A fák gyógyítása belülről – a törzsinjektálás lehetőségei a városi fák védelmében

A városok egyik legértékesebb természeti örökségét a nagyméretű, idős fák jelentik. Egy több évtizedes tölgy, platán, vadgesztenye vagy hárs nem egyszerűen egy növény a sok közül: árnyékot ad, csökkenti a környezet hőmérsékletét, megköti a szén-dioxid egy részét, javítja a mikroklímát, élőhelyet biztosít számos élőlénynek, és jelentős esztétikai értéket képvisel.

Ezeknek a fáknak a megóvása ezért közérdek!

A növényvédelem azonban a nagy fák esetében egyre nehezebb feladat. Egy 15–25 méter magas fa teljes koronájának megfelelő permetezése különleges gépeket, nagy mennyiségű vizet és jelentős munkaerőt igényel. Városi környezetben pedig a permetezés közben számolni kell a járókelőkkel, gépkocsikkal, játszóterekkel, lakóépületekkel, vízfolyásokkal és a környezetben élő hasznos szervezetekkel is.

Éppen ezért világszerte egyre nagyobb figyelem irányul egy másik megoldásra: a fa endoterápiájára, vagyis a növényvédő szernek a fa törzsébe történő injektálásra.

Mit jelent a fa injektálása?

A szakirodalom az endoterápiát olyan célzott módszerként írja le, amelynél növényvédő szerek, tápanyagok vagy más készítmények közvetlenül a fa szállítórendszerébe juttathatók.

A módszer lényege egyszerűen megfogalmazva: nem kívülről permetezzük le a fát, hanem megfelelő készítményt juttatunk közvetlenül a növény szállítórendszerébe.

A fa törzsében található farész, a xilém, a gyökérből a korona irányába szállítja a vizet és a benne oldott anyagokat.

A párologtatás által létrehozott szívóhatás fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Az injektálás során ezt a természetes szállítási rendszert használjuk ki.

A megfelelően kiválasztott és engedélyezett készítmény a törzsbe kerül, majd a fa saját szállítórendszerén keresztül eljuthat a korona különböző részeibe.

Ez a technológia tudományos értelemben nem egyszerűen „injekciózás”, hanem célzott növényvédelmi kijuttatás, amelynél a fa élettani folyamatait használjuk ki.

Az injektálást kizárólag szakszemélyzet végezheti (Fotó: Syngenta)

Miért lehet különösen érdekes az endoterápia a nagy városi fáknál?

A nagy fák permetezése sok esetben technikailag nehéz vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Egy magas fa teljes koronájának megfelelő fedettségű kezelése speciális gépet és jelentős mennyiségű permetlevet igényel. A korona belsejében vagy a törzsben fejlődő károsítók esetében pedig a permetezés eleve korlátozott hatékonyságú lehet.

Az injektálás egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy nem szükséges az egész fát kívülről bevonni a készítménnyel. A hatóanyag a növény belsejébe kerül, és megfelelő esetben a fa szállítórendszere juttatja el a célterületre.

Ez különösen érdekes lehet:

• nagy parkfák,
• fasorok,
• idős városi fák,
• történeti kertek fái,
• nehezen megközelíthető fák,
• valamint olyan fák esetében, amelyeknél a permetezés lakossági vagy környezetvédelmi okból nehezen oldható meg.

A legújabb szakirodalmi összefoglalók szerint az endoterápia egyik legfontosabb előnye, hogy a nagy, magas fák olyan részei is kezelhetők lehetnek, amelyek hagyományos permetezéssel nehezen érhetők el.

Kevesebb permetezés – több szakértelem

Fontos egy félreértést eloszlatni! A törzsinjektálás nem azt jelenti, hogy a növényvédelem egyszerűbbé válik. Éppen ellenkezőleg.

