2024. évi 7. – varasodásos – növényvédelmi felhívás
A mostani időjárási körülmények között április elején számíthatunk az alma- és körtevarasodás kórokozójának felszaporodására. Az előző év őszi fertőzése nyomán képződnek azok az áttelelő gombatestek, amelyekben kialakulnak a tavaszi fertőzést elindító ivaros spórák.
A spórák gyorsan kifejlődnek akkor, ha a tél folyamán nincs hosszantartó fagy, és ha bizonyos ideig tartó megvilágítást is kapnak a fa alatt maradt fertőzött levelek. A fertőzött vesszőkről is indíthatja a támadását a gomba, a körte és az alma esetében egyaránt.
A tél kifejezetten enyhe volt, és nem takarta hóréteg az őszi lombot. A spórák kipattanásához és az első fertőzési hullám beindításához pedig nedves felületű levelekre van szükség. Az elmúlt hetek időjárása nyomán és a talajpára hatására ez a feltétel is teljesült. Már egérfüles, zöldbimbós, sőt néhol már virágzó állapotúak az alma- és a körtefák. Tehát a jó erőben áttelelt, beérett ivaros spórák már fertőzésre alkalmas növényi felületeket találhatnak. Már a zöld bimbókat és a kis leveleket, az „egérfüleket” is megfertőzhetik.
A Húsvétkor lehullott, sokhelyütt jelentős mennyiségű csapadék, illetve a felmelegedés hatására berobbanhat a fertőzés!
Sajnos az a kertész sem pihenhet, aki már ősszel megsemmisítette a beteg leveleket és elvégezte a rezes lemosást, mert ezek a kezelések önmagukban nem biztos, hogy ki tudják védeni az enyhe tél utáni csapadékos tavaszon induló a varasodást. Továbbra is csak a réztartamúak közül választhatunk, és a cégek ajánlásában zöldbimbóig, virágzásig használhatjuk ezeket a kontakt gombaölőket.
Ajánlom az „újabb típusú rezeket” pl. a rézhidroxid, a tribázikus rézszulfát, a rézoxid hatóanyagúak, vagy a nanotechnológiával előállított rezek pl. a rézoxiklorid. Ezeknél a perzselésnek is kisebb a valószínűsége. Ismételni kell a kezeléseket, az időjárás függvényében 5-7 naponta.
Ígéretes „bio szerek” a VitiSan SP, a Kumar és a Karma. A hatóanyaguk a kálium-hidrogén-karbonát, amelyet jól ismerünk pl. a sütőporból és az élelmiszerek csomagolásán lévő címkéről is: ez az E 501 ii. A növény felületén lúgos kémhatást alakít ki, ezzel a varasodás és a lisztharmat terjedését is meggátolja. A kálium pedig tápanyagként hasznosul a növényekben. Nem ajánlatos a réztartalmúakkal keverni.
A felsoroltak kontakt gombaölők, és a kontakt készítményeket használóknak ismételniük kell eső után, és akkor is, ha a növények intenzíven növekednek. Ugyanis ekkor „kinőhetik” a permetszer védő bevonatát és a fedetlen felületeken, a „lyukakon” újra fertőzhetnek a károsítók.
A fogékony fajtáknál és „erős fertőzési nyomásnál” már az első kezelésnél is használhatunk felszívódó készítményeket, de általában a virágzás után szoktuk indítani a felszívódó (szisztemikus) gombaölőket. Ekkor már nagyok a levelek, nagy a felszívódást biztosító lombfelület. A diónyi termésnagyságig, a gyümölcs viaszosodásáig a rézzel különben is vigyázni kell, mert megperzselheti a kis gyümölcsöket.
Mivel az alma és a körte fontos gazdasági növények, ezért a növényvédő szereket forgalmazó cégek sok növényvédő szert engedélyeztettek a varasodásra. Varasodásra és a lisztharmatra is bevethető pl. a Difcor 250 EC, a Difeno 25 EC és a Fontellis 20 SC. Szintén kettős hatású pl. a Topas 100 EC (de inkább a lisztharmatra ajánlják) és a Score 250 EC, mely főleg a varasodás ellen hatásos. A Cyflamid csak lisztharmatra, a Qualy és a Chorus 50 WG csak varasodásra engedélyezett stb.
A felszívódó készítményekkel szemben a gombákban kialakulhat a rezisztencia. Ezért időnként kontakt szerekre kell váltanunk, vagy egyből keverjük be ezeket a felszívódók mellé. A varasodás ellen rézzel, a lisztharmat ellen pedig valamelyik kontakt kéntartalmú szerrel egészíthetik ki a felszívódós permetlevet.
Az egyszerű anyagok közül a fűzfakéreg és a mezei zsurló lisztharmatra és varasodásra is, a szódabikarbóna és a talkum a varasodásra engedélyezett az almában. Az előző felhívásban megadtam az elérhetőségeiket. A mezei zsurló, a lecitin (lásd 6. felhívás) már bizonyítottak.
További kiváló fényképes írásokat találnak pl. az edenkert.hu-n, az agroinform.hu -n és az agroforum.hu szaktanácsadási rovatában
Ha pedig beírják a YouTube keresőjébe a „gazdabolt tv varasodás” szavakat, akkor több kisfilmet is megnézhetnek a két kórokozóról.
Szomorúan filmeztem a legújabbat, a kajszi virágfertőző moníliájáról szólót. Még mindig aktuális a 2. felhívás.
Már kihelyeztük a megfigyelőkertekbe a ragacsos fehérlapokat, mert a fehérbimbós, szirmot bontó szilván már károsíthatnak a szilvadarázs-fajok. Az elvirágzás végéig követjük a rajzásukat.
Jó egészséget, jó kertészkedést!
Zsigó György, NMNK