Honos és invazív lódarazsak a kertekben
Közeledik a darázsszezon, és rengetek tévhit kering róluk. Az újonnan betelepülő, invazív lódarazsakról meg még több. Cikkünkben összefoglaljuk a téma érdekességeit, jelentőségét. A legfontosabb, hogy ismerjük meg, és különböztessük meg őket egymástól.
"Érnek a gyümölcsök, támadnak a darazsak" című cikkükben arról írtunk, hogy nem minden darázs, ami csíkos, és a darazsak közül sem mindegyik veszélyes és károkozó, sőt vannak kifejezetten védelemre szoruló fajok. Ebben az írásunkban kiemelten szólunk a betelepülő, invazív lódarázs-fajokról.
Kis darázsbiológia
A darazsak a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fátyolkaszájasok (Apocrita) alrendjébe tartozó rovarok, közeli rokonaik a méhek és a hangyák. A darazsak fontos szerepet töltenek be az ökológiai rendszerekben, de néha veszélyesek lehetnek.
Testük három testtájból (fej, tor, potroh) áll, a tor és a potroh között karcsú „derék” jellemzi. Méretük 1 cm-től akár 5–6 cm-ig (pl. lódarázs). Színezetük sárga-fekete csíkos vagy vöröses, figyelmeztető mintázattal. A nőstények fullánkkal rendelkeznek, és - a méhekkel ellentétben - többször is tudnak szúrni. A fullánk tulajdonképpen átalakult tojócső, ezért csak nőstényeknél alakul ki. A kifejlett darazsak nektárral, gyümölcsnedvvel, cukros folyadékkal táplálkoznak, de a húst is elfogyasztják. A tálban maradt nedves állateledel is vonzó lehet a számukra. A darázslárvák alapvetően ragadozók, rovarlárvákra, pókokat és más kisebb ízeltlábúakra vadásznak.
Darazsak típusai
1. Társas darazsak /pl.: közönséges darázs (Vespula vulgaris), német darázs (Vespula germanica), lódarázs (Vespa crabro)/
2. Magányos darazsak /pl.: fazekas darázs, gödörásó darazsak/
3. Parazitoid darazsak /pl.: fürkészdarazsak (Ichneumonidae, Braconidae)/
A társas darazsak (pl. Vespula vulgaris, Vespa crabro) három kasztja:
| KASZT | NEME | VAN FULLÁNKJA? | SZÚRHAT? |
| Királynő | nőstény | igen | igen |
| Dolgozó | nőstény (terméketlen) | igen | igen |
| Here | hím | nincs | nem |
A darazsak ökológiai szerepe
Hasznosak a természetben:
- Rovarevő darazsak segítenek szabályozni a kártevők számá
- Beporzók, bár kisebb mértékben, mint a méhek
- Lebontók – dögevőként is szerepet játszanak
Károsak is lehetnek:
- Egyes invazív fajok: pl. ázsiai lódarázs (Vespa velutina) veszélyeztetik a házi méheket
- Egyes darazsak támadhatják a gyümölcsöket (pl. érett szőlőben kárt okozhatnak)
Darazsak és az ember
Miért szúrnak?
A darazsak nem ok nélkül támadnak! Akkor szúrnak, ha:
- Fészküket veszélyben érzik
- Testközelbe kerülnek (véletlen összenyomás)
- Zavarodottak (pl. erjedt gyümölcstől, alkoholtól)
A darázscsípés a legtöbb ember számára csak fájdalmas, a csípés helye megduzzad. Allergiásoknál anafilaxiás sokk is előfordulhat, ami életveszélyes! Több tucat csípés azonban már egészséges embernél is problémát okozhat!
Gyakori darázsfészek-típusok
| TÍPUS | HELYSZÍN | TULAJDONSÁG |
| Golyó alakú | Padlás, eresz alatt | Papírszerű, nagyméretű, társas darazsak építik |
| Talaj alatti | Üreges fák töve, vakondjáratok | Nehéz észrevenni, veszélyes lehet |
| Fali repedések | Ablakkeret, redőnytok | Kis fészkek, gyakran észrevétlen maradnak |
| Faodú | Lódarázs kedveli | Nincs külső fészek, a fa belsejében lakik |
Mit tegyünk és mit ne, ha darázs férkőzik a közelünkbe?
Amit szabad, illetve kell tenni:
- Biztonságos távolságból figyelni
- Ha gyanús faj vagy fészek, fotózni és bejelenteni
- Ételmaradékot, gyümölcsöt letakarni, szemeteseket zárni
Amit nem szabad tenni:
- Ne zavarjuk és ne fújjuk le közvetlenül a fészket
- Ne próbáljuk saját kezűleg eltávolítani a fészket
- Ne üsssük le a körülöttünk repkedő darazsat – az csak ingerli!
