetlen a gyökerek megfelelő fejlődéséhez. A feltöltött mélyedésekben a talajnak van ideje megülepedni. Mindez lehetővé teszi, hogy egyenletes felületű (asztallap simaságú), finomszemcsés, porhanyós magágyat készíthetünk, ami elengedhetetlen a fűmagok egyenletes keléséhez.
A nyári talajmunkák után a talajnak van ideje ülepedni és tömörödni. Ez azért fontos, mert megakadályozza, hogy az öntözés hatására a talaj leülepedjen, és ezáltal egyenetlen, besüppedt területek alakuljanak ki a gyepen. Az ülepedett talaj egy stabil alapot biztosít a gyep számára.
Milyen fűmagot válasszunk?
Gyeptelepítésre általában a használati célnak, illetve a környezeti feltételeknek megfelelő összetételű fűmagkeveréket választunk, ami jellemzően 3-4, de akár több faj és/vagy fajta keveréke.
A sport- és játszógyepektől az elvárás az, hogy amellett, hogy szép zöld, jól bírja a taposást és könnyen regenerálódjon az intenzív használat után. Jellemzően gyors növekedésű angol perjét és jól regenerálódó tarackos réti perjét tartalmaznak nagy arányban, mivel ezek a fűfajok bírják a legjobban a taposást.
A díszgyepek, más néven pázsitok célja a nagy díszítőérték, a szép látványi hatás. Alacsonyra is nyírható és sűrű, bársonyos felületet eredményez. Főleg olyan területekre ajánlott, ahol a megjelenés a legfontosabb szempont, amit finomabb levelű fűfajokkal érhetünk el (pl. kastélykertek). Ilyen például vörös csenkesz, tarackoló vörös csenkesz, ami sűrű, egyenletes, szőnyegszerű felületet képez, de kevésbé taposástűrő. A gyors kelés, fedés érdekében gyakran angol perjét is tartalmaz a pázsitkeverék.
Az univerzális keverékek több fajtát tartalmazó, kiegyensúlyozott keverékek, amelyek átlagos körülmények közé, vegyes használatú kertekbe ideálisak. Általában angol perjét és vörös csenkeszt tartalmaznak, akár több fajtát is.
Az árnyéktűrő keverékek nagy mennyiségben tartalmaznak vörös csenkeszt, akár több fajtát is, mivel ezek viselik a legjobban a fényszegényebb viszonyokat. Fontos tudni, hogy teljesen árnyékos helyen egyetlen fű sem képes megfelelően fejlődni. Ilyen helyekre árnyéki gyeppótló évelőket telepítsünk, pl. kis meténg, kúszó pázsitszulák, fehér árvacsalán, japán kövérke.
Nem öntözött területekre, szárazabb klímájú kertekbe vagy homokos talajra (pl. hétvégi házak kertjébe) a szárazságtűrő fűmagkeverékek javasolhatók. Fő alkotóelemük a nádképű csenkesz, amely mély gyökereivel ellenáll a hosszan tartó szárazságnak és a magas hőmérsékletnek. A korszerű keverékek (Pl. Toscana) a jellemzően vaskosabb levelű nádképű csenkesz (innen a neve) finomabb lombú fajtáját tartalmazzák. Emellett juhcsenkeszt is tartalmazhat, ami szintén jól bírja a szárazságot, valamint réti perjét is kevernek hozzá, ami bár vízigényesebb, de mélyre hatoló, tarackoló gyökerei a vízhiányos időszakokat jól átvészelik, eső hatására gyorsan erőre kapnak.
Mivel támogathatjuk a kelést?
A fűmagvetést követő első hetekben elengedhetetlen a talaj felső 1-2 centiméteres rétegének folyamatos nedvesen tartása. A kelési időszakban, ami a fűfajtól és az időjárástól függően általában 2-3 hét, a legfontosabb a gyakori, rövid ideig tartó öntözés. Naponta többször, 2-4 alkalommal öntözzünk. A cél az, hogy a felszín ne száradjon ki. A kelesztő öntözéshez finom porlasztású szórófejet használjunk. Az erős vízsugár ugyanis kimossa, összemossa a magokat, ami egyenetlen kelés, foltos gyepet eredményez. Telepített automata öntözőrendszer hiányában a legjobb megoldás a négyszögesőztető. Ha elmarad a csapadék és meleg az idő, akkor akár naponta 4-5 alkalommal is 1-2 mm csapadéknak megfelelő öntözővizet juttassunk ki. Ez csapadékmérő hengerrel ellenőrizhető. A reggeli, déli és kora délutáni órákban öntözzünk, amikor a párolgás a legnagyobb. Kerüljük a késő esti öntözést, mivel ez kedvez a gombás betegségek kialakulásának.
Miután a fű eléggé megerősödött (kb. 3-4 hét után), fokozatosan térjünk át a mélyebb rétegű és ritkább öntözésre. Fokozatosan csökkentsük a gyakoriságot, de növeljük a vízadagot. Először a napi 2-3 alkalomról csökkentsük napi 1-re, majd kétnaponta 1-re, végül heti 1-2 alkalomra, de hosszabb öntözési idővel, azaz nagyobb vízadaggal. A cél az, hogy a gyökérzetet arra ösztönözzük, hogy mélyebbre hatoljon a talajba, így a fű a tél beállta előtt erős és ellenálló lesz.
A gyep kelését starter (indító) gyepműtrágyával is támogathatjuk, amit közvetlenül a fűmagvetés előtt vagy után egyenletesen szórunk szét az előkészített talajfelszíne. Ehhez kézi és gépi kiszóró készülékek állnak rendelkezésre, amivel akár a fűmagot is kiszórhatjuk. A starter gyepműtrágyák magas foszfortartalmú, összetett (NPK) burkolt műtrágyák. A foszfor támogatja a gyökérképződést, míg a nitrogén és kálium hozzájárul a csíranövények gyors és kiegyensúlyozott kezdeti fejlődéséhez. A burkolt starter gyepműtrágyákból a tápanyag fokozatosan oldódik ki a burkolatból és válik felvehetővé, így tartósan táplálja a kelő gyepet, akár 2-3 hónapon keresztül.
Ha gyönyörű, dús és erős gyepre vágyunk a következő nyárra, érdemes megfontolni az őszi vetést. Kisebb idő-, pénz- és energia-befektetéssel gyorsabb és tartósabb eredményt érhetünk el.
Ez is érdekelheti:
6 tipp a sikeres tavaszi gyeptelepítéshez
Száraz foltok a gyepben és kezelésük
