A komposzthalom szinte mindent elnyel

Gerse János 2020. ápr. 2.

Egészen addig a kiskertben időnként szétszórt szervestrágya híve voltam, míg egyszer társasági  csúnyán le nem szerepeltem. Pár nappal korábban, én ujjongtam, az akkor még aprócska Lilla lányom örömének, aki szentkirályi kertünk rendezgetése közben egy valamikori sertésól romjai mellett vagy három köbméternyi avítt sertésganéjra lelt. Nagy öröm az ilyesmi, mert senkivel nem kellett tárgyavásárlás, felrakás és szállítás ügyében huzakodni. Lilla is örült, mert új gumicsizmájában minden kockázat nélkül topoghatott felfedezésében- Ráadásul azon a hétvégén éppen száztizenhét szilvafát kellett a kertben elásni. A gyerekek gyorsan kilapátolták a jelentős táperőt képviselő kincset és hamar széttalicskáztam a már meglévő gödrökbe. Nem tudom, hogy este a színházban a mellettünk ülők mit érezhettek, de engem is elkeserített a körülöttünk terjengő illat, pedig kimosakodtunk. Ezek után alapítottam a sokkal inkább elfogadható illatú komposzthalmot, aminek egyébként ilyenkor az első fűnyírás táján jön el az ideje.

Egy gondozott kertben, ahol rendszeresen füvet is nyírnak, cserjéket, fákat nyesegetnek évente rengeteg zöld szemét keletkezik. Tapasztalataim szerint száz négyzetméterenként legalább 0,8-1 köbméter. Sok helyütt nem lehet egyszerűen megszabadulni ettől. De eddig még csak a kerti hulladéktól megszabadulásról, s nem hasznosításáról esett szó.

A kerttulajdonosnak azonban ezeknél sokkal egyszerűbb és a környezet kímélése szempontjából a kidobásnál hasznosabb is a komposztálás. A füvet nyíró ügyes kertész, mielőtt a fűnyírót elővenné, a zavaró, vékonyabb ágakat eltávolítja a fákról, bokrokról. Ezeket a gyepre dobja, akkor a fűnyíró kése apróra vágja, és a maradvány együtt kezelhető a levágott fűszálakkal. A még ügyesebb kertész fémvázas fűnyírót használ, mert a műanyag esetleg eltörhet a nekipattanó keményebb daraboktól. E módszer óriási előnye, hogy a fás metszéskor nem képződik annyi nyesedék.

A zöld hulladéknál fontos a friss megnevezés, mert azt bizonyára tapasztalták, hogy a levágott fű, ha a fűnyíró gyűjtőjébe kerül, akkor sokkal nagyobb tömegű, mint ha gyűjtő nélkül vágják, és gyepen hagyják szikkadni. A gyepalkotó növényektől is függ a száradás közbeni zsugorodás mértéke, de 24 száraz óra alatt nagyjából tizedére apad a szellősen száradó nyesedék.

A kerti tápanyag-vándorlási összefüggések szerint, a szemétként jelentkező szerves anyagot előbb-utóbb pótolni kell. A természetben a földre hullott levelek, az elszáradó fűszálak, növények a talajban hosszabb-rövidebb idő alatt lebomlanak, és helyben maradva a növények számára újrahasznosulnak. Ha viszont az élőhelyről, ez esetben a kertből elkerülnek, akkor pótlásukról mesterségesen kell gondoskodni. Így a komposztálással pénzt is megtakaríthatnak. Ráadásul duplán, mert a szemételszállíttatás helyett egy komposzthalom segítségével a kertben és a konyhában keletkező szerves maradékokat tápanyagban gazdag humusszá lehet alakítani. A konyhai hulladék harmadát, a kertben keletkező csaknem összes szerves anyagot sikerülhet így hasznosítani. A komposztkészítés egyébként a kerttel összefüggő hobbik külön szakága.

Komposztkészítőket és tárolókat készen is lehet vásárolni. Az egyszerűbb, lécekből állók ára néhány ezer forint, de akinek ez nem elég, tízezreket is áldozhat egy dizájnos tartóért. Elkészítésük sem ördöngösség, s egy átlagos ügyességű kertbarát számára nem lehetetlen feladat összetákolni lécekből, drótfonatból, vastagabb fóliából a komposztgyűjtőt. Aki komposztálásra szánja el magát, annak érdemes egy szakkönyvet is beszerezni.