Érdekességek a darazsak világából
A darazsak tudnak tanulni és felismerni arcokat (kis mintázatok alapján)
A lódarázs hangja mélyebb és zümmögőbb, mint más darazsaké
Nem minden sárga-fekete rovar darázs! – sok faj csak „utánozza” őket (mimikri), hogy elriassza az ellenségeit (pl. zengőlégy).
Mit tehetünk a darazsak ellen környezetbarát módon?
Elsősorban a gyümölcsevő darazsaka pl. közönséges darázs (Vespula vulgaris), német darázs (Vespula germanica), európai lódarázs (Vespa crabro) és az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) elleni megelőzési technikák:
- Az érett gyümölcsöt időben szedjük le!
- A lehullott gyümölcsöt naponta gyűjtsünk össze!
- Használjunk zárt komposztálót, hogy ne vonzza őket az erjedő gyümölcs!
- Kerti pihenőhelyen takarjuk az ételeket!
A házi készítésű darázscsapdákat nagy körültekintéssel használjuk! Egy átlátszó PET palackból házilag is készíthetünk cukros-csapdapdát, amibe édes levet öntünk (pl. sör, gyümölcslé, ecet + cukor). Fontos, hogy ne használjunk mézet, mert a hasznos méheket is elpusztíthatjuk!
A gyári rovarspecifikus csapdák szűk bejárattal rendelkeznek és színjelzéssel is vonzzák a darazsakat.
Honos, részben honos és invazív lódarazsak
Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) hazai megjelenése nagy érdeklődést váltott ki a lakosság körében.
Járjuk körbe a témát, mire számíthatunk, mi várható a jövőben, és főként milyen fajok veszélyeztetnek bennünket.
Lódarázsfajok részletes összehasonlítása
Ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia)
• Beceneve: „gyilkos darázs” (USA-ban)
• Fullánkja 6 mm hosszú, méreganyagja szövetkárosító és idegméreg
• Képes akár 30 méhet megölni percenként csoportos támadás során
• Csak Észak-Amerikában észlelték invazívként (nem Európában!)
Ázsiai lódarázs (Vespa velutina)
• Fészkek akár fél méteres átmérőjűek is lehetnek
• Vadászik házi méhekre, különösen a mézelő méhre!
• Egyes darazsak lebegnek a kaptár bejáratánál, és elkapják a kijövő méheket
• Terjedése gyors: évente akár 80–100 km-t is előrehaladhat
Európai lódarázs (Vespa crabro)
• Bár ijesztőnek tűnhet, fontosEE hasznos rovar
• Tápláléka: legyek, lepkék, pókok – segít a kártevők szabályozásában
• Fészkek gyakran épületek padlásán, fatörzsekben találhatók
• Éjjeli aktivitásra is képes, ellentétben sok más darázsfajjal
Keleti lódarázs (Vespa orientalis)
• Előszeretettel támad méhkaptárakat, de kevésbé specializált, mint az ázsiai lódarázs.
• Száraz, meleg éghajlatot kedvel
• Jelenleg Olaszország déli részein és a Balkánon erőteljesen terjed
• Vöröses-barna megjelenésű, jellegzetes sárga-folt a potrohon
Lódarázs-megfigyelő és -bejelentő rendszer
A MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) közös kutatása új technológiát alkalmaz az invazív darázsfajok – főként a Vespa velutina – fészekkeresésének hatékonyabbá tételére.
Hogyan működik?
1. Élő darázsra rögzítenek egy miniatűr rádiójeladót (transzmittert)
2. A darázs hazarepül a fészkébe – ez természetes viselkedése
3. A jeladó által kibocsátott jeleket egy speciális vevőkészülék fogja
4. A kutatók, méhészek, vagy természetvédők nyomon tudják követni a darázs mozgását, akár sűrű városi környezetben is
5. GPS-adatok alapján megtalálható a fészek, ami ezután eltávolítható
Hogyan figyeljük az invazív darazsakat?
1. Fotózzuk le a gyanús példányt biztonságos távolságról.
2. Jegyezzük fel a pontos helyszínt (GPS vagy térkép alapján).
3. Ha fészekre bukkanunk, ne próbáljuk magunk eltávolítani – ez életveszélyes lehet!
4. Küldjük el a képet és adatokat a NÉBIH-nek vagy az inváziós fajok, illletve a velutina rendszerének.
Így ismerhetjük fel őket:
Magyarországi lódarázsfigyelő lehetőségek és szervezetek:
1. NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)
2. INVÁDOR – Idegenhonos Fajok Információs Rendszere
3. iNaturalist Magyarország
