„Babázik” az orchideám! Mit tegyek?

Az idősebb orchideák gyakran hoznak sarjnövényeket virágszárukon. Ennek több oka lehet. Nem kell megijedni, a „babákból” új növényt nevelhetünk.

Az orchideák, különösen a legnépszerűbb pillangóorchidea (Phalaenopsis) hajlamosak arra, hogy nyugalmi időszakban, illetve kedvezőtlen környezeti viszonyok, pl. tartós szárazság, fényszegénység, illetve nagy meleg esetén a virágszáron sarjnövényeket neveljenek. Ezeket a "kis bébiket" keiki-nek hívjuk, ami hawaii nyelven „kicsikét” jelent. A keiki-k hivatottak arra, hogy a növény továbbszaporodhasson, ha az anyagnövény valami miatt elpusztul. Mivel ivartalan utódok, tulajdonságaik, így virágszínük is teljes mértékben megegyezik az anyanövényével.

A pillangóorchidea mellett a lepkekosbor (Oncidium) és a vesszőkosbor (Dendrobium), illetve az Epidendrum is hajlamos keiki nevelésére. A pillangóorchidea rendszerint a virágszár szárcsomóján (nódosz) neveli ki a ki növényt, míg a vesszőkosbor esetében a nádszerű szár végein nőnek a sarjak.

Ha az anyagnövény jó állapotban van, akkor semmi akadálya annak, hogy a keiki-t vagy keiki-ket megtartsuk, és megvárjuk, amíg a leválasztáshoz és az átültetéshez megfelelősen erős gyökereket fejlesszenek.

Ha meg szeretnénk tartani a „kicsinyeket”, akkor vigyük az anyagnövény fényes helyre, és adjunk neki tápanyagot, vizet, de ne öntözzük és tápozzuk túl. Tartsunk párás környezetet, de a növényt ne spicceljük, hanem a kaspóból kivéve helyezzük a cserepet agyaggranulátummal feltöltött párologtató tálcára.

Hagyjuk a sarjnövényt a virágszáron addig, amíg 2-3 levelet, illetve 3-4 cm hosszú léggyökereket fejleszt. Elfordul, hogy a kis sarjnövény maga is virágszárat nevel, erre különösen vigyázzunk!

A keiki-t éles, steril késsel, tapétavágóval, kis szárdarabbal együtt válasszuk le az anyanövényről, úgy, hogy a gyökerek ne sérüljenek. A vágási felületeket mártsuk őrölt fahéjba, ami természetes gombaölő szer.

A leválasztott keiki-t gyökereit fél órára helyezzük vízbe, majd ültessük el a növénykéket egyenként friss ordhideaföldbe. Mivel a kis gyökerek sokszor póklábszerűen elágazók, vízszintesen nőnek, lazán rögzítsük néhány vékonyabb, U alakban meghajlított, hosszúszárú dróttal, vagy kontytűvel.

A kis növényt ne tegyük a tűző napra, környezetét azonban tartsuk párásan, de a leveleket ne érje víz. A párologtató tálca itt is jó megoldás, akár az anyanövény mellett.

Ha nem akarjuk, hogy növényünk „babázzon”, elvirágzás után vágjuk vissza tőben a virágszárat, és a vágási felületet szintén szórjuk be fahéjjal.