Az injektálás hatékony elvégzéséhez ismerni kell a fa faját, korát, egészségi állapotát, törzsszerkezetét, szállítószövet-rendszerének sajátosságait és a megcélzott károsító biológiáját.

Nem mindegy:

• milyen készítményt használunk,
• milyen koncentrációban,
• milyen időpontban,
• hány injektálási pontot alakítunk ki,
• milyen mélységbe juttatjuk a szert,
• milyen nyomással,
• milyen technológiával,
• és hogy a fa képes-e megfelelően felvenni és szállítani az anyagot.

A kutatások szerint maga a hatóanyag sem elegendő szempont: annak fizikai-kémiai tulajdonságai és a készítmény formulációja is meghatározza, hogy az adott fa szállítórendszerében megfelelően mozog-e.

Kanül fasebkezelővel lezárva idős pálmafán Horvátországban (Fotó: Both Gyula)

A legnagyobb előny: célzott kijuttatás

A hagyományos permetezésnél a kijuttatott permetlé egy része nem jut el a célkárosítóhoz. Elveszhet például elsodródás, lemosódás vagy a környezeti hatások következtében.

Az injektálásnál a készítmény közvetlenül a növény belsejébe kerül.

Ez számos esetben csökkentheti:   

• a permetlé elsodródását,
• a környezetbe jutó készítmény mennyiséget,
• a vízfelhasználást,
• a kezelések számát,
• a lakosság és a kezelést végző személyek kitettségét.

A 2025-ben megjelent átfogó szakirodalmi összefoglaló szerint az endoterápia egyik jelentős előnye a vízfelhasználás és a növényvédőszer-veszteség csökkentése, illetve a célzottabb kijuttatás. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák a technológia korlátait és a megfelelő alkalmazási protokollok szükségességét is.

Nem csak rovarok ellen használható

A törzsinjektálás alkalmazási lehetőségei jóval túlmutatnak a szívó, rágó, illetve a törzs és a  hajtások belsejében károsító rovarok és rovarlárvák elleni védekezésen.

A szakirodalomban vizsgálták többek között:

• rovarölő szerek,
• gombaölő készítmények,
• egyes bakteriális betegségek elleni készítmények,
• tápanyagok,
• növényi védekező mechanizmusokat befolyásoló anyagok,
• valamint egyes biológiai eredetű készítmények kijuttatását is.

Az endoterápia kutatása nemcsak díszfákon, hanem gyümölcsfákon, erdőalkotó fafajokon és egyéb fás növényeken is intenzíven folyik.

Ez azért fontos, mert a jövőben az injektálás nem feltétlenül kizárólag a klasszikus növényvédő szerek kijuttatásának eszköze lehet.

Külföldön már többféle technológia működik

Európában és Észak-Amerikában többféle injektálási technológiát fejlesztettek ki.

Vannak:

• passzív vagy kisnyomású rendszerek, amelyek elsősorban a fa természetes nedvkeringését használják ki,
  és vannak
• nyomás alatt működő rendszerek, amelyek gyorsabban juttatják be a készítményt a szállítórendszerbe.

A modern rendszerek célja egyre inkább az, hogy minél kisebb sérülést okozzanak a fának, miközben biztosítják a megfelelő mennyiségű készítmény bejuttatását.

A kutatások szerint a technológia fejlődése a hagyományos, nagyobb furatoktól a kisebb sérülést okozó injektálási rendszerek irányába halad.

Számos technológia létezik. Képek a milánói MyPlant szakkiállításról (Fotó: Pap Edina)

Magyarországon sem ismeretlen a technológia

Magyarországon már jelenleg is van példa növényvédő szeres endoterápiára. A Revive II 95 g/l emamektin-benzoátot tartalmazó készítmény, amelynek magyar engedélyezése többek között erdeifenyőre, feketefenyőre és vadgesztenyére kiterjed. A magyar engedélyben a fenyő-búcsújárólepke, illetve a vadgesztenye-levélaknázó moly elleni felhasználás szerepel.

