Égető problémánk _FRISSÍTETT!
Óriási fejtörést okoz a kiskert-tulajdonosoknak, hogy mit kezdjenek majd a felgyülemlett gallyakkal, beteg növényi részekkel, amiket 2021. január 1-től már nem égethetnek el az udvarukon. Adunk néhány ötletet.
A levegő tisztaságának védelme érdekében, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében országos szinten egységesen tilos lesz, és akár több százezer forintos bírsággal is sújtható az avar, a kerti hulladék, illetve a lábon álló növényzet nyílt téri égetése. A jogszabály egészen pontosan így fogalmaz (27. § 2. bekezdés): Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. (3. bekezdés): Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.
Eddig az önkormányzatok saját rendeletben szabályozták, hogy mely időszakban, mely napokon, hány órától hány óráig szabad következmények nélkül a kerti hulladékot elégetni. Jövő januártól ez a lehetőség megszűnik, és egységes országos szabályozás, általános tilalom lép életbe.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata informatív és elrettentő kiadványt jelentetett meg az avarégetéssel kapcsolatban, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen egészségre ártalmas vegyületek, és apró részecskék jutnak a levegőbe az égetéssel.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy a rendeletet betartsuk, ne szennyezzük a levegőt, ne füstöljünk a szomszéd orra alá, aki ezért akár föl is jelenthet a környezetvédelmi hatóságnál, ugyanakkor a zöldhulladék, nyesedék, beteg növényi rész is eltűnjön a kertünkből, udvarunkból?
Komposztáljunk
A legnyilvánvalóbb és a legáltalánosabb módja a kerti zöldhulladék elhelyezésének és hasznosításának a komposztálás. Mindenki a sajt kertje méretének, az évente keletkező lomb- és gallynyesedék mennyiségének megfelelően vásároljon vagy építsen komposztáló edényt. A helyes komposztálásról már sokszor írtunk, sok hasznos kiadvány is napvilágot látott a témában, tehát a komposztálás alapelveit itt most nem taglaljuk. A Humusz Szövetség is rendkívül részletesen foglalkozik a kerti és közösségi komposztálás témájával.
Aprítsunk
A lágy növényi részek gyorsan lebomlanak a komposztban, de mi a helyzet a metszés során keletkező gallynyesedékkel, szőlővenyigével? Ezektől szoktunk ugyanis leginkább égetéssel megszabadulni.
A vastagabb ágrészeket tegyük félre a kerti sütögetéshez, vagy ha fatüzelésű kályhánk (is) van, a téli fűtéshez. Fontos, hogy száraz helyen, fás színben vagy tető alatt raktározzuk a tűzifát.
A vékonyabb gallyakat, vesszőket kerti ágdarálóval apríthatjuk kisebb darabokra, így a térfogatuk csökken, elhelyezésük könnyebb. Az ágapríték is hozzáadható a komposzthoz, sőt a nyáron nagy mennyiségben keletkező fűnyesedéket jól lazíthatjuk vele. Így az nem rothad be, levegősebb lesz, gyorsabban komposztálódik.
Az ágaprítékot fölhasználhatjuk kerti grillezéshez, fűtésre is. Különböző minőségű készülékek kaphatók a kereskedelemben, nem érdemes a legolcsóbbat választani. Fogjunk össze, és vásároljunk a kertszomszédokkal közösen egy jobb minőségű, nagyobb teljesítményű berendezést. Kisgépkölcsönzőből néhány napra, egy hétvégére bérelhetünk is egy ilyen eszközt.
Grillezzünk
A jogszabály világosan megfogalmazza, hogy csak a nyílt téri tűzgyújtás tilos, a fahulladék „megfelelő háztartási berendezésben” történő égetésére nem vonatkozik a tilalom! Ez azt jelenti, hogy a kerti grillsütőben, a kertbe, teraszra, verandára fölállított, manapság nagyon divatosnak számító – megjegyzem: egyre borsosabb áron kínált – sparheltben, „salgó kályhában” történő megsemmisítés nem jár jogkövetkezményekkel. Felállíthatunk a kertbe egy ún. „jancsikályhát is”, ami mellett megmelegedhetünk a téli metszés, ásás, egyéb kinti munkák közben. Melegíthetünk rajta teát, forraltbort, sőt még gulyást is főzhetünk, kolbászt is süthetünk közben. Gondoskodjunk a megfelelő füstelvezetésről, lehetőleg ne a szomszéd „orra alá” irányítsuk a kürtőt!
Szárazon, apránként
Fontos, hogy az ágaprítékot, beteg ágrészeket, „kukacos” diót szárazon rakjuk a tűzre, mert úgy gyorsabban elég, nem füstöl. Az elégetni kívánt részekből egyszerre csak keveset tegyünk a tűzre, hogy ne keletkezzen nagy láng, hő, ami balesetveszélyes is. Égést segítő anyagnak legföljebb papírt használjunk. Ne égessünk a kályhában semmilyen más szemetet, nedves avart, műanyagot, lakkozott faanyagot (bútorlapot), ruhaneműt, állati tetemet! Kizárólag szárított fás szárú kerti hulladékkal tüzeljünk el.
Végső megoldás
Mit tehetünk, ha nagy mennyiségű zöldhulladékról van szó? Esetleg kivágtunk egy egész sor beteg tujasövényt, és azt szeretnénk égetéssel megsemmisíteni, ahogy a szakirodalom is tanácsolja?
A külterületen végzett szabadtéri égetést (pl. tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet szabályozza, amely szerint az ilyen tevékenységre, illeték fejében engedélyt kell kérni a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségtől. Erre létezik egy formanyomtatvány. Az ún. irányított szabadtéri égetést a helyi tűzoltóság felügyeli. Tűzgyújtási tilalom időszakában azonban irányított égetést nem kezdeményezhetünk. Az engedélyt a tervezett égetés előtt legalább 10 nappal korábban kell benyújtani. Ha irányított nyílt téri égetést tervezünk, célszerű értesíteni az önkormányzatot, információt kérni arról, hogy hol helyezhetjük el a településen kívül az elégetni kívánt növényi részeket. Sok helyütt van ilyen célra kijelölt, biztonságos hely. Többen összefogva, közösségi szinten is kérelmezhetjük a külterületi irányított égetést!
Hangsúlyozzuk, hogy találjunk alternatív megoldást az égetésre, hiszen a kerti hulladékégetést tiltó jogszabály egészségünk és környezetünk védelme érdekében született. S mint tudjuk, a kertészkedő ember védi a környezetét és az egészségét is, azért kertészkedik!
Pap Edina
kertészmérnök
Friss hír!
2020. december 2-án a Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról, ami szerint a rendkívüli helyzet fennmaradásáig, 2021. február 8-ig nem vezetik be az új rendelkezést.