A nyár szomjoltó gyümölcse
Javában zajlik a dinnyeszezon, és sokan gondoljuk ilyenkor, hogy ebéd vagy vacsora után egy szelet jól behűtött görögdinnyével, vagy sárgadinnyével lazítunk sütemény helyett. A dinnye az egészségünk szempontjából is jó választás desszertnek, 95 százalékban víz, tehát nem egy hizlaló édesség. Emellett A-,B- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, rostokat is tartalmaz. Cikkünkből kiderül, mit kell tudni róla, és hogy lehet termeszteni ezt a finom nyár közepi szomjoltó gyümölcsöt (zöldséget?).
A dinnyetermesztés hazánkban
A dinnye a tökfélék közé tartozó, úgynevezett kabakos növény, tehát a termesztés szempontjából zöldségféle, de édes íze miatt gyümölcsként fogyasztjuk. Eredetét tekintve Afrika déli részéről származik. Hazánkba a görögdinnye és a sárgadinnye örvend a legnagyobb népszerűségnek.
Az idei évben görögdinnyéből több mint 200 ezer tonna termés várható a hazai termesztésből. Mintegy 500 hektáron termesztik nálunk, főleg a Hevesi-sík, Dél-Borsodi síkság, valamint a Duna-Tisza közének könnyen felmelegedő, löszös-homokos talajú régióiban. Sárgadinnyéből körülbelül 20 ezer tonnás termést várnak 2025-ös szezonban. A sárgadinnye termesztő területe is jelentősen kisebb, mintegy 600 hektáron termesztik a gazdák itthon.
Az idei dinnyepiacot jelentősen befolyásolta a májusi viszonylag hűvös időjárás. A dinnyenövények fejlődése a hűvös időjárásban vontatott volt, megjelentek a gyengültségi tünetek, és növényvédelmi beavatkozások is szükség volt, főleg a fuzáriumos hervadás és a kladospóriumos betegség ellen. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy a piacon még mindig viszonylag magasabb áron kapható a magyar dinnye.
Színek, ízek, fajták
A görögdinnyének és a sárgadinnyének is több fajtája létezik, amelyek közül a vásárlói preferencia időről időre változik. Négy-öt évvel ezelőtt még az egyenletes zöld héjú, piros belű fajták (pl. Sugar Baby) voltak a jellemzőek, viszont jelenleg már népszerűbb a csíkos héjú Crimson fajtakör (pl. Crimson Sweet). Keresetté váltak az utóbbi időben az egyenletesen halványzöld héjú Charleston Gray fajtakör tagjai is. A világosabb, vagy akár sárgás húsú dinnyefajták, például az Orange King még nem tettek szert nagy népszerűségre a fogyasztók körében. Az ilyen sárgabelű görögdinnyéknek sokkal magasabb cukortartalma, magasabb antioxidáns tartalma, valamint béta-karotin található bennük. A sárgahúsú görögdinnye-fajták termesztésében, jó marketinggel és szemléletformáló kampánnyal támogatva még nagy lehetőségek állnak.
A sárgadinnyék esetében nem ennyire árnyalt a helyzet, ott a termesztett mennyiség 90 százaléka az úgynevezett kantalup típusból kerül ki, például a Topáz ,Tétényi csereshéjú, az Ananász, vagy a Muskotály. Kisebb arányban az úgynevezett Galia típusú zöldes húsú fajtákat keresik.
Házikerti termesztés
Mind a görög-, mind pedig a sárgadinnye jól termeszthető kiskerti körülmények között is. Melegigényes növények, a tenyészidőszakban átlagosan 20 Celsius fokot igényelnek.
A dinnyetermesztés történhet helyrevetéssel, vagy palántázással. Vetése esetén fészkesen célszerű elhelyezni a dinnyemagokat. Egy kb. 45 cm mély lyukat kell képezni ezt feltölteni szervestrágyával és érett komposzttal, majd elsimítani a felszínét kerti földdel. Ezt célszerű a telepítés előtti évben ősszel elvégezni. A magok ebbe a fészekbe kerüljenek kb. április 20-a után. A dinnyét ne vessük korán, mert 18 Celsius fok alatti talajhőmérséklet esetén a kelés elhúzódik. Optimális talajhőmérséklet mellett a dinnyemagok 3-4 nap alatt kicsíráznak.