Vagyis az endoterápia Magyarországon nem ismeretlen és nem tiltott technológia!

A kérdés inkább az, hogy milyen további növény – károsító kombinációkra, milyen készítményekkel és milyen technológiával lehetne biztonságosan és jogszerűen alkalmazni.

Mielőtt nekiállnánk jó, ha tudjuk:

Magyarországon közterületi fainjektálást kizárólag megfelelő szakirányú engedélyekkel rendelkező növényorvos (felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakember) vagy növényvédelmi szakmérnök, illetve az ő közvetlen irányítása alá tartozó szakszemélyzet végezhet, és kizárólag a területileg illetékes önkormányzat vagy közútkezelő írásos engedélyével, illetve megbízásából.

Az injektáláshoz használt készítmények (melyeket közvetlenül a fa törzsébe, a szállítószövetekbe juttatnak be) általában a legszigorúbb, I. forgalmi kategóriába tartoznak.

Pálmák: egy érdekes európai példa

A pálmák esetében különösen látványosan mutatkozik meg a technológia jelentősége.

Dél-Európában komoly problémát jelent a vörös pálmaormányos (Rhynchophorus ferrugineus), amelynek lárvái a pálma belsejében fejlődnek. Egy ilyen rejtetten élő károsító ellen a hagyományos permetezés komoly korlátokba ütközhet.

Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és Görögországban az emamektin-benzoátot tartalmazó Revive II pálmák endoterápiás kezelésére is engedélyezték különböző feltételekkel. Több országban 21 ml készítmény/pálma nagyságrendű dózis és 2–4 injektálási pont szerepel az engedélyekben.

Magyarországon azonban ebből nem következik automatikusan, hogy ugyanaz a készítmény pálmán is használható lenne. Mindig a magyar engedélyokiratban meghatározott kultúra, károsító és felhasználási mód az irányadó.

Ez egyben jó példa arra is, hogy más országok technológiái hogyan szolgálhatnak szakmai mintaként a magyar engedélyezési rendszer fejlesztéséhez.

Dél-Európában a pálmák védelmére gyakran alkalmazott technológia (Fotó: Syngenta)

Az injektálásnak is vannak veszélyei

Nem szabad úgy bemutatni ezt a módszert, mintha az minden esetben jobb lenne a permetezésnél.

A legfontosabb kockázat maga a fa megsértése. A törzsbe fúrt furat sérülést okoz. Nem megfelelő technológia esetén ez késleltetheti a seb záródását, növelheti a fertőzések veszélyét, és hosszú távon akár a fa szöveteinek károsodásához is hozzájárulhat.

A szakirodalom ezért különösen fontosnak tartja:

• a megfelelő injektálási pont megválasztását,
• a furatok számának korlátozását,
• a megfelelő furatméretet,
• a nyomás szabályozását,
• a fa egészségi állapotának figyelembevételét,
• a megfelelően képzett szakember alkalmazását.

Ezért nem minden nagy fát kell injektálni, és nem minden növényvédelmi probléma oldható meg ezzel a módszerrel.

A jövő a célzott növényvédelemé lehet

A városi növényvédelem egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogyan védjük meg a fákat úgy, hogy közben a lakosságot és a környezetet a lehető legkevésbé terheljük. Ebben az endoterápia fontos eszköz lehet, de nem a permetezés teljes kiváltásáról van szó. Sokkal inkább arról, hogy minden növényvédelmi problémára azt a módszert válasszuk, amely az adott helyzetben a leghatékonyabb és a legkisebb környezeti kockázattal jár. Egy idős, 20 méteres parkfa esetében például egészen más lehet az optimális megoldás, mint egy fiatal gyümölcsfa ültetvényben.

A városi környezetben pedig különösen fontos lehet az úgynevezett precíziós növényvédelem: csak azt a fát kezeljük, amely valóban veszélyeztetett, csak a szükséges mennyiséget használjuk, és lehetőség szerint úgy juttassuk ki a készítményt, hogy az ne kerüljön feleslegesen a környezetbe.

A jövő növényvédelmében valószínűleg nem az lesz a kérdés, hogy a permetezést teljes egészében lecseréljük-e injektálásra.

A kérdés inkább az: melyik fát, mikor, milyen károsító ellen, milyen készítménnyel és milyen kijuttatási módszerrel kezeljük? Ez már a precíziós növényvédelem szemlélete. A törzsinjektálás ennek egyik fontos eszköze lehet.

Különösen a nagy, idős, értékes városi és parkfák esetében, ahol egy fa elvesztése sokszor évtizedekben mérhető veszteséget jelent. A nagy fákat ugyanis nem lehet néhány év alatt pótolni. Ezért minden olyan korszerű technológia, amely tudományosan megalapozott, engedélyezhető, megfelelően alkalmazható és csökkentheti a környezet terhelését, megérdemli, hogy Magyarországon is komolyan megvizsgáljuk.

A külföldi tapasztalatok már rendelkezésre állnak. A következő lépés az lehetne, hogy ezekből a magyar városi faállomány számára is használható, biztonságos és jogszerű technológiákat alakítsunk ki.

Mit lenne érdemes Magyarországon megfontolni?

Véleményem szerint a következő években érdemes lenne Magyarországon is nagyobb figyelmet fordítani az endoterápiás technológiákra.

Első lépésként nem feltétlenül új hatóanyagokra lenne szükség. Sokkal inkább:

1. A külföldön már bizonyított injektálási technológiák megismerésére,
2. A magyarországi faállományhoz illesztett technológiai kísérletekre,
3. A nagy városi és parkfák célzott növényvédelmére,
4. A kisebb környezeti terhelést jelentő kijuttatási módszerek vizsgálatára,
5. Valamint az engedélyezési lehetőségek felülvizsgálatára lenne szükség.

Különösen fontos lenne olyan technológiák vizsgálata, amelyeknél a törzs sérülése minimális, a kijuttatás pontosan adagolható, és az alkalmazás dokumentálható.

Országonkénti összefoglaló

(Revive II hivatalos gyártói/hatósági adatai szerint az alapvető hatóanyag emamektin-benzoát, 95 g/l, és kifejezetten endoterápiára formulázott készítményről van szó.)

Hatóanyagok és státusz országonként

Összefoglaló

A nagy, idős városi fák pótolhatatlan természeti értéket képviselnek, ezért megóvásuk a növényvédelemben is új megoldásokat igényel. A törzsinjektálás, vagyis az endoterápia lehetővé teszi, hogy a megfelelően kiválasztott és engedélyezett készítmény közvetlenül a fa szállítórendszerébe jusson, így a nehezen permetezhető, magas fák célzottan kezelhetők.

A módszer csökkentheti a permetlé elsodródását, a vízfelhasználást és a környezetbe jutó növényvédőszer mennyiségét, ugyanakkor alkalmazása komoly szakértelmet és körültekintést igényel. A törzs megsértése ugyanis kockázatot jelenthet, ezért nem minden fa és nem minden növényvédelmi probléma esetében ez a legjobb megoldás.

Az endoterápia így elsősorban a precíziós, célzott növényvédelem egyik lehetséges eszköze lehet, különösen az értékes városi sor- és parkfák esetében. 

Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK)

1. Mi az a fa-endoterápia?

Az endoterápia olyan célzott növényvédelmi módszer, amelynek során növényvédő szereket, tápanyagokat vagy más készítményeket közvetlenül a fa szállítórendszerébe juttatnak. 