Palántázás esetén szintén célszerű elkészíteni a fészkeket előző ősszel, majd május második felében ezekbe a fészkekbe kerülnek a dinnyepalánták. A dinnyefélék nagy helyigényű növények, görögdinnyéből a korai fajtákat 150 x 200 centiméteres tő- és sortávolságra, a késeieket 200 x 200 centiméteres távolságra telepítsük. A sárgadinnye esetében kisebb, 100 x100 cm-s, vagy 100 x 75 cm-s telepítési sor- és tőtávval célszerű számolni. A dinnye lassan növekszik, ezért a viszonylag tágas sorközök jól kihasználhatóak; a dinnyetövek közé kerülhet például bab, retek.
A dinnye ápolása
Az első feladat a dinnyetermesztés során a ritkítás. A kikelt növények közül válasszuk ki a legerőteljesebb palántákat, és azokat hagyjuk meg, a többit vágjuk el föld felett egy éles ollóval. Fontos ne húzzuk ki gyökerestül, mert az a megmaradó palánta gyökérzetét is veszélyezteti.
A dinnyefélék vízigényes növények, bőséges öntözést igényelnek. Célszerű azonban állott vízzel locsolni a növényeket, mert a hirtelen hideg víz úgynevezett sokkot okozhat, és akár el is pusztíthatja a dinnyetöveket. Hetente 1-3 alkalommal bőségesen öntözzük be őket, viszont az extrém hőségben akár naponta is igényelhetik a vizet. A dinnyepalánták tövéhez célszerű mulcsot teríteni, ez segít a víz megőrzésében.
Másik fontos feladat a gyommentesítés. A dinnye kifejlett korában jó talajtakaró, ám kezdetben a széles sorközök könnyen gyomosodnak. Ez megelőzhető a sorközök takarásával, például fólia- vagy agroszövetes takarással. Amennyiben a sorközöket rövid tenyészidejű veteménnyel hasznosítjuk, vessünk jó talajtakaró kultúrákat, mint a bab, vagy a borsó.
Táplálás és növényvédelem
A dinnyefélék tápanyagigényes növények. A görögdinnye például káliumból igényel jelentősen többet. A kálium felét ősszel célszerű kijuttatni, a másik felét fejtrágyaként, amikor a termések a kb. gyerekfej nagyságot elérték. A fejtrágyázás a hazai gyakorlatban rendszeresen elmarad, holott a termésnövekedés időszakában kulcskérdés a megfelelő tápanyag-utánpótlás. Használjuk rendszeresen a káliumtúlsúlyos Ferticare IV.-et.
Különösen extrém melegben érdemes a káliumot lombtrágyaként is pótolni, mivel ilyenkor a növény a talajból nehezebben tudja felvenni. Mindenképpen javasolt gyorsan felvehető formában kijuttatni, például: Fitohorm Turbó Kálium vízoldható műtrágyával.
A rovarkártevők közül a dinnyét már a kelés pillanatától veszélyeztetik a talajlakó kártevők, mint a lótücsök, a drótférgek, vagy a bagolylepkefélék hernyói. Célszerű tehát a fészkekbe talajfertőtlenítőt is juttatni (pl.: Force 1.5G)
Az indanövekedés időszakától a levéltetvek megjelenésére kell számítani. Ezek a rovarok szívogatásukkal nemcsak károsítják a növényt, de veszélyes vírusokat is terjeszthetnek. A dinnyetövek környékére helyezzünk ki sárga ragadós lapcsapdákat. A csapdák fogásait figyelemmel kísérve a levéltetvek megjelenése esetén célzottan védekezhetünk.
Honnan tudjuk, hogy mikor érett a dinnye?
A betakarításnál a fő különbség a görög- és a sárgadinnye között, hogy az utóbbi utóérő, ezért kb. a teljes érés előtt 5-7 nappal is betakarítható, majd árnyékos, szobahőmérsékletű helyiségben beérik. Az érettséghez közeli sárgadinnye kellemes illata megszagolva érződik.
A görögdinnye betakarítása csak teljesen érett állapotban történjen ugyanis ez nem fog tovább érni. A tökéletes görögdinnye kiválasztásánál mindenki másra esküszik, sokaknak pedig szinte rituális trükkjei vannak, a dinnye kiválasztására. Általánosan elmondható, hogy a fajtára jellemző méretű és színárnyalatú, megkopogtatva kissé visszhangos, kongó hangot adó, enyhén megfonnyadt szárú dinnye, aminek a talaj felé eső része (hasa) nem fehér, hanem sárga már valószínűleg érett és ízletes.