2. Miért lehet előnyös a törzsinjektálás a városi fák esetében?

A magas, idős fák teljes koronájának permetezése nehéz, sok vizet, speciális gépeket és jelentős munkaerőt igényel. Az injektálással a készítmény közvetlenül a fa belsejébe kerülhet, ezért olyan részek is kezelhetők, amelyek permetezéssel nehezen érhetők el. 

3. Kevesebb növényvédő szerre van szükség?

Az endoterápia csökkentheti a permetezésből eredő veszteségeket, az elsodródást, a vízfelhasználást és a környezetbe jutó készítmény mennyiségét. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden esetben kevesebb hatóanyagra van szükség. 

4. Milyen károsítók ellen alkalmazható?

A módszert többek között rovarok, gombás és egyes bakteriális betegségek ellen, valamint tápanyagok és bizonyos biológiai eredetű készítmények kijuttatására is vizsgálják. 

5. Magyarországon engedélyezett a törzsinjektálás?

Magyarországon is van példa növényvédő szeres endoterápiára. A Revive II emamektin-benzoátot tartalmazó készítmény engedélyezése többek között erdeifenyőre, feketefenyőre és vadgesztenyére terjed ki meghatározott károsítók ellen. Az alkalmazhatóságot azonban mindig a magyar engedélyokiratban szereplő kultúra, károsító és felhasználási mód határozza meg. 

6. Ki végezhet törzsinjektálást?

Magyarországon közterületi fainjektálást kizárólag növényorvos felügyelete mellett, érvényes növényvédelmi engedéllyel („zöld könyvvel”) rendelkező szakember végezhet.Mivel a beavatkozás vegyszeres növényvédelemnek minősül, a kivitelezéshez minden esetben szükséges a NÉBIH engedélye a felhasznált szerre, valamint a területileg illetékes önkormányzat írásos hozzájárulása. Lakossági kezdeményezés esetén a helyi városüzemeltetési osztályhoz kell fordulni.

7. Mit tegyek, ha láthatóan beteg vagy veszélyes fa áll a házam előtt, az utcán?

Ha közterületen álló fán betegség, jelentős károsodás vagy balesetveszély jeleit látod, érdemes jelezni a települési önkormányzatnak vagy a fa fenntartójának. Ne próbáld meg saját magad megmetszeni, kezelni vagy kivágni a fát!

8. Minden nagy fát érdemes injektálni?

Nem. Az endoterápia nem univerzális megoldás. A fa faját, korát, egészségi állapotát, szerkezetét és a károsító biológiáját is figyelembe kell venni a technológia megválasztásakor. 

9. Nem károsítja a fát az injektálás?

Az injektálás során kialakított furat sérülést okoz a törzsben. Nem megfelelő technológia esetén ez lassíthatja a seb záródását, illetve növelheti a fertőzések és szövetkárosodás kockázatát. Ezért különösen fontos a megfelelő furatméret, az injektálási pont és nyomás megválasztása, valamint a képzett szakember munkája. 

10. Kiválthatja a törzsinjektálás a permetezést?

Nem feltétlenül. A cél nem a permetezés teljes megszüntetése, hanem annak eldöntése, hogy az adott fához, károsítóhoz és környezeti helyzethez melyik növényvédelmi módszer a leghatékonyabb és legkisebb kockázatú. 

11. Mi lehet az endoterápia legfontosabb szerepe a jövőben?

A technológia a precíziós városi növényvédelem egyik eszközévé válhat: csak a veszélyeztetett fákat kezelni, a szükséges mennyiséget kijuttatni, és lehetőség szerint minimalizálni a környezet terhelését.

Ezt olvastad már?

Új inváziós kártevő Magyarországon: megérkezett a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Aktuális növényvédelmi helyzet a közterületi dísznövényeken – 2026. június közepe

Most rajzik a puszpángmoly! – Így védekezhetsz ellene egész szezonban

Növényvédő szerek típusai és hatásmódjai – hogyan válasszunk jól a kertben és a gazdaságban?

A víz szerepe a korszerű permetezéstechnikában